A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vár. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 5., csütörtök

Séta a Budai Várban

Ünnepi hangulat, turista áradat, közben hatalmas építkezés a Budai Várban, a Nemzeti Hauszmann Program keretében
Várkert Bazár csodálatos Gloriette-je
Habsburg kapu teljes pompában

 
Stróbl Alajos, Mátyás-kútja (1904) felújítva 2020-ban

Főőrség épülete, mögötte a Lovarda korhűen visszaépítve
 
Budavári Palota felújítása
Adventi gyertya és karácsonyfa  a Sándor-palota előtt
Daruk mindenütt
Honvéd Főparancsnokság épülő félben, mellette épül a Vöröskereszt Székház
Hátulról a Karmelita felől
József Főhercegi Palota
Szentháromság téren épülő Pénzügyminisztérium
 Mesés Halászbástya, 
most díjmentesen lehetett szétnézni a felső kerengőn is
 Stróbl Alajos: Szent István-szobor
Gyönyörű lesz a Várnegyed, nagyon várom, hogy elkészüljön, öröm lesz itt sétálgatni, most még elég sok lezárás van, bár meg kell mondjam remekül megoldották a tömeg útvonalának kijelölését.

2022. július 16., szombat

Ékszerdoboz

Szent István-terem
Először az 1900-as párizsi világkiállításon lehetett látni. A Budavári Palotában 1902-ben adtak át, a nagyközönség is látogathatta. Sajnos a II. Világháborúban elpusztult, 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében korhűen született újjá.
Zsolnay-kandalló
4,7 méter magas és 2,8 méter széles, a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy 611 darabból áll.
A kandalló fő párkányán Szent István életnagyságúnál nagyobb mellszobra, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott.

A terem falait Roskovics Ignác festőművész olajfestményei alapján készített tíz Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak.
I. Béla, Szent Imre
Szent László, Kálmán, III. Béla
Szent Margit, III. Endre
II. Endre, Szent Erzsébet, IV. Béla
 
 Szent István  és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti 
Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció
 
A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. /vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni/
A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.
Gelb Manó, aki Hauszmann Alajos megbízására a Szent István-terem függönyeit és bútorkárpitjait is megálmodta az édesapjával, Gelb Mórral közösen vezetett Gelb M. és Fia cégben.
A három, egyenként 150 kilogramm súlyú, több mint száz elemből összerakott csillárt, összesen 720 csiszolt drága-, féldrágakő és kristályüveg díszíti. A világítótesteket egykor Kissling Rudolf és Fia Csillár- és Bronzárugyára készítette.
Kalocsai Szent István-herma
A világkiállításra készült 1896-ban, Bachruch Károly ötvösmester munkája. Ideiglenesen érkezett Kalocsáról.

Fantasztikusnak tartom, hogy a Szent István-termet újból sikerült létrehozni, mindez nagyon sok szakembernek köszönhető. Úgy látszik tudnak még a jelenlegi mesterek is maradandót alkotni. 
Látogatásom ideje, 2022. januárjában volt.

2019. november 20., szerda

Csillagvár

Szétnéztünk a Balaton déli partján, az autópályán lementünk a tó nyugati végére és onnan csorogtunk visszafelé a parton, időnként meg-megállva. Az első látnivaló Balatonszentgyörgy volt. Van itt egy Csillagvár, nehezen bukkantunk rá, mert a környékén útépítés zajlott.
A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. Az erődítményt kinézete miatt sokáig török kori végvárnak hitték, pedig a környék földesura, gróf Festetics László építtette 1823-ban vadászlaknak.
Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori várra hasonlított.
A vár 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferde-síkú falai, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak.
A végvári katonák életét bemutató panoptikum kiállítás látható benne. Itt éppen a kovácsmester fogat húz :))
Füstös konyha, állítólag még eredeti a korom
 Várkapitányi szoba
Csigalépcsőn felkanyarogva, megcsodálhatjuk ennek a különleges alaprajzú épületnek a tetőszerkezetét és egy huszárbaba gyűjteményt. 
Több mint száz, 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
A pincében egy helyiségben az éjszakai erdőt rendezték be, a függöny mögé belépve beülhetünk egy vadászlesbe, hogy halhassuk az állatok hangjait.
Gróf Festetics György 1797-ben építtette akkori idők legnagyobb 33 m hosszú Phoenix nevű kétárbócos vitorlás hajóját, ennek a 1:7 arányú makettjét is megnézhetjük a parkban. Ez a gálya, mint a Balaton nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert. A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldön. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé, messzi bányákból odáig kocsin érkező, sót szállítottak.
A vár körüli parkban, az egykori grófi istálló épületében egy népies berendezésű csárda található.
Az udvaron és a melléképületek falán tucatszám lógnak a különböző, falusi életet megelevenítő tárgyak, eszközök.
 Állatsimogató
Érdekesnek találtuk, különösképpen a vár csillag alakja miatt.