Pipitér köz

Ez egy kis köz Szigligeten, ahol a Pipitér nevezetű apartmanház is található.

Aki nem tudná, a pipitér amúgy egy kamillához hasonló növény. A virág közepén lévő kúp is segíthet a megkülönböztetésben, mert az kevésbé magas a pipitér esetében. 

Vannak magyarlakta vidékek, ahol a baromfiudvart nevezik pipi-térnek.:))

A zsalugáter ablaktáblákon is a stilizált pipitér szirmai 

A Pipitér közt megújuló kiállítótérként nyitották meg 2023-ban. 

Jelenleg Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, Érdemes Művész - Az Univerzum Margóján/Látomások tájról és lélekről kiállítása látható, a művész reprodukcióiból. Kollár-Klemencz László költő verseivel kísérve.

Nagyszerű ötlet, el tudnék képzelni Debrecenben is egy ilyen szabadtéri kiállítóteret, mondjuk a Templomkertben.

Zách Klrára

A Magyar Nemzeti Galériában a szecessziós plakátkiállításra váltott jeggyel az állandó kiállítások is látogathatóak. Egy kicsit sétáltam ezeken a tárlatokon is. Bár elég sok így együtt, nem tudtam megállni, hogy ne nézelődjek.

Körösfői-Kriesch Aladár nevével pár éve ismerkedtem meg, mikor az unokája jóvoltából megnézhettük az Országház Vadásztermét és még pár munkáját. Itt is rögtön felfigyeltem az általa festett táblaképre, amely Zách Klára történetéről szól

Az új fővároshoz, Visegrádhoz kötődik Zách Felicián merényletének híres esete. A történetet a Képes Krónika így írja le:

"Károly kir. erős kézzel fékezte meg az úrakat, aztán békét teremtett az egész országban. Békességben élt a nép és lassan-lassan megbékéltek a legyőzött úrak is. De azért a hamu alatt ott izzott a parázs és a megbékélt úrak hamar a kardjukhoz kaptak. Fényes udvartartást vezetett Erzsébet királyné úrasszony, Károly kir. felesége. Ennek az udvartartásnak legfényesebb csillaga Zách Klára volt, a híres Zách Felicián lánya. Mindenkinek szemébe tűnt ez a szép lány az udvar csillaga, hogyne tűnt volna fel Kázmér lengyel hercegnek, aki gyakran megfordult az udvarban. Rágalmazni kezdték Zách Klára hófehér erényét, s addig rágalmazták, amíg a rossz hír Zách Felicián fülébe is eljutott. Ő csak nemrég békült meg a király udvarával, hiszen Csák Mátét szolgálta. Ahogy a rágalmazó pletykát meghallotta, mintha eszét vesztette volna, rohant fel a királyhoz, aki családjával éppen ebédnél ült. A királyi család a visegrádi vár alatt lévő házban ebédelt, amikor Felicián kirántott karddal rájuk tört, hogy meggyilkolja őket. Felicián kardja megsebesítette a király jobbját, majd a királynéra rohant, s jobb kezéről 4 újját levágta. Amikor Felicián a király két fiára akart támadni, a fiúk nevelői elébe álltak. Lajos és Endre elfutottak, de a két nevelő holtan terült el a padlón. Ekkor János, a királyné úrasszony étekfogója Feliciánra úgy rárohant, mint valami fenevad, s csákányával leterítette. Iszonyatos büntetéssel sújtották az egész családot. Felicián összes rokonát kiírtották, s a vétlen Zách Klárának sem kegyelmeztek. Orrát, ajkait, kezéről 8 újját levágták, s a szerencsétlen félholt lányt lóháton az ország útjain meghordozták és azt kellett mondania: Ilyen módon bűnhődik, aki a királyhoz hűtlen!"  

Az ármányt és a csábítást a festmény bal oldalán álló királyné és öccse, Kázmér képviseli, míg tőlük elkülönülve az udvarhölgyek kecses társaságában látjuk az áldozatul eső fiatal nőt, a szépség és tisztaság jelképét.

Mindenütt két táblaképről írtak, keresgéltem a fotók között, nem találtam a másikat. Nem értettem míg az interneten meg nem találtam, mint ki nem állított műtárgyat a Zách Klára története II. képet (1911) (Sajnálom, hogy nem nézhettem meg eredetiben!) Az egész történet nagyon érdekes....

Olvassátok Arany János tollából!

 

Arany János

ZÁCH KLÁRA

Énekli egy hegedős a XIV-ik században

   Királyasszony kertje
   Kivirult hajnalra:
Fehér rózsa, piros rózsa...
   Szőke, leány, barna.

   "Királyasszony, néném,
   Az egekre kérném:
Azt a rózsát, piros rózsát
   Haj, beh szeretném én!

   Beteg vagyok érte,
   Szívdobogást érzek:
Ha meghalok, egy virágnak
   A halottja lészek!"

