Ybl Palota

Megint felfigyeltem egy szép épületre a Károlyi utcában, a belső udvarát is meg tudtam nézni. Felirat szerint: Pesti Hazai Első Takarékpénztár

A bank 1840-ben  kezdte meg a működését, mint az első önálló magyar pénzintézet. Az első bank, amelyet a szegényebbek is igénybe vehettek. Egyesületi formában Fáy András (politikus, író "a haza mindenese") kezdeményezésére alakult meg. 1845-ben az intézmény részvénytársasággá alakult. Az egyesület székháza a Reáltanoda utca egyemeletes bérházában működött. 

1867-ben már kicsinek bizonyult a Reáltanoda utcai székház, ezért Ybl Mikós 1868-ban tervezte a historizáló neoreneszánsz stílusú épületet, amelyben kávéház, takarékpénztár, bérlakások üzemeltek.

A takarékpénztárnak több székháza is épült a fővárosban a 19. század második felében. (Többek között a Váci utca 1. sz. alatt.)

1948-ban államosították, majd felszámolták. 1948-tól a Fővárosi Vízművek székháza lett. Az 1980-as évek elejétől végül kihasználatlanul állt egészen a 1990–2001 közötti felújításáig. Ma irodaházként működik a Károlyi Mihály utca 12. sz. alatt, Ybl Palota Irodaházként ismert.

Toszkán-dór oszlopokkal tagolt, keresztboltozatos kapualj

Belső udvar, amit az egykori lakóépület függőfolyosós homlokzata, és az egykori takarékpénztár kétemeletes homlokzata keretez.

A ház híres lakója közt jegyzik Benedek Elek nagy mesemondót.

Az első modern bankokat Itáliában alapították, a legrégebb óta működő bank az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena, amely 1472 óta létezik.

Abban az időben nem volt egyszerű hitelt felvenni Magyarországon. A legismertebb hitelfelvételi kérelem talán Széchenyi Istváné volt, aki egy osztrák banktól kért, de nem kapott hitelt. Széchenyi ezen annyira megütközött,  hogy 1830-ban megírta a Hitelt, amelyben a modern hitelintézetek előtt álló társadalmi és törvényi gátak lebontását szorgalmazta.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár az első időszakban ingatlanokra és ingó eszközökre nyújtott hiteleket, és természetesen betéteket gyűjtött. A legkisebb betehető összeg 20 krajcár volt, a legnagyobb 100 forint. Akár cselédek, kisiparosok is betehették spórolt pénzüket a Takarékpénztárba, és e betétekre 5 százalék kamat járt. A hitelekért, amelynek maximális összege 10 000 forint volt, 6 százalék kamatot kértek.

Pompa

Párisi Udvar újból.

Nem lehet megunni, mindig újabb és újabb részletekre figyelek fel, írtam már róla többször, például itt >>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/07/ekszerdoboz.html 

 

A historizáló stílusú, arab, mór és gót jegyeket ötvöző eklektikus ház az építésekor Európa egyik legnagyobb egybefüggő kerámiaburkolatával büszkélkedhetett, amely nagyrészt a pécsi Zsolnay-gyárból származott.

Félköríves majolika domborművek

 

Takarékpénztárhoz köthető, a szorgalom szimbólumainak számító méhecskék, a méhsejtforma, a méhkas, több ponton is visszaköszön a homlokzaton és a belső terekben is.

Az alapvető alapanyagok és hozzá kapcsolódó mesterségek: textil, vas

kő és fa

 Falon a méhecskék

Apró kis mór figurák

Jungfer Gyula műhelyében gyártott kovácsoltvas korlátok és kapuk

 A régi Takarékpénztár bejárata és belső díszítése, csodás kovácsoltvas kapuzata 

Jelenleg ez a bejárat zárva van és a mögötte lévő helyiség is kihasználatlan. (Talán nincs bérlő? Több helyen ki van téve az épületen, hogy üzlethely kiadó!)

Az építők táblái

Az építészek a korszak legnevesebb mestereivel dolgoztak együtt

A  passzázsban mintegy 660-700 négyzetméternyi bronzfelületet találunk

 Pompás miliő.....

Egy kis méhecske itt is lapult

Az egyik csodás kupola,

Kupola a kupolában

Most volt szerencsém megnézni felülről is, körbe van építve, a karbantartás végett, szabadtéri kis belső udvarról láthatunk rá. El tudom képzelni, milyen szép esti kivilágításban a kupola innen is.........

Az építők névjegyei azért mindenütt megtalálhatóak

Osztrák Magyar Luxfer-Prizma Gyár

A  méhsejtes Villeroy & Boch mettlachi

Lépcsőház, Róth Miksa-üvegablakok és Zsolnay-kerámiák  mindenütt

Akkor még különlegesnek számító liftház ablaka, csodás színjátszó Zsolnay-kerámia borítással

Belső udvar

Műemlékvédelem alatt álló épület, de csak egy része, a külső és a passzázs máshol már szabad kezet kaptak az építők. A szobák is modern berendezésűek, hófehér falakkal.

Az épület tetejére egy új szintet is emeltek, itt kapott helyet az elnöki lakosztály, a homlokzat síkjából „visszahúzott” tetőszinti ráépítésnek köszönhetően, a bővítés az utcáról nem látszik.

Konferencia termekből is több van, mi egyet megnézhettünk, ami azért volt különleges, mert rá láthattunk a passzázsra fent, közelebbről gyönyörködhettünk az  üvegtetőben, és Róth Miksa lóhere alakú üvegablakainak mintájában.

Sok-sok majomfigura figyel itt fent 

Mesebeli lépcsőház  üvegmozaik ablakai

A kávéház felől

A másik csodás kupola a kávézó felett, a Haas és Somogyi-féle Luxfer-üvegekkel

Kávézó fentről

 

Érdemes betérni egy kávéra, bár nem biztos, hogy le tudunk ülni, mert általában telt ház van......sajnos az ötcsillagos szállodát nem sokan engedhetik meg maguknak.

Költő és a kávéház

 

Pilinszky János

 Keringő 

A zongorát befutja a borostyán,
s a gyerekkori ház falát
szétmállasztja a naplemente.

És mégis, mégis szakadatlanúl
szemközt a leáldozó nappal
mindaz, mi elmúlt, halhatatlan. 

 

A költő jobb kezében cigarettát tart és a füstje Négysoros c. versének szövegét tartalmazza.

 

NÉGYSOROS

Alvó szegek a jéghideg homokban,
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet. 

  

Az emléktábla, Tóth Dávid szobrász alkotása, 2018-ban állították fel a Centrál Kávéház falán, ahol Pilinszky János gyakran tartózkodott. 

„Centrál egyedülálló intézmény volt a maga nemében, szabadegyetemféle, de annál több, mert eredményesebb… Egyszóval a magyar szellemi élet elitje krémje gyűlt itt össze…”

Kolozsvári Grandpierre Emil

Milyen híres-neves hely volt valamikor, nagyon jó a történetét olvasni.

https://centralgrandcafe.hu/tortenetunk/