2015. március 14., szombat

A korzó bálnája

Kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ. Valójában a Duna parton közraktárként 1881-ben épült három csarnok átalakításából született. Tervezője a holland Kas Oosterhuis. Átadása 2013-ban történt. Már régen kíváncsi voltam erre a lenyűgöző épületre, nem csalódtam benne.....
 A bálna farka
 Azért vannak még kihasználatlan terek
Kortárs magyar szobrászművészet állandóan megújuló kiállítása
Budapest makett
Galériák
Stílusos vendéglátóhelyek
Duna parti korzó, távolban a Lechner Ödön fasor :))
Szemben a BME

2015. március 13., péntek

150 éves épületben....

Bejelentkeztem az Idegenvezetői Világnap keretén belül, a Vigadó bejárására. Nagyon élveztem, itt már egyedül voltam, barátnőm hazautazott. Örömmel nyargaltam az újabb felfedezés felé, melyet gyönyörűen felújítva tavaly adtak át a közönségnek.
A Vigadó elődje a Redoute volt, mely Pollack Mihály tervei szerint  1833-ban készült el. Pest első igazi bálozó, koncertező helye. 1848-ban itt volt a népképviseleti országgyűlés, Kossuth ekkor tartotta felkelésre buzdító beszédét. Valószínű ezért lövette rommá Hentzi osztrák generális 1849-ben a Budai várból.
Az új épületet (1859-1865) Feszl Frigyes tervezte. Rendeztek itt bálokat, hangversenyeket. Fellépett Liszt Ferenc, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Bartók Béla, Fischer Annie, Prokofjev, Herbert von Karajan. Ferenc József kétszer is járt itt. 1873-ban itt született meg Buda, Pest, Óbuda egyesítésével az új főváros Budapest. Jókai Mór 50 éves írói jubileumát is itt ünnepelték 1894-ben.
II. Világháborúban súlyosan megsérült az épület. Majd a szocializmus idején (1968-80) újból átépítették. Vigadó Galériában képzőművészek kiállítása volt, és hangversenyeket is tartottak ismét. 2004-ben zárt be leromlott állaga miatt. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában van, és eredeti pompájában ragyog ismét.
Lotz Károly: Árgírus királyfi és Tündér Ilona festménye, a díszlépcső felett
 Than Mór allegorikus nőalak
 Két kis szobor az emeleti folyosón, nekem nagyon tetszettek
 Liszt Ferenc emlékére
 Bálterem
 Bálterem mennyezete
 Emeleti folyosó
Kilátások...
 Makovecz kiállítás maradványai
 Új emeleti szárny, modern galériával
 Tetőterasz, ide kávézót terveznek

2015. március 12., csütörtök

Torkoskodtunk

Torkos csütörtök napja, Pesten ért bennünket, így baráti társasággal az egyik hajón vacsoráztunk. Csodás kilátás volt. Finom kajákat ettünk, jó hangulatban...de megtapasztaltuk a pesti vendéglátás árnyoldalát is, mikor a költségeket szétosztottuk magunk között, észrevettük, hogy pár ezer forinttal átvágtak bennünket, három olyan tételt számláztak le, amit nem fogyasztottunk el.
 Lazacot ettem- finom volt :))

2015. március 11., szerda

Labirintus

A Várnegyedben sétálva felfigyeltünk egy táblára, ami a Labirintus bejáratát mutatta. Így ide is ellátogattunk. Pár éve már jártunk az egyik részébe, a Sziklakórházban, az nagyon tetszett és igazán érdekes volt. Több mint 4 km hosszú barlangrendszer húzódik a Várnegyed alatt, amelyet óvóhelyként is használtak. A boltíves folyosókon és termeken bolyongtunk, tényleg többször éreztük, hogy egy igazi labirintusban vagyunk. Középkori kőtár is van itt. Azt  nem gondoltam, hogy Drakulának is köze van a Labirintushoz. Mátyás király 1462-ben elfogatta Drakulát, aki itt raboskodott.
Még egy Fekete grófról is szólnak a legendák, aki elszegényedett, és a barlangban tanyázó rablókkal kötött szövetséget, akik a rejtekhelyért cserébe a grófot mesés gazdagsághoz juttatták. A pompa egy lány halálába került, aki azóta is kísért és rendezi földalatti álarcosbáljait. Verdi Álarcosbál operájából lehet itt részleteket látni, mint egy panoptikumban.
Sötétség birodalma - van egy szakasz, ahol teljes sötétség van, csak merészebbeknek ajánlják. Természetesen mi visítozva végigjártuk, még szerencse, hogy oldalt volt a falhoz rögzítve egy zsinór, ami mellett tapogatózva haladtunk egymásban kapaszkodva.

2015. március 10., kedd

Tornyok-bástyák

Teljes pompájában a Mátyás-templom 
Fekete huszártorony, amely az épület  tetőzetéből a gerincen felül magasan kiugró, faszerkezetű, karcsú tornyocska, ami a hosszú gerincet megszakítja, tagolja. 
Régi budai városháza - Venerio Ceresola itáliai építőmester (1702 körül) 
előtte Pallasz Athéné szobra
Halászbástya, 140 méter hosszú, csúcsos tornyai a hét magyar vezért szimbolizálják.
Tervezője, Schulek Frigyes (1895-1902)
Szent István szobor, Stróbl Alajos munkája (1898-1903)
A földszinti folyosó ingyenesen látogatható, az emeleti teraszon való sétáért fizetni kell
Kilátás a hátsó bástya kávézójából