2018. május 22., kedd

Születésnapra

Hosszú, boldog, egészségben eltöltött éveket kívánok! 💟 

"Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges."
Voltaire
Kép: Inge Löök

2018. május 20., vasárnap

Pünkösdi születésnap

"Mi-mi-ma-ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
holnap lészen, holnap lészen a második napja.
András, pajtás, jól megfogd lovadnak
bokrétás száját, zabláját.
Ne tapossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát!
Adjon Isten lassú esőt,
mossa össze mind a kettőt!"

2018. május 19., szombat

Harangjáték

Fogadjátok szeretettel Kecskeméten készült kezdetleges videómat, (technikát még csiszolni kell). Hallhatjátok a Városháza harangjátékát. :)) A Barátok templomáról pedig az előző posztban írtam.

2018. május 18., péntek

Ámulok-bámulok....

Kecskemét központjában négy templom is található A városházával szemben a város legrégebbi épülete, a Ferences templom, más néven Barátok temploma, név szerint Szent Miklós templom. A 13. század végén épült, román stílusban, később átépítették gótikus stílusban. Ebből a korból maradt fent a bejárat melletti kálvária, és a támpillérek. Az 1700-as években barokk stílusban felújították, a tornyon már a copf hatás is érződik.
A kereszt alatti, tisztítótüzet ábrázoló dombormű egy 1792-ben készült kálvária maradványa. A feszületet, Imre Gábor szobrászművész alkotását 1943-ban állították a dombormű fölé. Mária Magdolna és János apostol szobra 1982-ben egy lebontásra ítélt temetői kálváriából került ide.
1931 és 1933 között alakították ki a lourdes-i kápolnát, valamint a kőkerítés finoman megmunkált, népies kovácsoltvas kapuit is.
A templom mellett romkert, mely bemutatja  a régi állapotot
Lenyűgöző hangulatot árasztó templomkert, háttérben a Városháza és a Nagytemplom tornya
Minden egyes szeglete egy csoda, a mesés kovácsoltvas kapujával, a Lurdes-i Máriával, és a rengeteg hála-táblával.
Olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon járnék, hanem mondjuk Olaszországban
Piros virágú galagonya, ha még nem láttatok ilyet, a lakosság ültette  Páter Károly Bernát rendházfőnök tiszteletére, aki sok zsidó életét mentette meg.
 Eleinte a templomot a katolikus és református hívek közösen használták.
Szokatlan elhelyezésű oltárok, főoltáron Szent Miklós legendája. A jobb és baloldalt mellékoltárok Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére állíttattak. A tér jobb oldalán álló szószék és a kórus között félúton helyezkedik el a harmadik mellékoltár.
Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.
A színes ólomüveg ablakok Szent László királyt, a rendalapító Szent Ferencet, valamint Imre herceg alakját ábrázolják.
A ferencesek 1644-ben telepedtek le Kecskeméten, rendházuk 1700-1724 között több ütemben épült, véglegesen azonban csak 1736-ra készült el. Az épületben 1975-től a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik, az egykori kolostort e funkciójához Kerényi József tervei szerint építették át.
Az egykori kolostor helyén a középkorban a királynői birtok kezelőinek háza állt, melyhez 1439 előtt védőtorony is épült.
Régi vizesárkot átszelő kőhíd.
Kecskeméti sétámnak még mindig nincs vége, folyt köv......

2018. május 17., csütörtök

"Sem magasság, sem mélység nem rettent"

Anno, az 1890-es években Lechner Ödön és Pártos Gyula a fenti jeligével pályázta meg a  Kecskeméti Városháza építését. Egy újabb szecessziós remekmű, mely uralja Kecskemét főterét, 1893-97-ben épült.
A homlokzaton a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia, valószínű, hogy egy részük felújítás alatt van. Bizony nagyon ráfér a renoválás az épületre! Persze itt is meseszép Zsolnay mázas tetőcserép díszíti az épületet.
A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt játssza el.
A tetőpárkány alatti falmezőkre medalionokba foglalt relief arcképek kerültek: Huba, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József arcmásaival. Ezek a hatalmas épületen olyan aprók, hogy nem is nagyon láttam őket fent a magasban.
 Középen a honalapító Árpád fejedelem szobra
Gondoltam, megkérdezem, hogy megnézhetem-e belülről. Sajnos a díszterembe nem mehettem be, ahol a honatyák üléseznek, bár roppant érdekelt volna Székely Bertalan Vérszerződés festménye, de a belső udvart és folyosót megnézhettem. :))
A szépséges kapuk belülről
 Belső udvar, ahol két császárfa küzd az életéért
 Díszes lépcső
Ahogy bámészkodtam a városháza körül, feltűnt, hogy az országzászlót tartó oszlopon milyen szép régi angyalos címer van, közelebb mentem és akkor vettem csak észre, hogy én a nagy Magyarország részekre szabdalt darabjain állok.
A süttői mészkőből faragott, részekre szakított Magyarország térképét ábrázoló térplasztika, kecskeméti építészmérnökök tervei alapján készült. 23 város van megjelölve, Kecskeméttől mért távolságuk feltüntetésével. Este biztos nagyon hangulatos, ahogy ezek a pontok világítanak.
Kecskemét pozíciójában lévő mészkőtömbön a Szózat első két sora olvasható,
"Hazádnak rendületlenül/Légy híve, oh magyar". 
A két zászlórúd között kifeszítve két bronzból formált angyal tartja a tűzzománc címert. Szimbolikus jelentése, hogy Magyarország nyugat és kelet között elhelyezkedve két kultúra határán tölti be a híd szerepét.
Kecskemét teljesen ámulatba ejtett, még sok látnivalót tartogatott számomra, így folyt.köv.....