2023. február 8., szerda

Történelmi események színhelye

Budapest reformkori építészetének jelentős emléke a Károlyi Mihály utcában álló klasszicista Károlyi-palota. Falai között királyok, miniszterek, művészek és politikusok vendégeskedtek, de menedéket nyertek itt a Duna áradása miatt hajléktalanná vált pesti lakosok is. 
Az épület ad otthont 1957 óta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak
1747-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspök volt a tulajdonos, 1751-ben ellátogatott ide Mária Terézia királynő is, amikor Pestre érkezett férjével, Lotharingiai Ferenccel és díszes kíséretével. A püspök 1759 tavaszán a korszak jeles építészét, Mayerhoffer Andrást bízta meg a palota átalakításával. Az épület ekkor kapta meg barokk jellegét.
1768-ban került gróf Károlyi Antal tábornok tulajdonába
A ma ismert klasszicista épületet, az 1830-as években Károlyi György bővíttette. Számos bécsi építész vett részt ebben, Anton Pius Riegel, Heinrich Koch. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején a díszteremben szállásolta el Károlyi György az otthontalanná vált pesti embereket. 
A reformkor alatt a palota a magyar elit központja volt, sűrűn megfordult benne Széchenyi István, és Wesselényi Miklós is. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. 
A kápolnát egy folyosószakaszból alakították ki. Díszes, neoreneszánsz falburkolata Ybl Miklós nevéhez köthető.
 
1848-49-ben szomorú események színhelye volt az épület, itt fogták el Batthyány Lajos miniszterelnököt 1849. január 08-án este, aki éppen sógornőjénél vacsorázott. 
A szabadságharcot követő véres megtorlás idején Jellasics, majd Haynau is itt alakította ki hadiszállását. A grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. 
Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon.
1881-ben a walesi herceg (a későbbi VII. Edward brit uralkodó), majd két év múlva egy bálon Ferenc József is megjelent itt.
A palotában született Károlyi Mihály, aki 1917-ben korszerűsítette a palotát. A Tanácsköztársaság leverése után Károlyi Mihály emigrációba vonult. Ide költözött vissza özvegye, Andrássy Katinka a hatvanas évek közepén.
1928-ban a főváros vásárolta meg a palotát, itt nyert elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye.
Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1930-as években nyerte el végső klasszicizáló homlokzatát.
Ekkor helyezték el az utcai teremsor egyik helyiségében Lotz Károly múzsákat ábrázoló mennyezeti freskóját, amelyet a Liszt Ferenc téren lebontott Wodianer-palotából hoztak át ide.

1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn, egészen 1997-ig az északi szárny végében.
1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben megnyílt az épületben a Petőfi Irodalmi Múzeum.
  
A 2023-as Petőfi-emlékév kapcsán 2022-ben nagyarányú felújítás történt az épületben.
Átépítésre került a PIM udvara is, a megújult területet egybenyitották a Károlyi-kerttel. Egy védett zöld sziget a nyüzsgő belvárosban. Egy közösségi tér, ami nyári rendezvényhelyszínként is szolgál. 
Közben olvasom, hogy a Károlyi-kert, Budapest legrégebbi kertje, a bérházak ölelésében.
Ferenczy Béni - Petőfi Sándor
2003-ban került a Károlyi-kertbe
 Érdemes lesz tavasszal és nyáron is ellátogatni ide.
 Folyt.köv.: a lenyűgöző Petőfi-kiállítással 

2023. február 3., péntek

Fekete-fehér freskók nyomában

Pécel, nincs messze Budapesttől, a Gödöllői-dombság peremén található. 
Már régóta nézegetem a különleges fekete-fehér tónusú freskókat, ami egyedülálló a világon, állítólag sehol máshol nem található. Most jött el a pillanat, hogy a valóságban is lássam. 
Mutattam a férjemnek, hogy hova készülök, azonnal lett egy útitársam :D
Ráday - kastély (Pécel)
Az egykori szellemi élet központja.
Ráday Pál építtette a kúriát, 1720-as években, melyet fia Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővített 1755-66 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét Mayerhoffer Andrást és fiát Mayerhoffer Jánost bízta meg. Az épület kuriózuma a termet díszítő freskók, melyek egy részét Scherwitz Mátyás készített 1766-1771 között. 1825-ben a kastély tetőszerkezete leégett, ekkor sérült meg több mennyezeti freskó is. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárverezték a kastélyt, a Kelecsényi család birtokába került. 1950-ben államosították, a bútorok, kép- és éremgyűjtemény szétszóródott. Az 50-es években helyreállított kastélyban 1998-ig kórház működött. Jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztés kezelésébe került.
Napjainkban is zajlik a kastély helyreállítása, de szerencsére a freskókkal díszített termek látogathatók, sőt koncert és rendezvényhelyszín is.
Ráday Pál (1677-1733), II. Rákóczi Ferenc kancellárja. A művelt, több nyelven beszélő, kiváló szónok diplomatát a fejedelem több királyi udvarhoz küldte követként, részt vett több béketárgyaláson. A szabadságharc leverése után hűségesküt tett a Habsburgoknak, így birtokait ugyan megtarthatta, a politikai élettől azonban teljesen visszavonult. 1703-ban eljegyezte Kajaly Klárát. Hitvese még csupán 13 éves volt, ezért a lakodalomra 1705-ben került sor. Öt gyermekük született, de csak kettő élte meg a felnőttkort, Gedeon és Eszter
Az eredeti festményeket Mányoki Ádám készítette, itt csak nyomatok találhatóak.
Ráday Gedeon (1713-1792) életét a magyar kultúra felvirágoztatásának szentelte, a politikától távol tartotta magát, 27 éves korában feleségül vette Szentpétery Katalint. Kastélyában tudósok, írók gyakorta megfordultak. A magyar költészetben ő honosította meg a rímes-időmértékes, nyugat-európai versformát. Titokban verselt, csak élete végén engedte kiadni verseit. Fennmaradt művei többnyire mesék és fordítások. 
Egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi és művészeti élet felkarolásával és népszerűsítésével foglalkozott. Idősebb korában is nagy lelkesedéssel állt az ifjú nemzedék, Kazinczy, Batsányi rendelkezésére. Puritán életet élt, amelyen az sem változtatott, hogy élete végén neki és fiának bárói és grófi címet adományoztak.
Ráday Gedeon az apjától örökölt 300 kötetes könyvtárat, 14000 kötetből álló, valamennyi tudományágat felölelő könyvtárrá bővítette. Értékes érem- és képgyűjteményt is létrehozott. Hat könyvtárszoba volt, ebből a legdíszesebb az alábbi. (Kórházi évek alatt az orvosok pihenője volt.)
A könyvtárterem boltozatát négy tardosi vörösmárvány pillér tartja, a mennyezet pedig kilenc részre oszlik. 
Pallas Athéne, a tudományok görög istennője a legnagyobb boltmezőn, körülötte jelképes alakok jelenítik meg a grammatikát, költészetet, retorikát, történelmet, továbbá látható még a teológia, a jogtudomány, az igazság, az orvostudomány, a filozófia és az orvostudomány megtestesítője. Ennek megfelelően voltak elhelyezve a könyvek.

