Festmény és kerámia

A Virág Judit Galéria téli aukciójának szenzációja, egy Tihanyi Lajos kép volt, mely száz évig lappangott, a Margit híd, Margitsziget mellett, Wagner János építész villáját örökíti meg, mely a Gül Baba türbéjét ölelte körbe. Itt lehet nagyon érdekes dolgokat  megtudni a festményről>>>Tihanyi Lajos: Tájkép Margit híddal

Tihanyi Lajos - Tájkép Margit híddal (1914)

Kikiáltási ár: 80 millió Ft, leütési ár 130 millió Ft

 

Ezenkívül még számos Zsolnay kerámia és festmény várt a sorára, hogy új gazdát találjon. Pár szépség a kedvenceim közül:

Zsolnay dísztányér (1903)

Zsolnay plasztika, Pierrot és Pierrette alakjával (1910)

Zsolnay - Római stílusú nagy váza (1900 körül)

Zsolnay kancsó, forrásból ívó nő alakkal (1900)

Batthyány Gyula - Elegáns pár (1930-as évek)

Batthyány Gyuláról az előző bejegyzésben írtam, mert felkeltette az érdeklődésemet a híres név.

 

Rajzó Miklós - Játékszerencse (1897)

Munkácsy Mihály - Vázlatfüzet az Ecce Homo című képhez, 32 darab

Gulácsy Lajos - Hárfázó nő, Régi instrumentumon játszó hölgy (1910)

Kikiáltási ár: 100 millió Ft, leütési ár: 140 millió Ft

Egy újabb magyar Mona Lisának nevezett kép. Azt gondolták, hogy a II. Világháborúban megsemmisült. Végül 2002-ben Orosházáról került elő. Szerepelt a Nemzeti Galéria tavalyi Gulácsy-tárlatán.

 Gulácsy szobája volt a kép háttere.

Csók István - Züzü babával (1910 után)

Berkes Antal - Klotild Paloták

Rippl-Rónai József - Madame Mazet

Kádár Béla - Aktok lovakkal

Egry József - Esti kikötő (1936 körül)

Egry József - Badacsony

Scheiber Hugó - Híd a patak felett

Vaszary János - Tücsök

Czene Béla - Kávézók (1984)

Galambos Tamás - Tél (1981)

Persze jelen volt a modern, kortárs is, velük is ismerkedem lassacskán.......

Még több kép és információ itt >>>>>>Téli aukció

Mesés Zsolnay kerámiák

A múzeumok mellett, remek látványosságban lehet részünk egy-egy galéria megtekintése alkalmával.

Októberben látogattam meg a VirágJuditGalériát, a Falk Miksa utcában, ahol az őszi aukció festményeit és Zsolnay mesés kerámiáit is volt szerencsém megnézni, Négy magyar magángyűjteményből és néhány szórványdarabból állt össze a 68 műtárgyat felvonultató kiállítás.

Kedvenceim a kiállítás hatalmas anyagából. 

 A Zsolnay-gyár nagyon felkészült a világkiállításokra, rendre el is hozták az aranyérmet, a csúcsdarabjaikat pedig eladták. Ezek ott maradtak Párizsban, Saint Louisban, Milánóban, Torinóban, Brüsszelben, ezek térnek vissza az aukciókra. 

 

Sárkányos tál 1900 körül

Egymás farkába harapó sárkányok, a kínai kultúrából, a végtelen, de önmagába visszacsapódó időt és teret szimbolizálják.

 

Kígyót zsákmányoló keselyűs tál nagyon ritka, soha nem került gyártásba. Három darabot ismertek belőle, mindhárom Olaszországból került elő, mert a Torinói Világkiállításon állították ki 1902-ben. Végül 16 millió forintért ütötte le a kalapács.

 

Zsolnay Júlia (1856-1950)

Szőlős kínálótál 1900, tervezője Mack Lajos 

Zsolnay Vilmos (1828-1900)

 Váza muskátli domborművel (1900)

Váza mákvirág díszítéssel (1898)

Az egyik legdrágább műtárgy egy elefántfejekkel és trópusi tájjal díszített virágtartó edény volt, amely ötmillió forintos kikiáltási árról indulva 28 millió forintig jutott.

Sellős névjegykártyatartó tál is jelentős emelkedést produkált, 3 millió forintos kikiáltási árról indulva 15 millió forintot fizettek érte.

