Pest legrégebbi épülete

Áldott Húsvétot kívánok!

Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templomban történő sétámmal, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél.

A középkori Pest egyetlen máig fennmaradt műemléke, vagyis legrégebbi épülete. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre. A templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben.

Molnár-C Pál alkotta oltáron nagyböjt idején Krisztus a keresztfán és Krisztus szenvedéstörténete látható.

  

Különben Nagyboldogasszony Mária főoltár tekint le ránk

A templom alapjai részben római kori épületmaradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt az a IV. századi Contra Aquincumi római katonai erőd, melynek parancsnoki szobája a templom alatt húzódott. 2014-2016 között történt régészeti ásatások során került elő.

 Talpunk alatt betekintő ablak a római romokra

A XI-XII. században az erőd köveiből épült a román  stílusú templom, melynek kövei az altemplomban láthatóak ma is. Itt látható Budapest legnagyobb épségben maradt román kori fala is.

XIV. században alakították ki a szentélykörüljáró folyosót. A Trónoló Madonna freskót itáliai mester készítette a főoltár részeként. 2010-ben fedezték fel hét festékréteg alatt.

A gótikus ülőfülkék a XV. században freskódíszítést kaptak, ekkor építették át a templomot gótikus stílusban.

 Veronika kendője

A templomban három magyar szent ereklyéje található meg.

A szembemiséző oltárban Szent Gellért ereklyéje. 1046-ban a mai Gellért-hegyen gyilkolták meg a pogányok. Itt ravatalozták fel és hét évig itt volt eltemetve. Csontereklyéje 2002-ben tért vissza az itáliai Muránóból, és az oltárban helyezték el.

 

Pest város által 1507-ben adományozott pasztofórium (szentségház), a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotása, Szent László király ereklyéjét őrzi. Az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez.

Párja a főhajó másik oldalán helyezkedik el, amelyet Nagyrévy András püspök ajándékozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. 1211-ben, az akkor négy éves Erzsébet eljegyzését a Türingiai leendő grófjával Lajossal, ebben a templomban tartották. Majd indult a wartburgi várba.

XVI. században a  Pestet elfoglaló törökök átalakították a templomot dzsámivá, ma is látható egy mekka felé néző mihráb, imafülke. 

A törökök kivonulása után közakadozásból építették fel, barokk stílusban a templom hajóját.

Vecsernye palást, melyet a plébános 1867-ben I. Ferenc József megkoronázásakor viselt. 

Szőnyi István és Molnár-C Pál oltártervei a szentélykörüljáró folyosóján

Kitekintés a szentélykörüljáróról, ahogy általában mi halandók nem látjuk a templomot. Mivel nagyböjt idején voltam, sok helyen találkoztam a letakart kereszttel.

Keresztelő Szent János oltár

A halászok céhe által emelt oltár

Rózsafüzér királynője oltár

Keresztelő kápolna

1955-ben készült a keresztelő kút, tetején Krisztus megkeresztelkedése alkotás. 2022-ben adományozás révén került a templomban Molnár-C Pál „Szent Család" című 1933-ban készült alkotása.

Jézus Szíve kápolna

2023-ban fejeződött be a restaurálása. A templom egyik legrégebbi épületrésze.

Jézus Szíve neogótikus oltár

Mariazelli Szűzanya oltára

Kálvária oltár

A magyarországi oltárművészet 1761-ben készült kiemelkedő alkotása. A Megfeszített Krisztus keresztje a kék földbolygón áll.

Liszt Ferenc gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége, hét évig ott is lakott. Többször vezényelt a templomban. A karzaton lévő orgona 1932-ben készült Budapesten 5621 sípjával, Budapest egyik legjelentősebb orgonája.

Folyt.köv: Toronnyal és altemplommal......

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/az-idok-tanuja.html

Hasábok

Ha már a modern építkezés témáját érintettem előzőleg. Elmentem a Városmajori Jézus Szíve katolikus templomot is megnézni, mely a budapesti Bauhaus építészet kiemelkedő példája. Közel a Széll Kálmán térhez a Csaba utcán található.

 

Valójában egy építészeti együttes, amely áll a harangtoronyból, nagytemplomból és kistemplomból. 

 

Kistemplom. 

Árkay Aladár tervezte. Az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja, legközelebbi rokona a zebegényi templom. 1925-ben szentelték fel. Hamar kinőtte a kistemplomot a gyülekezet. A nagytemplom megépülte után a kicsit átalakították hittan- és közösségi teremmé 

 

Nagytemplom

Ez volt az első budapesti modern vasbeton templom, Árkay Aladár építész tervei szerint a templom különféle álló és fekvő hasábokból áll.  Árkay Aladár 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Árkay Bertalan vette át a tervezést. 1933-ban adták át. Akkoriban nem aratott osztatlan sikert a modern épület. Az előzőekben hátulról fotózott Városligeti fasori református templomot és Győrben a gyárvárosi római katolikus templomot is Árkay tervezte. 1935-36-ban felépült a templom itáliai jellegét erősítő, különálló harangtorony. 1936-ban a harangtornyot, a templomot és a közösségi házat félköríves nyílású árkádsorral kötötték össze.

