Modern.....

A Virág Judit Galériában a Zsolnay kerámiák mellett, a Háború utáni és kortárs művek aukciójának képei is megtekinthetőek.

Egy kis ízelítő, azoktól a művészektől, akiknek már  a neve ismerős számomra. 

"Párizsban teljesedett ki Reigl Judit (1923-2020) művészete is. A festő 1950-ben, négy hónapnyi gyaloglás után, az életét kockáztatva érkezett meg a francia fővárosba. Itt 1959-ben megalkotta a Tömbírás-sorozat most aukcióra kerülő egyik értékes darabját, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alkotását. A gyűjtők elsősorban Reigl ezen korszakából keresik a műveket, így nem meglepő, hogy a kép kikiáltása 30 millió forint, becsértéke nem kevesebb, mint 50-70 millió forint."

"Molnár Vera (1924-2023) tavaly hunyt el 99 éves korában, élete nagy részét Franciaországban töltötte, és az egész földkerekségen őt tartják a digitális művészet legnagyobb úttörőjének. Vera Molnar volt az első képzőművész, aki 1968-ban képgenerálásra használta a számítógépet. A novemberi árverésen Horizontales / 6 című alkotása tűnik fel – ritka kincs a gyűjtők számára egy ilyen nagyméretű, látványos alkotás, amely egyben a Horizontales sorozat része is. Kikiáltási ára 12 millió forint."

El Kazovszkij (1950-2008)

Sakk-matt

Bukta Imre (1952- ) 

S.M.S.

Keserű Ilona (1933 - )

Képződő tér

Vasarely Victor (1906 - 1997)

Színes objekt

Király Gábor (1979 - )

Pár

Hincz Gyula (1904 - 1986)

Aktok

Mindig sajnálom, hogy nem szánok elég időt a modern festészetre. Most is inkább a Zsolnay tárgyak kötötték le a figyelmemet, csak itthon a katalógust nézegetve láttam meg, hogy Mácsai István festmény is volt kiállítva, akinek kiállítását Balatonfüreden is megnéztem......

 

Bővebben itt>>>>https://viragjuditgaleria.hu/hu/aukcio/15-haboru-utani-es-kortars-muvek-aukcioja/?page_session_key=key_800388555

Holló László freskói - III. sz. ravatalozó

 Debrecen Köztemető - III. sz. ravatalozó

Holló László festőművész kapta meg a megbízást az épület északi végében lévő III. sz. ravatalozó freskójának, és színes üvegablakainak elkészítésére.

Hegyibeszéd - II. sz. ravatalozó

 Debreceni Köztemető  II. sz. ravatalozó

Ez a központi, legtöbbször használt terem. 

Ifj. Kovács János debreceni festőművész készítette a terem freskóit, és színes, ólombetétes üvegablakait. A freskók a Hegyi Beszédet elevenítik meg.

 

Jézus túl azon, hogy meggyógyította a betegeket, elérkezettnek látta az időt, hogy többet is tegyen, megtanítsa az embereket Isten országának az ismeretére. Mivel azonban a völgy nem látszott alkalmasnak a tanításra, felment a hegyre, leültette maga körül a 12 apostolt, majd körös-körül elhelyezkedett a sokaság is. Ott mondta el Jézus a jól ismert tanítását, a Hegyi Beszédet.

Attila temetése - I. sz. ravatalozó

Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.

Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.

Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.

A Tükörtó elnevezés találó

A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet  hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.

Borsos József sírja a ravatalozóval szemben

 Harangláb - Tervező Rácz Zoltán

Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra.

A helyi egyházi és polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. 

Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel

Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az elmúlás kapcsán.

A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.

Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.

Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt.

 I. sz. ravatalozó

A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi alkotásán, Attila temetése, a fejedelem búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.

Attila kincseként emlegetett nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja. Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”, így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses alakját formázta meg. 

A freskókat a művész maga készítette, a színes ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.

A Debrecenben született grafikus, festő a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak. 

Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.

Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.

"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"

Festő, fotós, filmes

A Vaszary Galériában Mácsai István (1922-2005) kiállítását néztem meg. A Mácsai név ismerős lehet számunkra, Mácsai János zenetörténész és Mácsai Pál színművész édesapjáról van szó.

A múzeumoktól, magángyűjtőktől kölcsönzött festményeken kívül bemutatásra kerültek a művész filmes, fotós és naplóhagyatékából feltárt anyagok is. 

