Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.
Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.
Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.
A Tükörtó elnevezés találó
A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok
fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat
nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet
hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.
Borsos József sírja a ravatalozóval szemben
Harangláb - Tervező Rácz Zoltán
Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a
ravatalozó lett átadva a használatra.
A helyi egyházi és
polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre.
Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel
Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó
kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az
elmúlás kapcsán.
A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan
megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.
Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.
Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy
ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és
Bosznay István festőművész vettek részt.
I. sz. ravatalozó
A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi
alkotásán, Attila temetése, a fejedelem
búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.
Attila kincseként emlegetett
nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja.
Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy
Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”,
így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses
alakját formázta meg. A freskókat a művész maga készítette, a színes
ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.
A Debrecenben született grafikus, festő a
budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a
Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő
szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak.
Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.
Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.
"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"