 

A kapu homlokzatát díszítő angyalok domborműveit Ohmann Béla készítette.

Ide sem jutottam be, egy üvegfalon keresztül kukucskáltam, hogy megnézzem Sztehló Lili üvegablakait, akinek a nevével a Virág Judit Galéria kiállításán találkoztam.

 

Palka József és Johan Hugó üvegfestőmesterek valósították meg Árkayné Sztehló Lili üvegablakterveit. 1942-re már a templom belső díszítése is nagyrészt elkészült, amikor Budapest ellen intézett bombatámadás súlyosan megrongálta az épületet. A légnyomás, elpusztította a templom egyik legfőbb ékességét, Sztehló Lili addigra elkészült hat üvegablakát.

A háborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját láthatjuk. A szentélyablak a templom titulusának megfelelően Krisztust ábrázolja.

 

 

Található még itt Aba Novák Vilmos és Feszty Masa alkotás is. Ezért feltétlen vissza kell jönnöm ide......

"Venio Domine"

Az előző bejegyzésben írtam a méltóságteljes fóti Szeplőtelen Fogantatás-templomról, ahol megnéztük az altemplomot is, amely a Károlyi család temetkezési helye.

A Feltámadás angyala a Végítélet harsonájával őrzi a sírboltot. Egyik kezében az élet könyve van, másik kezében a feltámadásra hívó harsona. 

A szentélyt a tulajdonképpeni sírbolttól kovácsoltvas rács választja el, ahol fülkékben, szabadon álló koporsókban nyugszanak a családtagok, köztük gróf Károlyi István, a nemzeti színű szalagokkal díszített koporsóban.

Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos, drágaköves intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt, ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. 13 éven keresztül készítette az olasz mester. Az oltáron a Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra.

 A díszítések a környékbeli, könnyen faragható homokkőből készültek

A sírkápolna szentélyében levő szobrokat Pietro Teneran faragta.

Károlyi István 18 éves korában, lovasbalesetben elhunyt lánya, Erzsébet.

Venio Domine - Jövök, Uram

Mi kívülről, jutottunk az altemplomba, de belülről is le lehet menni. Egy méteres falvastagság.

Károlyi József vásárolta legidősebb fiának, Károlyi Istvánnak (1797-1881) a fóti birtokot 1808-ban. A Károlyi uradalomnak Fót volt a központja, de még Pest két kerülete is, Palota és Újpest is a birtok része volt.

A Károlyi kastély elődje földszintes, 18. századi épület volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban készült a kastély házikápolnája is. 

Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el mai klasszicista stílusú külső képét.
Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. A szalon falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.

 

Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, Kazinczy Ferenc. A grófot többször meglátogatta Ferenc József. Az őszi falka-vadászatokra melyeket rendszeresen Fóton rendeztek, Sissi királyné is többször átlovagolt Gödöllőről.

Anno a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, és különleges növény- és faegyütteseket telepítettek. Az eredeti 140 hektárból mára csak 35 hektár maradt meg.

Az 1940-es években a második világháború miatt a család elhagyta az épületet, melybe frontkórház költözött. A berendezések nagy része eltűnt, nagy részének azóta is ismeretlen a sorsa. A 40-es évek végén az épületet a határőrség foglalta el. 1957-ben a frissen létrehozott gyermekotthon kapta meg az épületet. Az épület 2017-ig a Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) adott otthont.

1995 környékén Károlyi László és felesége homoródalmási és dálnoki ­Kenyeres ­Erzsébet visszaköltözött a kastély egy kis épületrészébe, melyet a magyar államtól bérelhettek az első évtizedekben, ma már nem. 

 

A Károlyi család tevékenységének folytatását kívánja követni, a Fóti Károlyiak Alapítvány. Céljuk egyrészt a kastély egykori berendezéseinek, tárgyainak felkutatása és eredeti környezetébe való visszahelyezése. 1945-ben a gróf édesapjának az oroszok elől sikerült a család értéktárgyait, festményeit elhelyezni a múzeumokban megőrzés céljából, ezeket most szeretnék visszaszerezni, hogy itt legyenek a kastélyban és maradjon együtt a Károlyi-gyűjtemény. Másrészt a család hagyományának folytatása, vagyis a hátrányos helyzetű fiatalok pártfogása, támogatása.

>>>>https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/06/kicsi-laszlo-grof-gyere-b

A park különleges kútja.....