2024. január 12., péntek

Alpár Ignác kalapja

Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület első épülete 1868-ban épült fel a Károlyi Mihály utca és Reáltanoda utca sarkán, erről már írtam régebben itt >>>>> Ybl Palota
A második épületük, 1872-ben a Kálvin téren, Ybl Miklós tervei szerint épült. 
A harmadik székházuk számára a bank vezetősége a századfordulón vásárolta meg a Váci utca 1. számú épület telkét.  
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székháza, tervezője, Alpár Ignác, születési nevén: Schöckl Ignác
Az épület közepén húzódott a középkori pesti várfal, a Váci kapu egy részével. A várfal 1,8 m vastag volt, és 10 méter magas, lőréses pártázattal. A várfalon kívül, tehát az épület északi része alatt a Deák Ferenc utcáig nagy mélységű vizesárok húzódott. Ezt egykor a Duna táplálta, majd szárazárok vált belőle. A vizesárkot feltöltötték, a falakat elbontották, illetve egy részüket házak falainak használták fel.
Az első öt vasbetonszerkezetből készült magyarországi épület között tartjuk számon, 1911 és 1915 között épült. 
Az első emeleten a díszlépcsőház melletti területeken az ólomüvegeket Róth Miksa készítette.
Egy kis illúzió rombolás, hiszen ebben a gyönyörűséges környezetben egy ruházati bolt működik, de legalább nem kínai, mint otthon Debrecenben.
Persze a kutya sem használja a régi hátsó szépséges lépcsőházat, ha mehet elől a teljesen modern környezetben a mozgólépcsőn.
 
A világháború után az Állami Fejlesztési Banknak és az Állami Fejlesztési Intézetnek adott otthont, majd 1989-től a Budapest Bank székháza lett. Ekkor a pincében, a trezorokban őrizték a részvényeket és Magyarország aranytartalékának egy részét. 
A szocializmusban sajnos a műemléki részletek megóvása nem volt elsődleges szempont.
Az országban működő befektető és építtető cég, az ORCO 2005-ben vásárolta meg több más épülettel együtt. 
Christian Biecher francia építész, valamint Kőnig Tamás és Wagner Péter (Kőnig-Wagner építésziroda) tervezték meg az átalakítást. A ház új funkciója szerint a nagy múltú nyugat-európai áruházak és üzletházak ötvözete.
A ház az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része, ma is műemléki védelem alatt áll.
>>>>>> http://bpnivodij.hu/eredmenyek/3
A belső fotók még 2023. tavaszán, a külsők pedig télen készültek.

2024. január 8., hétfő

Festmény és kerámia

A Virág Judit Galéria téli aukciójának szenzációja, egy Tihanyi Lajos kép volt, mely száz évig lappangott, a Margit híd, Margitsziget mellett, Wagner János építész villáját örökíti meg, mely a Gül Baba türbéjét ölelte körbe. Itt lehet nagyon érdekes dolgokat  megtudni a festményről>>>Tihanyi Lajos: Tájkép Margit híddal
Tihanyi Lajos - Tájkép Margit híddal (1914)
Kikiáltási ár: 80 millió Ft, leütési ár 130 millió Ft
 
Ezenkívül még számos Zsolnay kerámia és festmény várt a sorára, hogy új gazdát találjon. Pár szépség a kedvenceim közül:
Zsolnay dísztányér (1903)
Zsolnay plasztika, Pierrot és Pierrette alakjával (1910)
Zsolnay - Római stílusú nagy váza (1900 körül)
Zsolnay kancsó, forrásból ívó nő alakkal (1900)
Batthyány Gyula - Elegáns pár (1930-as évek)
Batthyány Gyuláról az előző bejegyzésben írtam, mert felkeltette az érdeklődésemet a híres név.
Rajzó Miklós - Játékszerencse (1897)
Munkácsy Mihály - Vázlatfüzet az Ecce Homo című képhez, 32 darab
Gulácsy Lajos - Hárfázó nő, Régi instrumentumon játszó hölgy (1910)
Kikiáltási ár: 100 millió Ft, leütési ár: 140 millió Ft
Egy újabb magyar Mona Lisának nevezett kép. Azt gondolták, hogy a II. Világháborúban megsemmisült. Végül 2002-ben Orosházáról került elő. Szerepelt a Nemzeti Galéria tavalyi Gulácsy-tárlatán.
 Gulácsy szobája volt a kép háttere.
Csók István - Züzü babával (1910 után)
Berkes Antal - Klotild Paloták
Rippl-Rónai József - Madame Mazet
Kádár Béla - Aktok lovakkal
Egry József - Esti kikötő (1936 körül)
Egry József - Badacsony
Scheiber Hugó - Híd a patak felett
Vaszary János - Tücsök
Czene Béla - Kávézók (1984)