   "Jaj! öcsém, Kázmér,
   Azt nem adom százér! -
Menj! haragszom... nem szégyelled?...
   Félek, bizony gyász ér!

   Sietős az útam,
   Reggeli templomra:
Ha beteg vagy, hát fekügy le
   Bársony pamlagomra." -

   Megyen a királyné,
   Megyen a templomba;
Szép virágok, deli szűzek
   Mind követik nyomba.

   Könyörögne, - nem tud,
   Nem tud imádkozni;
Olvasóját honn feledé:
   Ki megyen elhozni?

   "Eredj fiam, Klára,
   Hamar, édes lyányom!
Megtalálod a térdeplőn,
   Ha nem a diványon."

   Keresi a Klára,
   Mégsem akad rája:
Királyasszony a templomban
   Oly nehezen várja!

   Keresi a Klára,
   Teljes egy órája:
Királyasszony a templomban
   De hiába várja.

   Vissza se megy többé
   Deli szűzek közzé:
Inkább menne temetőbe
   A halottak közzé.

   Inkább temetőbe,
   A fekete földbe:
Mint ama nagy palotába
   Ősz atyja elébe!

   "Hej! lányom, lányom!
   Mi bajodat látom?
Jöszte, borúlj az ölemre,
   Mondd meg, édes lyányom."

   "Jaj, atyám! nem - nem -
   Jaj, hova kell lennem!
Hadd ölelem lábad porát, -
   Taposs agyon engem...!"

   Harangoznak délre,
   Udvari ebédre;
Akkor mene Felicián
   A király elébe.

   A király elébe,
   De nem az ebédre:
Rettenetes bosszuálló
   Kardja - volt kezébe'.

   "Életed a lyányért
   Erzsébet királyné!"
Jó szerencse, hogy megváltja
   Gyönge négy ujjáért.

   "Gyermekemért gyermek:
   Lajos, Endre, halj meg!"
Jó szerencse, hogy Gyulafi
   Rohan a fegyvernek.

   "Hamar a gazembert...
   Fiaim, - Cselényi...!"
Ott levágák Feliciánt
   A király cselédi. -

   "Véres az ujjad,
   Nem vérzik hiába:
Mit kivánsz most, királyi nőm,
   Fájdalom díjába?"

   "Mutató ujjamért
   Szép hajadon lányát;
Nagy ujjamért legény fia
   Borzasztó halálát;

   A másik kettőért
   Veje, lánya végét;
Piros vérem hullásaért
   Minden nemzetségét!"

   Rossz időket érünk,
   Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
   Mi magyar hazánkat! -

(1855)

 

A vers utolsó sorai különösen szíven ütöttek. 

Ma is időtállónak találom! 

Körösfői-Kriesch Aladár a magyar szecessziós művésztelep megalapítójaként 1901-ben telepedett le Gödöllőn. Egy jellegzetesen magyar stílus kialakítását tűzte ki célul, és követendő példaként a preraffaeliták romantikus historizmusát állította. A vágyott nemzeti művészet megteremtésekor számára elsősorban a legendákban élő magyar történelem szolgáltatta a témákat, képein a népművészeti motívumokkal elegyített szecessziós formanyelv érvényesül.

Körösfői-Kriesch Aladár - Mindenszentek (1914)

Költészet napján

Debrecenben hazafelé szépséges virágos parkok mentén

 

Szabó Lőrinc

Az ígéret városa

 

Debrecen izgatott. A nagyanyám
ott nevelte, szigorú, puritán
özvegy, a bátyámat. Baráth Teréz,
így hívták. Nagyon féltem tőle, és
félelmem átszállt a városra is...
Százezer ember! Az iskola is
szigorúbb lesz! Mondták, az ünnepelt
Kollégium nagy fiakat nevelt,
és én kicsinek éreztem magam.
Bújtam volna, de nem tudtam, hogyan.
S amellett vonzott a városi rang,
egy-egy szó is, hogy Rákóczi-harang,
Nagytemplom, Nagyerdő... Hallottam a
nagy tűzvészről, s hogy Bocskay valaha
...S Kossuth... valami nagy dolgot csinált:
de-tro-ni-zál-ta az élő királyt!
Hű! Ez a város csudákat igért!
Féltem, és izgultam Debrecenért.

 

 

Szent Gellért téren

Szeretem ezt a teret a Gellért-hegy lábánál, a szállóval, gyógyfürdővel, Szabadság híddal, Dunával, rakparttal, Bartók Béla úttal, Műegyetemmel.

A főváros legrövidebb Duna-hídja, a Szabadság híd. 1896 óta köti össze a budai Szent Gellért teret a pesti Fővám térrel. 

