Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem.
Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.
Főlépcsőház adventi díszítése
Grassalkovich I. Antal
Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával
Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája.
Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.
Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina
Egy nagyon érdekes cikket találtam róluk>>>>https://gdl.hu/2021/03/17/a-grassalkovich-csalad-alkonya-az-utolso-sarj-es-egy-eroskezu-lenyugozo-holgy-tortenete/
A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.
Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.
A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I.
Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.
Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket.
Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,
A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban. A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére
sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy
másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül
az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek
szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét. 2006-tól díszíti újra a királyi szalont.
Díszterem
Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.
A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.
Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély
építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát
alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye
Erzsébet királyné emlékkiállítás
Zala György márványszobra
Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.
1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős
szerepe volt 1867-ben megkötött
kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia
földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait,
szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül
óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet
királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának
szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd
percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást
adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.
Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy
ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a
nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria
raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária
Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman
megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék
selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.
A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti
Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról
A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet
királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az
1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal
ellátni azokat.
Mária Terézia és Ferenc József
Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.
Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.
Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést
elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg
állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt
csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.
A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.
Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.