Galambos Tamás - Tél (1981)
Persze jelen volt a modern, kortárs is, velük is ismerkedem lassacskán.......
Még több kép és információ itt >>>>>>Téli aukció

2024. január 7., vasárnap

Hölgyek, vadak és sok minden más.....

Annyi sok látnivalóban volt részem a múlt év végén, hogy nem is jutott időm, hogy mindent leírjak a blogomban.
A téli aukciók előtt a galériákban megint gyönyörűségeket csodálhattam meg. Egy pár kedvenc a Kieselbach Galériában. Valójában annyit írtak Rippl-Rónai József festményéről, hogy feltétlen látnom kellett.
Rippl-Rónai József - Kalitkás nő I. (1892)
Kikiáltási ára: 180 millió Ft volt, 220 millió Ft-ért kelt el.
A hátsó teremben találtam rá, rendkívül látványosan kiállítva. Míg nézelődtem, láttam milyen sokan tértek be ezt a remekművet megcsodálni.
A kép egyik változatát láttam már a Magyar Nemzeti Galériában tavaly.

A századforduló női szépségei véletlenül egy aukción, a magyar Mona Lisa, a firenzei ideálszépség, a modern lélekábrázolás. A három festőóriás, (Rippl-Rónai, Gulácsy, Vaszary) három különféle módon festette le modelljét. Milyen jó, hogy a két utóbbi festőnek nemrég voltam a kiállításán.
Gulácsy Lajos - Nő rózsával (Firenze 1904)
Ifjúkori remekmű, 22 évesen festette a művész
Leütési ára: 160 millió Ft, életmű-rekord.
Vaszary János -  Hölgy kalapban (1905-1906 körül)
Konstantin Frida - Önarckép macskával (1910 körül)
Új nevekkel, művészekkel ismerkedem, érdekes összefüggések Konstantin Frida esetében.
Faragó Géza - Koratavasz, Fiatal szépség, (1909 körül)

Vaszary János - Fiatal szolgálólány (1902)
Rippl-Rónai József - Párizsi modell műteremben (Zorka piros bársony széken)
Glatz Oszkár - Tavaszi rét (1910-es évek)
Scheiber Hugó - Önarckép (1920-as évek vége)
Scheiber Hugó - A modell (1930 körül)
Egyre jobban szeretem Scheiber Hugó képeit
Nagybányai vadak képei
Czóbel Béla, a forradalmár fauve, Pechán József, az elfeledett fauve, Boromisza Tibor, a kísérletező fauve.
Czóbel Béla - Parkrészlet (1906 körül)
170 millió volt a leütési ára
Pechán József - Nagybányai szoba (1908)
Boromisza Tibor - Kalapos nő a parkban (1908)
Vaszkó Ödön - Koncert (1931)
Batthyány Gyula (1887-1959)
Gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek a dédunokája. Édesapja gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő, édesanyja gróf Andrássy Ilona. Felesége Károlyi Zsuzsanna 1922–1930 között, haláláig a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületének elnöke volt. 1914 novemberében, az I. honvéd huszárezred hadnagyaként az I. világháborúból hazatérve, Fehérvárcsurgón vezette oltár elé. 1952-ben nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben, öt évig ült börtönben Márianosztrán, vagyonát elkobozták. Kiszabadulása után haláláig Polgárdiban élt visszavonultan egykori tiszttartója lakásában. A festészet mellett elismert színházi díszlet- és jelmeztervező volt, számos könyvillusztrációt is készített.
Batthyány Gyula - Szenvedély, Lány kék ruhában (1940 körül)
Molnár József - Szüret a budai hegyekben 
Rózsadomb, háttérben a Gellért- heggyel (1858)
Karlovszky Bertalan - Karlovszky Bertalan és felesége portréja (1931) 

Sok-sok remekmű, 
egyre jobban magával ragadnak a festmények......
Itt lehet csemegézni, becsérték és kikiáltási árat illetően is >>>>