Egy erdélyi nemes hölgy emlékei

Jó könyvet olvastam

Valójában egy riport könyv

Nagyon érdekes volt számomra, mivel mostanában jártunk Fóton, és ellátogattunk a Károlyi-kastélyba is. A kastély egyik szárnyát lakják, férjével gróf Károlyi Lászlóval együtt. Micsoda nevek, ősök és rokonság! Érdekes élet. Többször elszomorított a magyar helyzet, és a gyermekvárossal kapcsolatos tapasztalatai. 

Fótról itt írtam legutóbb >>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/venio-domine.html

Könyvek történelmi helyszínen

Regisztráltam pár remek programra az Idegenvezetők Világnapja alkalmából. Mire észbe kaptam már a legjobb helyszínek beteltek, de azért lett számomra pár újdonság! 

Országgyűlési Könyvtár (OGYK) 

A könyvtárat 1868-ban alapította a képviselőház, de csak 1902-ben, 50 ezer kötettel költözött a Steindl Imre által tervezett új Országházba. A könyvtár központi helyen, az épület középső részén helyezkedik el, ahová eredetileg is tervezte az építész. 

Ezen a Duna-parti csodálatos folyosón jutottunk el a könyvtár bejáratáig.

A könyvtár megalapításától kezdve 1952-ig, a Magyar Országgyűlés hivatali szervezetének egységeként működött. 1952-től teljesen nyilvánossá vált, bárki beiratkozhat.

Muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz. 

A muzeális köteteket többek között Ghyczy Ignácz, Gyurikovits György, Deák Ferenc, Pulszky Ágost gyűjteménye gyarapította.

A nagy olvasótermen át egy régi gyönyörű falépcsőn felmentünk a galériára

Egy külön szobában meghallgattunk egy kis előadást.  A szoba rózsa ablaka a már említett könyvtári folyosóra nézett.

A legrégebbi kiadvány Werbőczy István 1514-ben készült Tripartituma, (Hármaskönyv) A régi magyar jog, szokásjog volt, melynek nem volt írott összefoglalója. Az első fejezet a nemesi jogról, a második a perekről, a harmadik a paraszti, városi és egyéb ügyekről szól. Véglegesen csak 1960-ban szűnt meg jogforrás lenni.

Jelenleg 700 ezer könyvállománnyal rendelkeznek

  

Külön gyűjteményei: Magyar Parlamenti Gyűjtemény, Külföldi Parlamenti Gyűjtemény, ENSZ Letéti Gyűjteménye, Európai Unió Letéti Könyvtár.

A nagy olvasóteremben több mint 50.000 kötetes kézikönyvtári állomány áll az olvasók rendelkezésére. A folyóirattárlókon közel 200 magyar és 60 külföldi folyóirat, napi- és hetilap található.

2013-ban felújították a könyvtárat és visszaállították a Steindl Imre terveinek megfelelő 1902-es állapotot. A könyvtár valamennyi faburkolata, ajtaja, ablaka, eredeti bútora anyagát a tartóssága, időtállósága miatt a szlavón tölgy adja.

A polcok, ablakkeretek és több bútor is az 1900-as évek elejéről származó eredeti darab.

 Képviselők 1861-ben

Szerelem ​a századelőn…

Karácsonyi ajándék volt, Karády Anna - Zserbó, a múlt tengerén című regénye, közben megjelent a folytatása is, abból névnapi ajándék lett.

Az első kötetet már kiolvastam, mikor karácsony táján a Gerbeaud- háznál jártam, élmény volt, a regény olvasása után látni.

Az épületet 1858-ban, az akkori Gizella téren (ma Vörösmarty tér) emelték, 1858-1870 között még nem volt cukrászda funkciója. Az épületnek három tulajdonosa volt, akik Hild József tervei szerint valósították meg ezt a gyönyörű házat, amely később a Gerbeaud-ház és cukrászda szimbólumává vált. Egészen 1870-ig az épület különböző üzleti és kereskedelmi tevékenységeket látott el.

1884-ben költözött Magyarországra a híres svájci származású cukrászmester, Gerbeaud Emil, Kugler Henrik akkori cukrászda tulajdonos és cukrászmester meghívására. Ő vette át az 1870-ben Gizella térre áthelyezett Kugler cukrászda tulajdonát és üzemeltetését.

1890-re a cukrászda több olyan terméket mutatott be, amelyek már minden cukrászdában megtalálhatóak, akkoriban viszont, ezek kuriózumnak számítottak. Ilyen volt a teasütemény, a csemegecukorkák, a vajas krémek és a fagylaltok. Az igazi elismerés 1895-ben volt, amikor a macskanyelv és a konyakmeggy került bemutatásra, a csokoládé ekkoriban luxus terméknek számított.

Gerbeaud Emil 1919-ben bekövetkezett halálát követően, egészen 1940-ig felesége vette át a cukrászda üzemeltetését, amely semmit sem veszített korábbi sikeréből. 

1948-ban “Vörösmarty Cukrászda” névre keresztelték át, majd az ezt követő évtizedekben vált igazi szenzációvá a zserbó.

1984-től visszakapta az eredeti Gerbeaud Cukrászda nevet, majd 1995-ben Erwin Müller vásárolta fel a négy emeletből álló komplexumot és alapította meg a máig működő Gerbeaud Gasztronómia Kft-t.