Itt található hazánk egyedüli szobros kályhája is, amit Mózes-kályhának is neveznek a megformált alak miatt.
Mellette a kisebbik könyvtárszoba. Orpheus alvilági útjának állomásait felelevenítő freskók borítják. A szoba mennyezetén Airon menekül egy delfin hátán. A kastély könyvtár felőli, földszinti szárnyát lakta Ráday Gedeon.
A kastélyban csak egy-két könyv látható, a könyvtár sorsáról az alábbi linken lehet tájékozódni
 
Barokk konyha
Évtizedekig kórterem volt, hosszú időn keresztül törmelékkel volt feltöltve, padlózata mégis eredeti. A kemence hiányzik belőle, bolhapiacokról és antikvitásokból vásárolt 17–18. századi bútorok kárpótolnak érte.
 
Lépcsőház mesés boltívei
Az emeleten várt bennünket az ominózus díszterem, csodálatos freskóival, mintha rézmetszetek lennének a falon.
A hatalmas belmagasságú terem falait, Ráday egyik kedvenc könyve, Ovidius Átváltozások témáját feldolgozó freskók díszítik, A gróf, Bernard Picart és Philipp van Gunst rézmetszeteit nagyíttatta fel. Összesen 20 freskó készült, de ma csak 19 látható, mert a mennyezeti, a tűzvészben elpusztult.
A freskók alatt pedig egy-egy verssor olvasható, amiket Ráday Gedeon magyarul írt, bár a nyelvújítás bölcsőjének is tekinthető kastélyban nem is lehetett volna másként.
Virágos díszítés
Királyi hálószoba
Ennek a teremnek a festményei a Habsburg-ház dicsőségét hirdették, az uralkodó ház 18. századi tagjainak 34 arcképe díszítette, egyetlen egy sem maradt meg.
A falképek azonban megmaradtak, a boltozaton Viktória, a győzelem istennője 
 Az éremképek Ráday Gedeon éremgyűjteményének néhány darabját örökítik meg.
Királyi szalon 
A görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló falképek, a tűzvészben és a kastély kórházzá alakítása közben megsérültek. 
Érdekesség, hogy láthatóak a hajdani freskók előrajzai, olyan mintha éppen most készítené a mester. A restaurátorok tervei szerint ebben a formában őrzik meg a falfestményeket.
A díszteremtől jobbra található szobák, nagyon rossz állapotban vannak, csodás rokokó kályhákkal
Herkules szoba 
Az oldalszárnyban lévő vendégszoba, falképei Herkules (Héraklész) 12 tettének történetét mesélik el. Jelenleg nem látogatható. A kastélyban több olyan szoba is van, amely annyira rossz állapotú, hogy nem is látogatható. 
A kovácsoltvas itt sem maradhat el
A kapu belülről. Vajon ez volt az eredeti bejárati kapu?
A kastélyhoz  borház, sövény színház, egy impozáns fülkés üvegház és franciakert is tartozott. Mára a barokk kertnek nyoma sincs, a kórház idejében fenyőkkel ültették tele a parkot. Volt itt márványistálló, mely nevét onnan kapta, hogy a lovak tardosi márványból készült vályúból ittak.
Megfordult itt vendégként számos neves személy, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere Pál és Kölcsey Ferenc is. 
Itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban, akik az anyai harag elől menekülve a kastélyban találtak menedékre. IV. Ráday Gedeon ugyanis, mint az első magyar kőszínház egyik intendánsa, a művészetek pártolója, ismerte az ünnepelt színésznőt, az eredeti tervek szerint ő lett volna Róza esküvői tanúja is. A hirtelen menekülés Jókai anyjának haragja elől felülírta a terveket, az „ifjú” pár titokban házasodott össze a rákoscsabai templomban, a tanúkat pedig az utcáról rángatták be.