2019. július 13., szombat

Templomban

„Börtönéből szabadítsd ki lelkem, szent nevedet, Uram, hadd dicsérjem. Örömmel várnak az igazak már, tudom, hogy énrám jutalom vár. Velem együtt szentek mondják ott fenn: dicsőség néked, Istenem.”
141 zsoltár
A Pesti Ferences templom, más néven az Alkantarai Szent Péter Templom, a Ferenciek terén. Már tervben volt, hogy megnézem. Nem gondoltam, hogy egy temetés kapcsán kerül erre sor :(
A Templomot IV. Béla, az 1250-es években építtette gótikus stílusban. IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának (hálaadásának) színhelye.
A török mohácsi győzelmét követően, 1526-ban a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az “Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom “Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.
A ferencesek 1686-ban állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. A templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá (1727-1743) Ünnepélyes felszentelése 1743-ban történt. A  ferences templomok építészetének általános jellemzője, hogy csak egy tornyot alkalmaznak, azt is a szentély déli oldalán. A torony sisakja Wieser Ferenc tervei szerint 1859-63 között épül fel.
1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990-ben térhetett vissza a rend.
 A főoltárt Grassalkovich Antal  adományozta a rendnek 1740-ben.
 Lotz Károly freskók a mennyezeten
Az altemplom sokáig különös titkot rejtett magában. Itt volt Batthyány Lajos első felelős miniszterelnök első-titkos -nyughelye. Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki a Pesti Neugebaude, az un. Új Épület melletti fapiacon. Testét a Józsefvárosi temető jeltelen sírjába akarták sietve eltemetni. Azonban Szántófi Antal, Pest város plébánosa és Dank Agáp ferences rendi házfőnök kijátszva a hatóságok éberségét, megszerezték a koporsót, és az éjszaka leple alatt, a legnagyobb titokban a Belvárosi ferences templomba vitték. A kőlapot félve az önkényuralom bosszújától befelé fordítva helyezték el. Így a sír a kripta látogatói előtt is évtizedekig névtelen maradt. Kizárólag a szűk család és a ferences barátok ismerték a titkot. Csak a kiegyezés után, 1870. június 9-én helyezték át Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a történelmi nagyságát megillető sírboltba a Fiumei úti temetőbe.
Néreidák kútja
A templom  építéséhez  szükséges víz nyeréséhez ástak itt eredetileg kutat, ami később az itteni piacot szolgálta. A város  1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József  kőfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. Így jött létre az első szoborral díszített pesti közkút. A két női alak egymásnak háttal; az egyikük fején korsót tartva áll, a másik fél térdre ereszkedve vizet merít. 1896-1976-ig Kőbányán díszítette az egyik parkot. Majd visszakerülhetett régi helyére. Az eredetileg sóskúti homokkőből  való szobrokat ekkor Győri Dezső mészkőből újrafaragta.
Néreidák - más megnevezésekkel: najádok, vizinimfák -  a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói a görög mitológiában. 

2019. július 12., péntek

Ékszerdoboz

Párisi udvar - a Ferenciek terén
Szebb, mint valaha lehetett. Az idén adták át a több, mint százéves csodálatos épületet, jelenleg egy Hyatt szálloda-lánc tagjaként. Eredetileg Schmahl Henrik tervezte, 1912-13-ban átadott Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párisi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárló udvaraként működött.
Az egykori bankszékház helyén állt korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján építtette 1817-ben báró Brudern József. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye idővel megkopott, 1883-ban előbb részben, majd teljesen lebontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját

Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház” állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt
Az 1. és 2. emeletekre kerültek a pénzintézet irodái, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. A Petőfi Sándor utcai oldal tetőszintjén kapott helyet Uher Ödön fényképész műterme.
Kerámia burkolatú homlokzata csak részben származik a Zsolnay gyárból, jórészt németországi gyárak szállították le azokat. A 2. emelet előtt húzódó erkély és az alatta levő homlokzati sáv elemei készültek csak a pécsi gyárban.
A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- bér-, és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította és saját elképzelései szerint „felújította” belső tereit. 
Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette. Ezután hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet.
A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és a 2015-ig működő Jégbüfé volt a legnépszerűbb. Ó, de szerettük.....
A régi félhomályos, fekete átjáróra emlékezve csak ámuldoztam, most a szálloda recepciója, étterem, bár és kávézó található itt.
Róth Miksa műhelyében tervezett ólmozott üvegek, öntöttvas lábazatok és rézdíszítések, melyek a korszak legjobb mestereinek műhelyeiből kerültek ki, vagy az eredetileg Villeroy & Boch gyártotta padlócsempék. A bontás során derült ki a mahagóni fa portálszerkezetekről, hogy azok a neves angliai Sage üzemben készültek, ahonnan a Harrods portáljai is származtak
A passzázs hatszögű terét a Haas és Somogyi cég által gyártott, préselt üvegből álló üvegkupola borítja, ami úgy hat, mintha a nap sütne be rajta. Már eredetileg is villanyvilágítás szűrődött át rajta. A szerkezetet úgynevezett Luxfer prizmák alkották. Ez a kor technikai újítása úgy törte meg a fényt, hogy azt egyenletesen szórta szét, így tökéletes volt üvegmennyezetek kialakítására.
Mesés, legközelebb kávézni is meghívom a párom......

2019. július 11., csütörtök

2019. július 10., szerda

Vidámparki retro

Debrecenben az Állatkert a Vidámparkkal együtt működik. Körbesétáltam, nosztalgiáztam egy kicsit, amikor még a kicsi fiaimmal jártunk itt. Ludas Matyi a Vidámpark névadója, a város egyetlen alumíniumszobra  (Grantner Jenő, 1962)
A dodzsem volt a fő kedvenc, azt olvastam, hogy ez Európa legrégebbi dodzsemje (???)
A lovasforgó a legrégebbi játék, az 1800-as évek végén készült feltehetően Bécsben. Ide Debrecenbe 1960-ban érkezett.
Nosztalgia kocsik
 Hattyús-forgó
Az elvarázsolt kastély, mindig ilyen kicsike volt? Lánykoromban, mikor az erkélyen végigmentünk, egyensúlyozva a mozgó pallókon a lábunk alatt. Visítoztunk, ha a lyukból levegőt fújtak, a szoknya repült a nyakunkba, sokszor nem voltunk elég ügyesek, hogy ne villanjon ki a bugyi. A fiúk lentről röhögtek......Aztán a fiaimmal a torz tükrök és nagy kedvencük a forgó hordó, milyen ügyesen tudtak rajta végigmenni. Nem próbáltam ki mi változott, egyedül nem volt kedvem.....

2019. július 9., kedd

Pálmaház - Terrárium

 Itt lakik egy nílusi krokodil
 Tigrispiton
 Galléros agáma
Jellemző ismertetőjegye a fogazott szélű gallérja, amely ellenségei távoltartására alkalmas, félelmetes gyíkról van szó, amely ha megtámadják, két lábon állva is tud támadni és mintegy 25-30 kilométeres óránkénti sebességgel képes futni.
 Sisakos kaméleon
 Egyike a  különleges békáknak, melyek itt élnek
 Szerelemvirág (ez mát kint)