Megunhatatlan Szeged

Mióta két éve bejártam Szegedet, egyik kedvenc városommá vált. Újból megnyílt a híres régi Virág Cukrászda a Klauzál téren. Fagyiztunk egyet, és gyönyörködtünk a megújult épületekben.

Vetettem egy pillantást a Kossuth szobor - számomra legkedvesebb mellékalakjára - a koszorúkötő lányra, ahogy fáradhatatlanul fűzi a virágokat, mit sem törődve a körülötte zajló nyüzsgéssel. http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2014/06/szegedi-seta-4.html

A csodálatos városháza, a Széchenyi téren. Most besétáltunk a belső udvarára is. Itt olvashattok róla http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2014/06/szegedi-seta-5.html

A legkedvesebb mind között Magyar Ede, Reök palotája, amit most mutattam meg férjemnek.  http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2014/06/szegedi-seta-4.html

Itt még a csatornafedél is ilyen gyönyörű

Sárkányölő Szent György - szobor, most még állványerdő nélkül. Eredetije 1373-ban készült és Prágában van. Kolozsvári Márton és György alkotása. (1939)

Melocco - A szabadság pillangója, most egész közelről megcsodálva http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2014/06/szegedi-seta-2.html

Jártunkban-keltünkben a sétáló utca jópofa figurái

280 lépcső

Makó után irány Szeged. Itt már írtam  a szegedi dómról.
http://nora-bora-nora.blogspot.hu/2014/06/szegedi-seta-1.html
Úgy döntöttünk, hogy elsőként felmászunk a dóm tornyába, most már azt is lehet. Az épület alatt modern nagy látogató központ épült, így előbb lementünk a föld alá, hogy felmehessünk az égig.

Szokás szerint épül a színpad, a téren. Nem gondoltam volna, hogy 12.000 négyzetméteres, akkora, mint a Szent Márk tér.

Az óraszerkezetnél, az ablakból látszanak a mutatók, innen még 60 csigalépcsőn vezetett utunk

 

Persze éppen akkor szólalt meg a harang, mikor melléértünk a szűk kis csigalépcsőn, figyelmeztettek is bennünket, hogy ne ijedjünk meg, negyedóránként megkondul. Ennek ellenére mindketten majd frászt kaptunk :)) 

A torony 81 méter magas. A toronyóra, az ország legnagyobb számlapja, 4,3 méter.

 Kilátás a Tiszára

és a városra

 Magyar Piéta szobor. Szűzanya az 56-os lyukas zászlóval.

Megint halászlé

Ebéd egy Tisza-parti halászcsárdában, mi más is lehetne, mint egy finom halászlé.  :)

A vegyes halból készült szegedi halászlé, halikrával pár percen belül, már az asztalunkon is volt. A kenyér szeletek itt is emberesek.

A név megtévesztő, nem Kiskőrös városáról, hanem a tulajdonos nevéről kapta a nevét.

 Ebéd után irány Makó.....

Madárfiókák

Végezetül a Szegedi Füvészkerti sétám során, melyről az előző öt posztban beszámoltam,  ebben a  kis madárkában gyönyörködtem. Úgy elrepült az idő, hogy észre sem vettem, hogy már dél is elmúlt.

Ezek a gyémántgerlék tüneményesek voltak, Ausztrália legkisebb madarai, ilyen közelről még nem láttam madárfészket.

Míg nézegettem őket, feltehetőleg a hím egyed próbált elriasztani, hangosan rikoltozott és a popóját felém mutatva a farok tollait széttárta, mint a páva

 Sajnáltam őket a nagy kalitkájukban, bár inkább pavilonnak volt mondható

Ekkor hívott a férjem, hogy vár rám a bejáratnál, így elbúcsúztam ettől a csodálatos kerttől.

Rózsakertben

A Szegedi Füvészkert minden lépésnél tartogatott meglepetést. Ilyen volt a kert közepén felbukkanó rózsakert.

 125 fajta rózsa színkavalkádja, illata

 A virágok királynője

 Külső karéjon évelő virágtövek pompáztak

A szépségnek még mindig nincs vége, folyt. köv.......