Mácsai István a műtermében 1961-ben, a falon a Pesti utca két vázlata

 

Mácsai úgy festette a várost, mint a régiek, felismerhetően, jól azonosítható helyszínekkel, már-már fotószerűen. A 20. században azonban egy absztraktabb, elvontabb, festőibb ábrázolásmód vált uralkodóvá, ezért sokan Mácsait nem ismerték el.

 Pesti utca

 

 

Pesti fiatalok

Látomás

Hogyan kerül a félegyházi Bethlen utcába Margaréta infánsnő, akit Velázquez a tizenhetedik században festett Madridban, az Udvarhölgyek című festmény közepébe. Egy barátja, az infánsnőt ábrázoló képeslapot küldte a Pradoból.  Válaszképpen egy készülő félegyházi utcaképbe odafestette az öt-hat éves hercegnőt. Majd a háttérben az ajtóból visszanéző férfi is fellépett a képre.

 

Téli vadászat című képen Brueghel flamand mester négyszázhatvan esztendeje festett vadászai bandukolnak a hóban, de nem a dombos falusi tájban, mint a bécsi képtárban, hanem meglepő módon a pesti Szent István körúton, a Vígszínházzal átellenben.

A Pesti halál

A jelenet tragikus, komikus és mélyen megindító,  A súlyos egyéni dráma, egy középkorú nő halála a jövő-menő, hétköznapi életét élő város számára

Lajta Edit művészettörténész portréja

A Lusztig-Mácsai családból senki nem lett a holokauszt áldozata, szülei egy Szent István parki védett házban vészelték át a legnehezebb időket, de a fiatal Mácsai megszenvedte a vészkorszakot, a zsidótörvények miatt nem járhatott a Képzőművészeti Főiskolára, 1943-ban munkaszolgálatra kellett mennie, 1944 novemberében megszökött az Erdélyből útnak indított századból, és menyasszonyával, Gáspár Katival együtt Budapesten bujkált, kiváló rajzkészségének köszönhetően igazolványokat, menleveleket hamisított más üldözöttek számára.

Pesti gang, Az oroszlán, A csirke
 

Különös tavasz

A háború és a vészkorszak miatt Mácsait, 1945 tavaszán vették fel végül a főiskolára, ahol Bernáth Aurél lett a mestere, viszonyuk azonban rossz volt, mert Mácsai vonzódása a pontos valóságábrázoláshoz, valamint a régi németalföldi és itáliai reneszánsz mesterekhez a modernista Bernáth számára korszerűtlennek, festőietlennek tűnt. Közvetlenül a diplomavizsgák előtt, 1949-ben Mácsai emiatt otthagyta a főiskolát, és a Képes Figyelő című lapnál lett képszerkesztő és illusztrátor.

Bukovits Mari huszonegyévesen

Műteremben

Mácsai gondosan megtervezte saját kiállításait.  Ez a rajza is mutatja, amit itt a falon ábrázoltak.

Gánóczy Mária - A félbevágott festőnő

(vendégkép)

Gera Zoltán portréja pantomin jelmezben

Mácsai életében a szocreál rövid szakaszt jelentett, és a forradalom után néhány évvel, átmeneti útkeresés után 1959-ben talált rá saját, egyéni stílusára, amit aztán egész életében követett. A fenti arckép az egyik első jelentős mű volt.

Bányászok majálisa

Mácsai a korszak egyik jelentős, város- és portréfotósa volt. Hagyatékában több ezer kép maradt fenn.

A fotókon kívül Mácsai amatőr filmeket is készített, első 8 mm-es kameráját 1954-ben vásárolta meg, és következő évtizedben több városfilmet forgatott, de művészbarátait, modelljeit és a sárospataki alkotótelep életét is megörökítette. A sárospataki művésztelep sokszínű volt, zenészek, írók, festők, szobrászok egyaránt látogatták, egyfajta menedék lehetett abban az időben, amit Mácsai képei dokumentálnak.

 

A festészet, fényképek és a filmek mellett Mácsai majdnem egész életében naplót is vezetett. A napló izgalmas kordokumentum, amely bepillantást enged abba, hogyan élt és gondolkodott a 20. század közepének magyar értelmisége, milyen klikkharcok dúltak a művészvilágban, hogyan élték meg 56-ot és a korszak más sorsfordító eseményeit.