Újavantgard

A Virág Judit Galéria tripla kortárs kiállításának a festészetet képviselő művésze, Kelemen Károly (1948-2024), az újavantgard egyik hazai mestere.

Kelemen Kettenbrücke és Kelemen Teddy művészneveken is alkotott. 

1974-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán

1982-ben budapesti műtermében megalapította a Rabinext Galériát, amely az ország első magángalériája volt. 

2013-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el munkásságát.

2024-ben hunyt el, a tárlat egyben tisztelgés emléke előtt. 

 

In Memorian Kelemen Károly

 Indián nyár (2007)

Sick Show (1995)

 

 Sakk az Avignoni kisasszonyokkal (1996)

A festmény korábban Yoko Ono és John Lennon manhattani stúdiójának a falán lógott

Kassák idézet (2001)

"Romboljatok, hogy építhessetek, építsetek, hogy győzhessetek!"

Mehr Licht! - Több Fényt! (1999)

Márai Sándor (2006)

Mick Jagger (1996)

Adam and Eve in Blue (2023)

Boudoir (2023)

Flowers of passion - Empty bed flower, 1998

1985-ben jelent meg a művész egyik fontos szimbóluma, a mackó, ami domináns szerepet töltött be az életművében, egészen a haláláig.

Relax with No 2 (2024)

Műterem (1996)

Egy hét a Purgatóriumban (2000-2001)

 

Múzeumi séta

A Nemzeti Múzeumban több kiállítás is volt, amit még nem láttam. Az egyik a "Ragyogj - Ékszerek ideje" című, ahol 500 tárgyat, hat tematika szerint rendeztek: kincs, rítus, misztikum, változás, kapcsolat, önkifejezés. 

Az ékszer önkifejezés, megmutatja az egyén társadalmi, vagyoni helyzetét, sőt az ízlést is kifejezi

 

Az aulában a Fejedelmek aranya kiállítás. Az Erdélyi fejedelemség páratlan kincseit mutatja be. Pénzérméken, és azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe.

A kiállítást háromnegyed évvel ezelőtt indították útjára Székelyföldre, először Csíkszeredába, majd Marosvásárhelyre. Nehéz volt visszaszállítani a kincseket Romániából, szükség volt, a Magyar nemzeti Bank páncélozott autójára.

Volt még egy ideiglenes kiállítás, a Mesterművek a Kínai Nemzetközi Múzeumból. Kínai Hszie-ji. Láthattam modern és kortárs kínai festményeket, szobrokat, valamint akvarelleket.

A Hszie-ji a kínai művészet egyik alapfogalma, amely nemcsak alkotási mód, hanem esztétikai-filozófiai törekvés is. Maga a kifejezés jelentése: „megírni az értelmet”

Úton című szoborkompozíció, amely az európai szobrászatban szinte ismeretlen kámforfából készült. A Délkelet-Ázsiában honos, akár harminc méter magasra is megnövő trópusi fafajta jellegzetes szagát a rovarok nem szeretik, ezért a belőle készült bútorokat, alkotásokat szinte egyáltalán nem is károsítják.

 

A kiállítás három fő témája, a „Ji” (Eszme), a „Hszing” (Forma), és a „Csü” (Érdeklődés).

A hszie-ji a természet és az ember egységére törekszik

Lao-ce kínai filozófust (akiről mind a mai napig nem tudjuk, hogy valós történelmi személy volt-e, vagy csak egy legenda) ökörháton ábrázoló alkotás.

Magyar írásbeliség múltja

Magyar Nemzeti Levéltár

A Bécsi kapu téri épületben őrzik az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek és intézmények, az egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. A hatalmas iratanyag legértékesebb része a több mint százezer, 1526 előtt keletkezett oklevelet magában foglaló középkori gyűjtemény, amelynek legrégebbi darabja a veszprémvölgyi apácamonostor 1109-ből származó alapítólevele.

Pauler Gyula volt, aki szorgalmazta egy önálló levéltári épület felépítését. 1912-ben Pecz Samu műegyetemi tanár kapott erre megbízást, aki  egy romantikus, historizáló stílusú épületet tervezett. (Legismertebb alkotása a Vámház körúti vásárcsarnok.) 1913-ban indult meg az építkezés, azonban az első világháború megakadályozta a befejezést. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején fordulat állt be. 1923-ban, Csánki Dezső főigazgatósága alatt költözhetett be a levéltár ebbe a csodás palotába. Ezek a bejárat melletti táblák rájuk emlékeznek.

 

A díszes tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A várfal felőli oldalra egy torony került, mely a központi fűtés kéményét rejtette magában. 1945 telén, Budapest ostromakor az épület és a torony súlyos sérüléseket szenvedett, így utóbbit már nem állították helyre. Talán a Hauszmann program keretében helyreállítják a toronnyal együtt az épületet, bár ez nem biztos még, mert több beruházás halasztva lett.

Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki a gazdag belső díszítést.

Körben a falakon fontos történelmi jeleneteket ábrázoló freskók három emeleten keresztül, Dudits Andor festőművész munkái.

Szent Koronát tartó angyal

 

Az első emeleti freskók a független magyar állam középkori történetének fontos pillanatait jelenítik meg.

Tanácsterem

 

Mátyás király budai könyvtárában

 

Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke, aki az európai hírű gödöllői kastély építtetője volt. A képen Johann Lukas von Hildebrandt építésszel beszélget a kastély előtti kertben.

A második emeleten található többi freskón a 17–18. század politikai és kulturális életének további jelentős személyiségei láthatók.

A történelmi Magyarország városainak címerével díszített színes üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. A második világháborúban a főigazgató levitette a pincébe, így megmenekültek a pusztulástól. Róth Miksa közreműködött a falak és mennyezetek ornamentális díszítésében, illetve egyes fém díszítőelemek tervezésében is. Ez utóbbi kivitelezését Jungfer Gyula végezte.

 Debrecen címere :))

 

A harmadik emeleti freskók a nemzet történelmében jelentős szerepet játszó 19. századi alkotásokat mutatják be, a Lánchidat, a Nemzeti Múzeumot, az Operát vagy az Üllői úti klinikát. 

Kutatóterem

A folyosókon kisebb méretű szoborcsoportokat csodálhatunk meg.

Még most jártam itt először március 15-én. Mesés az épület. 

Fantasztikus, hogy itt a gyerekeket, felnőtteket milyen sok érdekes programmal várják város szerte a nemzeti ünnepen. Mennyivel több élmény, információ ér egy fővárosi gyereket!