2015. július 4., szombat

Időutazás a 14-15. században

A várséta után lejöttünk a városba a Királyi Palotához, melyben a Mátyás Király Múzeum található.
A többiek inkább ebédelni indultak, a nagy melegben meghőköltek az újabb lépcsőhalmaz láttán.
Így barátnőmmel csak ketten tettünk időutazást a 14-15.században.

Bejárat a Palotába, hegytetőn a Fellegvár.
1934-ben Schulek Frigyes fia, János, egy véletlen folytán fedezte fel a palota romjait.
Kívülről csak sejteni lehet az egykori palota szépségét, mely középkori királyaink állandó székhelye, majd nyári rezidenciája volt egészen a török uralomig.
Ez az emeletes gótikus kerengő lenyűgöző, középen a vörösmárvány Herkules-kúttal.
Herkules-kút
A kút mestere Giovanni Dalmata, római szobrász. Ma már nem bor csordogál benne, mint Mátyás királyunk idejében. Sajnos csak rekonstrukció, az eredeti maradványai az egyik teremben láthatóak.  A gyermek Herkules hidrával küzd, feltehetően Mátyás törvénytelen fiára Corvin Jánosra utal.                                                                 
 Ismerős??? 
Ezer forintos bankjegyünk hátoldalán is ez látható
 
Folyosók, közlekedők, átjárók, így elsőre bonyolult labirintus szerűnek tűnt.
Függőkert, a középkorban is használt fűszer és gyógynövényekkel
Gyönyörű, reneszánsz emeleti loggia
 Ilyen lehetett itt az élet......
 Palotakápolna maradványai és a Visegrádi Madonna (1480)
 Sokat sejtető részletek.......
 Vörösmárvány oroszlános kút (1483) rekonstrukció
Kilátás a palotából, milyen közel a Duna! Évente itt rendezik a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat
Pincében kőtár, benne többek között az oroszlános kút maradványai

2015. július 3., péntek

Lábunk előtt a Dunakanyar

Másnap a barátainkkal Visegrádra kirándultunk. Megnéztük a Fellegvárat, melyet IV. Béla királyunk és felesége Laskaris Mária királyné építettet 1250-1260 körül.
Károly Róbert királyunk tovább bővítette, itt került sor 1335-ben a híres királytalálkozóra. Luxemburgi Zsigmond idején további korszerűsítések történtek a várban.
Mátyás király korában a palotaszárnyat teljesen felújították. 1529-ig volt koronaőrző hely.
1544-ben török kézre került, és nagyon lepusztult.
Duna-parttól a hegytetőig kettős várrendszer húzódott. A Salamon torony valahogy mindig kimaradt az életemből, most sem álltunk meg itt.
A 328 méter magas Visegrádi hegytetőre kacskaringós autóút vezet, a parkolótól meredek falépcsőn kapaszkodtunk fel a várba.
Dunakanyar, ez a kilátás megéri a lépcsőmászást
Öregtorony, fontos szerepe lehetett a vár védelmében
Kilátás az öregtoronyból
Itt őrizték a koronát, a másolata látható itt. 1440-ben, Erzsébet királyné udvarhölgyével Kottaner Jánosnéval raboltatta el a koronát innen, hogy fiát az akkor még csecsemő V. Lászlót megkoronáztassa vele.
 
Panoptikum megörökíti az 1335-ös királyi találkozót, amikor a magyar, lengyel, cseh király szoros politikai és kereskedelmi együttműködésben állapodtak meg. Innen ered a Visegrádi négyek......
Belső vár
 Asszonyházként emlegetik ezt a palotaszárnyat
 Folyt.köv.... a Királyi Palotával

2015. július 2., csütörtök

Kedvenc

Egyik kedvenc városom Szentendre. Ezt a kisvárost a törökök kiűzése után, a magyarok mellett, szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Mindig szívesen sétálok itt egyet, nem lehet vele betelni......Most barátnőimmel töltöttünk itt egy kevés időt, egy panzióban aludtunk.
 Hangulatképek Szentendréről
Csiprovacska Péter-Pál templom
Braille-írásos város plasztika
 Muskátlis ablakok
Vendégcsalogató
Cigány pecsenye
Ír kávé a Duna-parton
 Esti séta
Reggeli ébredés, kilátással a Dunára