Fürdő

Egyik napsütéses, forró napon felkerekedtünk, hogy fürödjünk egyet Egerszalókon. Kíváncsiak voltunk a föld mélyéből feltörő termálforrásra és az általa létrehozott mészkődombra, mely Sódomb néven híresült el.

Egerszalók Egertől 5 km-re, a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében fekszik.

A 65-68 C◦-os ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz folyamatosan építi a csipkézett, fehér képződményeket.

Az első kutat kőolaj és földgáz után kutatva 1961-ben fúrták, a második fúrásra 1987-ben került sor.

A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium hidrogén karbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta.

Hasonló természeti képződmény még két helyen található a világon, Törökországban Pamukkale-ban, valamint az Egyesült Államokbeli Yellowstone Nemzeti Parkban.

A kutak megszentelésük során kapták a Mária és a Vendel nevet. A Csodatevő Mária-kegykép az egerszalóki katolikus templomban található, míg Szent Vendel a források és kutak védőszentje.

Ezt a remek adottságot kihasználva épült a Saliris Resort Spa Hotel, és az itt megszálló vendégek élvezhetik a fürdő minden adottságát. (Saliris egy összetett fantáziaszó, jelentése „sószivárvány”)

Főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott. (A duzzadt bokám nem gyógyult meg tőle, talán ha eltöltöttem volna pár napot itt.) A sódombok a fürdő és a hotel mellett elkerítve találhatóak. A fürdőből egy sétaút vezet a közelükbe, itt alulról lehet megcsodálni. Úgy láttam a fürdőn kívül is vezet egy sétaút, innen felülről lehet megtekinteni.

A szálloda képeiből kiindulva egy kicsit nagyobbnak képzeltem a fürdőt. A víz kellemes volt, szokatlan a fehér színe. Szerettem a kinti medencéknél a zubogókat, de abból is kevés van. Benti medencéket én sehol nem szeretem nyáron. Nincsenek árnyékolók a medencéknél, hőségben nem igazán jó. Van egy rész, ami igen csúnya, lehet ott is sódombot akarnak kialakítani, vagy épp elpusztult egy sódomb, nem tudom, mindenesetre jelenleg elég lehangoló. Viszont a fehér műanyag napágyak ingyenesek, de rém mocskosak voltak, igaz nem sokat üldögéltünk rajtuk. Kevés a büfé, lángost nem lehet kapni :(( A párom evett egy óriás palacsintát, ami közel sem volt óriás, és nem volt meleg. Szóval nem Hajdúszoboszló!!!

Bor és zsíroskenyér

Az egri borok méltán híresek, természetesen a városban nagyon hangulatos borozók is vannak. Ez a kerthelyiség a kedvencem. Az egyik falát szó szerint a várfal alkotja.  Akár Toscanában is lehetne.....

Elfogadnék egy ilyen kőasztalt négy tündéri kis székkel, még a párna bojtja is kőből van, a falikútról ne is beszéljek!

Az előtérben Tinódi Lantos Sebestyén pengeti lantját (Pusztai Ágoston szobra 2002)

 

A Várból a Dobó térre vezető úton, minden kapualjra érdemes vetni egy pillantást, biztos rejteget valami érdekességet

 

A híres Szépasszony-völgy pincesora élőzenével :)), ahol méltóképpen egri bor szürcsöléssel fejeztük be ezt a szép napot.

A régi szép időknek megfelelően zsíros kenyeret ettünk a borhoz. Itt még mindig kapható lila-hagymával, hogy milyen finom, ezer éve nem ettem! :))

Lassan kezdett sötétedni, így hazafelé vettünk az irányt, de itt még akkor indult az élet.

Török kávé

Egerben egy hangulatos teraszon ebédeltünk. A főcsapáson a vár és a Dobó tér között. Le-fel vonulgattak mellettünk a jelmezes törökök és végvári vitézek, nagy kardcsörgetéssel, puskaropogással, Végvári vigasságok lévén.

 Stílusosan az Egri Pasa Sátrában kávéztunk

 Török kávé kardamonnal ízesítve, finom, finom, de az a zacc az alján!

Érdemes elolvasni a kardamonról írtakat......itt

Egyébként, mint kiderült ez a Török-Magyar Testvériség Emlékpark

Egri kötelező

Egy egri városnézésből nem maradhat ki a Bazilika.

Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb bazilikája, az esztergomi után. (98 m hosszú, 53 m széles, torony magasság 54 m, kupola átmérő 18 m) Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervezésre, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült. 1837-ben szentelték fel.

A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örök érvényű hármasát jelképezik.

Az épület belső díszítése majd 120 évig tartott. Kupola freskó - Takács István mezőkövesdi festő munkája, Apokalipszis a 12 apostollal és 4 evangélistával. 

A bejárati mennyezeti freskón együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal, amely a Rómához való hűséget szimbolizálja. (1950-ben!)

 Az orgonát 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester

Egri Líceum - szemben a Bazilikával, Barkóczy Ferenc püspök kezdte építtetni 1761-ben, majd Eszterházy Károly püspök folytatta.

Az épület 1785-re elkészült, de az egyetem alapítását sem Mária Terézia, sem utóda, II. József nem engedélyezte. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. A tervezett egri Universitas a líceum rangot kapta meg: ez a 18. századi Magyarországon olyan intézményegyüttes volt, amelyben a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott.

Különféle egyéb oktatási célokra is hasznosították. Működött itt: papnevelde, tanítóképző (1852-től; ide járt 1878–1881 között Gárdonyi Géza is), jogakadémia.
1949-ben, az államosítás után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide. A kar a következő évben önállósult; a líceum a főiskola főépülete, mint Eszterházy Károly Főiskola
A várból készített fotón jól látszik baloldalon a Líceum csillagvizsgáló tornya. (Talán egyszer lesz még lehetőségem a Líceumot is bejárni, belépővel végignézhető)

Fő látványosság a Dobó téren, Dobó István szobra egy várvédő vitézzel, és egy ostromló törökre követ dobó egri nővel (Stróbl Alajos 1907)  A Dobó tér nem régen teljesen megújult. Sajnálom, hogy elkerült innen egy szomszédos kis térre a Végvári vitézek szoborcsoport.

Kisfaludi Stróbl Zsigmond - Végvári vitézek

(Stróbl Alajos tanítványa volt, az ő tiszteletére vette föl a Stróbl nevet)

Egri minaret - 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. (Ezt most kihagytuk, csak nyolc ember mehet fel egyszerre, fél óra egy csoport, többen voltak előttünk, és mivel csak ketten szerettünk volna felmászni, lemondtunk róla. Be is zár hamarosan, mert felújítják, így ki tudja mikor mászhatjuk meg?!) A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A minaret a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke.

Kutas László - Gárdonyi Géza szobra (2014)

 Kovács Jenő - Árpád-házi Szent Erzsébet (2007)

Gyönyörűen felújították az Érseki Palota középső szárnyát, a szobrot is áthelyezték

  2013. évi egri séta 

Természetesen a Vár is idetartozik, a fő látványosságok közé, de az most külön posztban szerepelt.

Még mindig van miért visszatérni Egerbe, Líceum, Érseki Palota Látogatóközpont, Várban a Hősök terme, Dobó István síremlékével, Minaret megmászása, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Érsekkert.....