Palotában

Megnéztem végre belülről is a Sándor-palotát, a Kulturális Örökség Napján látogatható volt. Hatalmas sor kígyózott, mire 10 után pár perccel odaértünk, egy óra sorakozás várt ránk a tűző napon. 12 ember mehetett be, 5 percenként. Elég gyorsan haladtunk, ahhoz képest, hogy mennyire megrémültünk a hosszú sor láttán. Az emeleti szalonokat, termeket és a hátsó nagy teraszt láthattuk. 

A palotát Sándor Vince gróf építtette klasszicista stílusban 1806-ban. Máig vitatott, hogy tervezője a bécsi Johann Aman volt-e, vagy Pollack Mihály. Gőzfűtés és vezetékes víz is volt a házban, ami akkor még ritkaságnak számított. A gróf még egy titkos folyosót is építtetett a palota és a Várszínház közé, hogy ne kelljen kilépnie az utcára.

Fia,  Sándor Móric még az épületben is képes volt lóháton közlekedni, ő volt a híres Ördöglovas.

A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és leírásokat találtak a palotáról, ezeket is felhasználták a helyreállításhoz.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után az ország kormányzója, Albert herceg költözött a palotába, majd 1867-ben Andrássy Gyula ötlete volt, hogy alakítsák át, és a mindenkori magyar miniszterelnök otthona legyen. Az átalakítási munkákat Ybl Miklós tervei szerint készítették.

1945-ig összesen 16 miniszterelnök lakott a palotában, ahol 1941-ben Teleki Pál öngyilkos lett. Budapest ostromakor, 1945-ben szinte majdnem megsemmisült az épület.

2000-ben indult meg a palota teljes rekonstrukciója, ami az akkori tervek szerint ismét megkapta volna a miniszterelnöki rezidencia funkciót, de végül a köztársasági elnök otthona lett.

Kerek szalon

Engel József falfülkékben látható márványszoborpárja

Vadászat előtt és Vadászat után

 

Kis empire szalon eredetileg a magán- és közéleti tereket kötötte össze. Ma kisebb megbeszéléseket, tárgyalásokat tartanak itt.

Kék szalon

Gobelin- vagy Boucher-terem,  neobarokk bútorzattal. Falait hatalmas gobelinek díszítették, ezek a háborúban elvesztek. 

Vörös szalon, Mária Terézia-szalon 

Ebben annak idején egy – azóta elveszett – Mária Teréziát ábrázoló festmény volt. A most látható kép a császárnét magyar királynővé koronázása alkalmából viselt ruhájában ábrázolja. A falakat ma is Habsburg uralkodókról készült festmények díszítik.

 Tükörterem

Az ünnepélyes események színhelye, itt történik a nagykövetek megbízólevél-átadása, és itt tartják a protokoll legimpozánsabb rendezvényeit, valamint a díszvacsorákat. Nevét a tükörrel borított vakablakairól kapta.

Elnöki tárgyaló 

A legszebb fekvésű szoba, innen lehet kilépni a különleges panorámájú teraszra, a Duna irányába

Teaszalon

A képek és metszetek Sándor Móricnak állítanak emléket

A nagy alsó terasz

2020-ban már írtam róla>>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2020/08/szent-gyorgy-teren-sandor-palota-elotti.html

Magyar szecesszíó

Kulturális Örökség Napok keretében megnéztem a Megyeházát, ami már régi vágyam volt. Valamikor gimis koromban jártam benne. Egy nagyon kedves hölgy, a Kormányhivatal dolgozója lelkesen mesélt az épület történetéről, egyedüli érdeklődőként vezetett végig az épületen.

Debrecen egyik legszebb magyar szecessziós épülete. Az egykori Hajdú Vármegye Házát Lechner Ödön tanítványai, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. Érdekességként - Bálint Zoltán, Bálint András színész nagyapja. A homlokzatot változatossá teszik a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek és a szobrok, A díszterem ablakainál négy hajdú őrködik. A homlokzat közepén Hajdú Vármegye címere.

A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll 

A helyén állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor csatornázták a főutcát. A szálló, sok neves vendéget fogadott nyitása (1688) óta, például 1770-ben a későbbi II. József királyt. A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798-ban. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget. Ezt a szállót ajánlotta fel a város 1876-ban Hajdú vármegye megyeházának 1911-ig a mai épület építésének kezdetéig.

A csodálatos kovácsoltvas kapun belül két oldalt egy-egy dombormű található. Görög származású művész, Manno Miltiádesz: Huszárdombormű alkotása. (1931.)

 

 Győrfi Lajos: Millenneumi-dombormű (2000) 

István király átveszi a koronát a pápától

Lépcsőház

Belső udvar

 Újjászületés szobra

(Nem jegyeztem meg az alkotó nevét és nem találtam rá sehol a neten......)

 Gyönyörű kovácsoltvas díszítések

 

Az épület díszterme az Árpád-terem

 Falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik

Díszes ólomablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk hét honfoglaló vezér látható, Szabolcs, Bulcsú, Lehel, Árpád, Tas, Kond, és Gyula.

Árpád

Évtizedekig különböző vállalatok, többek között az úttörőház otthonaként is szolgált. A nyolcvanas évek végén Gellér Ferenc építész tervei alapján újították fel az épületet. Mára visszakapta hajdani funkcióját, itt működik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, az Árpád-teremben ülésezik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés

Újabb felújítás vár az épületre, hamarosan kívülről is megszépül