Kedvenc ház....

Lillafüreden, helyesebben Felsőhámorban, a hegy oldalában van a kedvenc házam. Már régebben felfedeztem ezt a szépséget. Minden részlete harmonikusan illeszkedik a tájba. Fantasztikusan jó ízlésre vall.

Egy kis ékszerdoboz a kertjével együtt

Stresszmentes övezet

A lillafüredi függőkertben egy séta megállítja az időt, igazi stresszmentes övezet.

 

Novemberben már őszi pompa vár>>> 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2020/11/oszi-pompa.html

 

Folyt.köv.: >>>> Felsőhámori séta 

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/patakparton.html

"Gond nélküli hely"

Meglátogattam végre a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot, melyet 1919-ben alapított a cégtulajdonos, világutazó, műgyűjtő és mecénás, Hopp Ferenc. 

A kertje egy csoda. A világ különböző részéről származó műtárgyak mint úti emlékek népesítik be.

Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. Az első földkörüli utazása után vásárolt villát és kertjét a rá nagy hatást gyakorolt jávai Buitenzorg (ma: Bogor, Indonézia) csodálatos botanikus kertje után Buitenzorg-laknak nevezte el (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”).

Az előkertben, eredeti helyén áll az a gránitból faragott pagoda, vagy koreai torony, melyet Hopp Ferenc 1904-ben rendelt meg a Kuhn & Komor cégtől, Jokohamából. A pagoda elemeire bontva hajón és vonaton érkezett meg Pestre.

Kínai Holdkapun át jutunk be a hátsó kertbe. A kapun az alábbi felirat fogadja a látogatót,

„Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe. 

 Portám körül vígság viruljon mindörökké.”

Az 1890-es években már állt a kínai holdkapu a villa hátsó kertjében. Joseph Haas, az Osztrák–Magyar Monarchia sanghaji konzulja segítségével lehetősége volt tetőcserepeket, díszítményeket, kőtáblákat, kőoroszlánokat rendelni egyenesen Kínából. Hopp Ferenc megbízásából Györgyi Géza építész tervezte meg a kaput és a díszek elhelyezését. 

A kapu meghatározó díszítőeleme a tető alatti sávban elhelyezett színes, figurális kerámiafríz, ami a kantoni opera színházi jeleneteit ábrázolja. 

A holdkapuknak a kínai tervezők fontos szerepet tulajdonítanak a tér szervezésében: az egymástól fallal elválasztott kertrészek között kitágítja a teret, a túlsó oldal növényeit és látképének egy részét kerek keretbe foglalja.

A második világháborúban erőteljesen megsérült a tetőzete, a Zsolnay-gyár által újragyártott tetőcserepekkel 1950 tájékán állították helyre. 

 

Fo-oroszlánok a kapu két oldalán, hagyományos kínai szentélyeket, palotákat őrzik. Mindig párban ábrázolták, a nőstényt kicsinyével, a hímet varázsgömbbel.

Kis kedvenceim, szeretnék beszerezni egy párat magamnak, persze nem ilyen nagyokat, csak tenyérnyieket :)) 

A holdkapu tengelyének vonalában, a kert mélyén felépítettek egy kis dzsaina szentélyt. A szentély fülkéjében egy tírthankara, a dzsaina vallásban a spirituális tanítók címe, kőből készült, 14–15. századi ülő szobrát helyezték el.

Trimúrti, a négy oldalról nyitott szentély (India)

Az épület hátsó kertjének dísze a rádzsásztáni stílusú kőpavilon, amelyben Brahmá szobra látható. Brahmá – Visnu és Siva mellett – a hindu vallás istenhármasságának (trimúrti) tagja, az emberek világának szabályozója s az abban uralkodó négy alapvető rend létrehozója. Brahmá egy lótusz kelyhében ül, meditáló pózban, lehunyt szemmel, lótuszülésben. Koronás fővel, hosszú szakállal ábrázolják, négy arcával a négy égtáj irányába tekint. Karjaiban vizeskorsót, könyvet, imafüzért tart. Hátasállata a hattyú.

A pavilont Magyarországon faragták, a szobrot Indiából hozatta Hopp Ferenc és a kert egyik legelső dísze lett.