Az egyetlen példányban ismert óriás perzsa váza, 3 millió forintról indult végül 8 millió forintnál állt meg. Az 1878-as Párizsi Világkiállításra készült, Zsolnay Júlia terve szerint.

Díszkorsó (1895)

Gránátalmás váza

Az Óriáskaspó díszmadarak képeivel 1906-ból, 28 millió forint volt a leütési ára.

Papagájos váza 1909 körül

4,4 millió forintos kikiáltási áron került a vásárlók elé, végül 15 millió forintért kelt el.

Fasori villa

Annyira boldog voltam, mikor olvastam, hogy megnézhetek egy csodálatos Zsolnay magángyűjteményt a Városligeti fasor 47. szám alatti felújított gyönyörű villában. Ezt tartják a fasor legszebb épületének. Naivan, úgy gondoltam, hogy megveszem a belépőt, és már csodálhatom is az épületet kívül-belül, a nem mindennapi Zsolnay gyűjteménnyel együtt. 

Nem így lett, mert csak előre regisztrálva lehet látogatni, de sajnos az idén már minden hely betelt. Talán jövőre lesz lehetőség, ha elég szemfüles leszek.

Ha már így alakult, kigyönyörködtem magam az épületben, persze utána olvastam, hogy vajon kié volt anno ez a szép szecessziós épület, egy itt elhelyezett tájékoztató tábla is segítségemre volt.

Kőrössy-villa (ma ResoArt Villa)

Az utcafronti villát Kőrössy Albert Kálmán építész (1869-1955) tervezte saját részre 1899-ben, ahol a szecesszió magyaros irányvonal elegyedik a francia art nouveau és a német Jugendstil stílusjegyeivel. 1903-ban a telek végén műteremház épült, ahol az első világháborúig folyt a műépítészi munka. 

A mai középső épület helyén kezdetben díszkert volt, majd 1911-ben kétszintes istállót építettek. 

A II. világháborúban bombatalálat érte a villa főhomlokzatát, amelyet a sérülést követően egyszerűsített eklektikus stílusban állítottak helyre. 

A kutatások során előkerült egy 1904-ben készített fotográfia, ez alapján újjáépítették a díszes oromzatot és a gipszstukkókat Az oromfalon a festészet, szobrászat és az építészet allegorikus figurái láthatók. Az építészet allegóriáját ábrázoló ember, maga a ház tulajdonosa, egy maketten dolgozik, ami ezt a villát ábrázolja.

A különleges alakú ablakokat pávák, oroszlán fejek és burjánzó növény indák szegélyezik. 

A tekervényes indák között megbújó maszkok, a szecesszió stílusjegyei

Újra gyártották a Róth Miksa műhelyében alkotott üvegablakokat. A bejárati ajtó és az emeletre vezető lépcsőkorlát Hoffmann József műlakatos mester munkája, de sajnos ezeket majd csak belülről csodálhatom meg.

A homlokzattal harmonizáló kovácsoltvas kerítés valószínűleg Jungfer Gyula alkotása, a mákgubó és tulipán díszítése lenyűgöző. 

Az első világháború során Kőrössy Albert Kálmán és felesége úgy határoztak, hogy a villát felajánlják a Vöröskereszt számára, a földszinten egy tízágyas kórtermet alakítottak ki. 

Az államosítás során, 1948-ban az épületbe az Offset Nyomda Nemzeti Vállalat költözött.

A villa a rendszerváltás után 1994-ben a műgyűjtő, Szabó András által alapított Resonator Kft. tulajdonába került. Az értékmentésen alapuló felújítást Budapest Építészeti Nívódíj Emlékplakettel, és Podmaniczky díjjal jutalmazták.

Létrehozták a Kőrössy Szalont, ez egy zártkörű klub, ahol kulturális programokat tartanak, felelevenítve az egykor pezsgő nagypolgári életéről híres környék hagyományait.

A kapuit megnyitja a nagyközönség előtt,  tárlatvezetések lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók felfedezzék a szecessziós villaépület szépségét és Budapest legnagyobb Zsolnay magángyűjteményét.

A Városligeti fasor őszi színben pompázó gesztenyefái alatt remek volt sétálni, csodálva a szebbnél szebb épületeket.