>>>>>>>>>https://gerbeaud.hu/legenda/#hero 

Édesanyám fantasztikus zserbóját sosem fogom már kóstolni. Az ő zserbója roskadozott a diótól, s a finom házi főzésű baracklekvártól, a tetejére fenséges csokimázat főzött. Nagyon értett hozzá, minden ünnepre sütött egy nagy gáztepsivel. Még nem mertem megpróbálni, félek a csalódástól......

Egyszer majd megkóstolom a Gerbeaud Cukrászda zserbóját is, lehet ezt kérem a névnapomra! :))

Karády Annától ez volt az első könyv, amit olvastam, de a többi könyvét is meg kell ismernem.

A történet az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, az „aranykor" éveibe repít vissza bennünket, emlékeztetve az elfeledett magyar haditengerészeti évekre, amikor az Adria még magyar tenger is volt.

1910, Fiume – A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
"Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt? "

Könyvkuckó

Egy tündéri kis könyvesboltban jártam Debrecenben a megújult Csokonai Színház oldalában, olvastam róla a közösségi médiában, hogy nemrégiben nyílt ott egy könyvkuckó. 

Végső soron a  "Nincs időm olvasni kihívás" NIOK, keltette fel a figyelmemet. Be kell vallanom fogalmam sem volt ki az a Szabados Ági, nem nézem mostanában az RTL televíziót, belinkelem az oldalát, hátha más sem tudja. >>>>https://szabadosagnes.hu/

Dedikált könyveket is lehet vásárolni, és lesznek mindenféle programok, író-olvasó találkozók, érdemes szemmel tartani....

Természetesen vettem könyvet is, de mivel ajándék lesz, még nem írok róla, de egy csoda maga a kinézete is, és remélem a tartalma is az lesz! :)

Kortárs világirodalom

Irodalom Éjszakája Debrecenben, már negyedik alkalommal

A Csokonai Színház művészei olvastak fel 27 ország, 27 szerzőjének művéből, különböző helyszíneken, három napon keresztül (06.15.-06.17.) Minden helyszínen egy adott szerző művének 10–15 perces részlete hangzott el. A fő téma a lábnyomok. 

Én is megnéztem pár helyszínt, az első és harmadik napon, sajnos ötnél több nem fért bele egy napba, este 7-9 óra között zajlottak a felolvasások. 

Minden perce egy élmény volt! Most voltam először, de jövőre is biztos kilátogatok. Az első nap a szabadban zajlottak a programok, de sajnos a következő napokban zárt térben.

A Református Kollégium udvarán Varga Klári színművész olvasott fel, Wiesław Myśliwski: Értekezés a babfejtésről című regényéből. (Lengyelország)

A Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum udvarán

Petra Rautiainen: Hamuba rajzolt föld regénye, Lehőcz Zsuzsa felolvasásában (Finnország)

Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem (1580-1629) szobra,

Berky Nándor alkotása (1959), 2000-ben egy kis turulmadárral és zászlótartókkal egészítették ki.

Most láttam először! Ideje volt megismerni!

Etgar Keret: Boldog boldogultak, Kránicz Richárd előadásában

Csokonai Fórum – Orfeum terasz (Izrael)

Csokonai Színház fogadótér

Mircea Nedelciu: Gondok az indentitás körül, Újhelyi Kinga előadásában (Románia)

Ráckevei Anna felolvasása, Virginie Despentes: Vernon Subutex (Franciaország)

A gyönyörűen felújított színházunk is egy külön élmény volt, még nincs átadva, kordonnal van körülvéve. Megér egy külön bejegyzést, élveztem, hogy bejutottam, bár csak a fogadótérig, és készíthettem pár fotót.

Emlékkert

Monica Cantieni: Zöldfülű, Balázs-Bécsi Eszter előadásában (Svájc)

Szabó Magda Emlékház

 Mészáros Ibolya felolvasása, Bánki Éva: A róka és én (Magyarország)

DEMKI – Belvárosi Alkotóműhely
  Pálóczi Bence felolvasása, Kawabata Yasunari: Hóország (Japán)

 DESz24 udvar

Juhász Árpád előadásában, A. F. Th. van der Heijden: Tonio (Hollandia)

Edelényi Vivien felolvasása

Verena Rossbacher: Sóvárgás sárkányra (Ausztria)

Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó 

Hogy ez milyen jó hely, sosem voltam még benne, könyvesbolt és kávézó, remek helyszíne volt a felolvasásnak, kényelmes fotelek, mécsesek az asztalon, kiváló hangulat.

 

Az Irodalom Éjszakájának ötlete tizenhat évvel ezelőtt született Prágában azzal a céllal, hogy a résztvevők minél több érdekes helyszínen, minél több nemzet irodalmából ízelítőt kaphassanak. Azóta nem csak a cseh fővárosnak lett az egyik legjelentősebb irodalmi eseménye, de hazánkban is hatodik éve kínál lehetőséget, hogy az irodalom szerelmesei új írókat és műveket fedezhessenek fel.

 

Budapesten az irodalmi felolvasások évről-évre új helyszínre vándorolnak. Az idei eseménynek a FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT adott otthont. A létesítmény különböző pontjain a Vígszínház színészeinek előadásában hangzottak el a művek. 06.07-09 között. 

Nem egy időpontban van a Debrecenivel, feltétlen figyelemmel kísérem a jövőben, mindkét városban! :))