Madártávlatból

A Nagytemplom tornyában a harangot csodálva, a létrán egyre feljebb és feljebb jutottam. A harangtér fölött a tűzfigyelő diákok szobájába, ahonnan azt kémlelték, hogy van-e valahol tűz a városban.

 Ez a két kis ablakocska magasságában van, a toronykupola alatt

 Még fentebb.........

A toronyban (ott szemben a kis nyílás az óra alatt) csak gyönyörködtem a kilátásban. A négy égtáj felé nyíló ablakok zsalugáterekkel és ráccsal vannak ellátva, de azért a fényképezőgépem objektívét kidugva jól tudtam fotózni. Egy kicsit huzatos volt már ilyen magasan! :))

Itt látszik milyen óriási nagy a Református Kollégium, most láttam csak azt a hármas tagozódást, amit a könyvtárban említett a fiatalember.

 Lehet bámészkodni és csodálkozni, elég sok napkollektor is van.

 A teleobjektívemnek jó hasznát vettem, a stadionunk az őszi erdő közepén

Milyen gyönyörűek, a piros háztetők és a zöld minden árnyalata, vétek egy fát is kivágni!

 Ezek a kémények, sosem tűnt fel, a 24 emeletes tényleg milyen magas!

Itt azért látszik, hogy kevés a fa és sok a kő a főtéren!

Távolabb a Tócóskert

Alig bírtam megválni a kilátástól, pedig a szép napos idő ellenére, már éreztem a hideget a csontjaimban is. Lejjebb ereszkedvén nézelődtem az újonnan kialakított panorámajárdán is.

Azt tartja a legenda, hogy a Látóképi csárda küszöbe egy magasságban van a Nagytemplom 61 méter magasan lévő csillagával. (Hivatalosan a csárda 129,1 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a Református Kollégium falán pedig 119,6 m magasság van jelölve)

 A Csokonai Színház és a Szent Anna tornyai is látszanak

 Még mindig folyt.köv..... :))

Harangok

Az Alföld közepén kerestem egy kis magaslatot, felmásztam a Nagytemplom tornyába, hogy körülnézzek egy kicsit. :) Igaz a timpanonig lehet lifttel is menni, én még azt is gyalog tettem meg, kicsit féltem is a deszkákon. A tetőszerkezetet is körbe lehet járni.

  A kapaszkodóról letekintve

Az András templom Verestornyát 1642-ben építették, ebben helyezték el az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által adományozott 56 mázsás harangot. Az ellenségtől zsákmányolt ágyúból, Gyulafehérvárott öntötték.

1802-ben ismét leégett a templom, a harang lesüllyedt a torony aljába. A hőségtől áttüzesedett harangot menteni akarták és vízzel locsolták, amitől megrepedt. 1873-ban újraöntötték, de kivágták belőle Rákóczi jelmondatát – „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), a kollégiumban látható, ott fotóztam.

A baloldali toronyban (nyugati torony) helyezték el az újraöntött Rákóczi-harangot. Magyarországon jelenleg az 5. legnehezebb templomi harang. A mai harang az eredeti pontos, kicsinyített (kb. 600 kg-mal kisebb) mása, megtalálható rajta Rákóczi címere is és a fejedelem jelmondata. Csak ünnepekkor, illetve halottak emlékére szólal meg.

Kisharang, a keleti toronyban van, 1865-ben készült ugyanott, mint a Rákóczi-harang, 1680 kg. Egyik oldalán Debrecen 17. századi címere látható, kétoldalt egy-egy angyallal.

Folyt.köv. a kilátással :))

Nemzeti gyásznap

1956. november 4. 

A forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának napja.

Nagy Imre drámai hangú rádióbeszéde hajnalban
"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

 A szabadság galambjai

1956 emlékét Győrfi Lajos új szobra őrzi a Csokonai Színház előtt. Négy méter magasan galambok repítik az ég felé a forradalom szimbólumát, a lyukas zászlót.

A tömeg a Kossuth utcára vonult, a rendőrség és az AVH épületéhez, a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, akikre sortüzet nyitottak. A lövöldözés áldozatai Gorzsás András és Ács Zoltán voltak, közel harmincan megsebesültek.

Kossuth széke

A Nagytemplom két történelmi eseménynek is színhelye volt: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve, itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Itt választották meg Kossuth Lajost kormányzó elnökké. Kossuth Lajos széke a mai napig megtekinthető ereklye.

 

Amerikai Kossuth-bankók, Kossuth 1851-ben Amerikába emigrált a török száműzetésből. Pipája és gyöngyös tárcája

A Vizsolyi Biblia egyik eredeti példánya. 

1590-ben jelent meg az első teljes, magyar nyelvű biblia Vizsolyban. Károli Gáspár gönci református lelkipásztor és segítői, három éven át tartó fordítómunka után kezdték meg az Ó-és Újszövetség nyomtatását, melyből mintegy 800 példány készült. Napjainkra 52 darabra csökkent a fennmaradt eredeti példányok száma, melyekből 24 országhatárainkon kívül található.

Egy gyönyörűséges oszlopos kancsó, a Református Kollégiumban láttam belőlük párat.

 Méliusz Juhász Péter (1532-1572) 

Református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció vezéregyénisége. 1558-tól protestáns lelkész Debrecenben, ahol hamarosan a kálvinista tanok hirdetője lett. Ő szervezte meg a Magyarországi Református Egyházat, 1561 végétől haláláig debreceni református püspök.

 Egy Bibliai makett kiállítás is megtekinthető az emeleten

Folyt. köv.....

Grandiózus templomunk

A Debreceni Református Nagytemplom, az ország legnagyobb református temploma. Uralja a teret és a főutcát.

1500 négyzetméter alapterületű, a tornyok 61 méter magasak.

Helyén a Szent András templom állt (épült 1297-1311) 1564-ben leégett.
Újjáépítették 1626-1628-ban. 1802-ben ismét leégett.

A város az új templom építésével 1803-ban Péchy Mihályt bízta meg (A Református Kollégium tervezője, egykori diákja). A templom 1805-1824 között épült fel Péchy eredeti tervét több pontban megváltoztatva, klasszicista stílusban.

Az orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája.

Az empire stílusú szószéket a Református Kollégium rajztanárának, Kiss Sámuelnek a tervei alapján Pesten készítették.

Az úrasztala és az azt körülvevő korlát Dohányosi József debreceni asztalosmester munkája. A padokat is helyi asztalosok faragták.

 Hófehér falak, csodás ívek, tejablakokon beszűrődő fények, mesés.....

Folyt. köv....