Teknőc, eredetileg sztélével a hátán (Kína)

1890-es évek elején készült a kőből faragott teknősbéka szobra. A teknős – magas életkora miatt – a halhatatlanság jelképe Kínában. A régi fényképeken még jól látszik, hogy eredetileg egy feliratos emlékkő volt a hátára állítva, ami az örökkévalóságot idézve egy szikla alakját formázta, az oldalára pedig a következő feliratot faragták: Tündérország. (Eredetiben: Penglaj-kuo, vagyis a „halhatatlanok szigete”.)

 

Indiai elefánt

A magas talapzaton álló, szienitből faragott elefánt. Az ormányával lótuszbimbót felemelő elefánt Budapest ostroma idején, 1945 januárjában megsérült egy repesztalálat következtében. Egykoron viselt fehér agyarait műtárgyvédelmi okok miatt a múzeum adattára őrzi. Most így találtam rá, reménykedem, hogy restaurálás alatt áll......

Rám Szutár - Mahátmá Gandhi 1968 (másolat)

 Az indiai állam adományozta Magyarországnak.

1869. október 2-án született Mahatma Gandhi, akit az indiai nemzet a Nép Atyjának nevez. Elsőként a világon emelte az erőszakmentességet politikai fegyverré. Az ENSZ Gandhi születésnapját, október 2-át, az erőszakmentesség világnapjává nevezte ki.

A különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

Folyt.köv.>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/lenyugozo-utazo.html

Borostyános palota

Az idén is regisztráltam pár programra  a Kulturális Örökség Napján, így megnézhettem az Építészek Házát, a nyolckerben az Ötpacsirta utcában. A Palotanegyed, egykori becenevén Mágnásfertály,  Józsefváros egyik legmagasabb presztízsű területe, ahol arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építették palotáikat, a Magyar Nemzeti Múzeum felépülte után.

Kívülről egyetlen fotót sem tudtam készíteni, mert a mellette álló Károlyi-palota felújítása miatt, teljesen le van zárva az utca, épp csak gyalogosan szűk járdán lehet palánkok között megközelíteni az épületet. A kapun belépve az itáliai villák belsőudvarát idéző borostyánokkal befuttatott udvarra jutottam. A vadregényes udvar, a virágmintás kockakő, a szobrok és az íves lépcsőket fedő vasszerkezetes üvegtető teszi ellenállhatatlanná az épületet. 

Az épületet Gottgeb Antal tervezte gróf Almássy Kálmán számára 1877-ben, aki kis méretű palotát kívánt építtetni. Az épület U alakú, egyik oldalon magas kapuval a zárt sorú beépítés miatt.

Almásy (1815–1898) nagybirtokos, lovassági százados volt, aki alapítványokat hozott létre oktatási célra, betegeket gyógyíttatott, öregeket istápolt. Kerülte a feltűnést, a nagypolitikába nem ártotta bele magát, pedig 1885-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki.

Almássy 1883-ban eladta az épületet, mely az Andrássy-család birtokába került. Ők egészen a második világháború végéig használták, utána azonban különböző, az építészettel foglalkozó intézmények költöztek ide. Az Építészek Háza jelenleg négy szervezetnek ad otthont. 

Itt székel a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építész Mester Egylet, a Mesteriskola. A palota földszinti termei szakmai és reprezentatív rendezvények megtartására szolgálnak, az emeleti szobákban alakították ki az irodák sorait.

  

1958-ban megépült az „Építészpince”, ekkor került elhelyezésre Kovács Margit „Szüret Badacsonyban” című kerámia faliképe. A pincét ezenkívül egy rendkívül jelentős műalkotás, Kondor Béla freskói díszítették, amelyeket azonban a 70-es évek végén egy felújítás során levertek. A pince kialakításakor az eredeti kétkarú feljárati lépcső szembeni bal oldalát elbontották, így biztosította az Építészpince külön bejáratát, a székházba való közlekedés zavartalanságát.

A belső kert több alkotást is rejt. Itt találjuk Lechner Ödön építész bronz domborművét (Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása), valamint Kós Károly építész emléktábláját is (Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotása)

Ez a szárazság láthatóan megviselte a vadszőlőt is

A lakóterület viszonylag kicsi, a beépített terület egynegyede, eredetileg egy előszoba, öt utcai szoba, egy felülvilágítós ebédlő, egy öltözőszoba és egy fürdőszoba volt benne. Az épület belső berendezése szétszóródott, elpusztult, de maga az épület csaknem változatlanul maradt fenn napjainkra.