A Gellért Szálló felújítás alatt áll, így körbe van kerítve. Remélem ha megnyílik, nem lesz lezárva és bárki megtekintheti, nem úgy járunk, mint a turai kastéllyal! Azért készítettem a fotót, hogy lássuk majd a változást. A Szent Gellért Gyógyfürdő szerencsére még üzemel, de állítólag októbertől ennek is megindul a felújítása.

Gellért téri díszkút (2003) Sokan Forrásházként ismerik, Budapest fürdőváros jellegét szimbolizálja. Építész: Dévényi Sándor, Keramikus: Dobány Sándor 

Nyolc kőcsigájára Budapest nyolc termálfürdőjének nevét vésték. 

Belső kupolagyűrűjébe Weöres Sándor Ének a határtalanról című verse került. 

 Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.

Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegytetőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.

És végül élni derültem,
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.

Az eredeti tervek szerint a 8 ágú Zsolnay-ivókút kiöntőiből nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de erre nem kaptak engedélyt, így csapvíz folyik belőlük.

 

A fürdő bejárata felől

Szent Gellért tér - Műegyetem, M4-es metró állomás különleges, spirálos mozaikburkolata 2,8 millió üvegmozaikból készült, mintha hatalmas hullámok vennének körül bennünket.

 

Virágosat álmodtam.....

Fiam szavalta ezt, valamikor kicsi korában Anyák napján, ma is hallom kedves kis hangját.....................Elmondtam ma én is Édesanyám sírjánál.....

 Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.

Ágh István

"Jöhetsz, aranykor, mi már nem leszünk."

Szégyenlem, hogy Kormos István (1923-1977) nevét meglátva, nem tudtam kivel is állok szemben.

 

Végignéztem a PIM-ben a kiállítást és a végén derült ki számomra, hogy bizony nagyon is tudnom kellene ki ő, hiszen kedvenc meséim főhősének írójáról van szó, az "apró lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó Vackor nevű kicsi mackó" írója. Mentségemre szolgál, hogy abban az időben még nem tudtam olvasni, utána meg sajnos a könyv eltűnt, mint minden más játékom átvándorolt az unokatestvéremhez. Hej, de sokat emlegettem ezt drága Édesanyámnak, hogy odaadta kedvenc mesémet. (Visszaszerezni már sosem tudtuk)

Gulácsy Lajos festménye, amely már a Gulácsy kiállításról ismerős volt. Nakonxipánban hull a hó

"Nakonxipánt nagyon régen olvastam én, diákkoromban Juhász Gyula versében, abban, amit Gulácsy Lajoshoz, barátjához, vagyis már csak barátja emlékéhez írt. Akkor bukkant fel előttem ez a Nakonxipán szó. Gulácsy-képet akkor nem láttam még, sőt akkor sem, amikor Weöres Sándornak Dalok Nakonxipánból című gyönyörű versét olvastam. Aztán úgy adódott, hogy az ostrom alatt a mellettünk levő ház kigyulladt. Egész nap égett a ház. Mi a pincében csak arra vigyáztunk, hogy ne terjedjen át a tűz a mi házunkba. A két háznak a pincéjét nagy vasajtó kötötte össze. Mi vizet locsoltunk egész nap a vasajtóra, s a tűz nem jött át. De évekkel később Keleti Artúrtól, Gulácsy Lajos barátjától megtudtam, hogy abban a házban (egy orvos lakásában) negyven Gulácsy-kép égett meg a falon. Olyan képek, amikről reprodukció sincs, fénykép sincs. Gulácsy saját álomvilágában élt, Nakonxipánban, és én úgy éreztem, hogy ott a falon Nakonxipánból sok minden megégett. Ezért a saját életembe loptam át nemcsak a Gulácsy-kép címét, egész Nakonxipánját is" 

 

 >>>>>https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/KORMOS/kormos00001/kormos00074/kormos00074.html

 

Száz éve, 1923-ban Mosonszentmiklóson született, Édesanyja korán meghalt, így anyai nagyszülei nevelték

1928-ban Budapestre költöztek 

1940-es évektől egy gyarmatáru nagykereskedésben dolgozott

1943-ban jelentek meg első versei 

1946-ban jelent meg az Égígérő fa mesekönyve

1947-ben Dülöngélünk verseskötete jelent meg

1948-ban a dolgozók gimnáziumába járt, ahol megismerkedett első feleségével, Pallos Klárával. Gyermekük Kormos Anna. 

1949-50 között filmgyári dramaturgként dolgozott

Az ötvenes évektől két évtizeden át politikai és magánéleti okokból „csak” verses meséivel és műfordításaival volt jelen az irodalmi életben. Saját bevallása szerint önvédelemből kezdett gyerekeknek írni, hogy ne mondhassák róla, hogy nem ír, illetve ebben az időben kislánya, Anna is inspirálta.

1951-től az Ifjúsági-, 1956-tól a Móra Kiadó szerkesztője volt élete végéig. Ezek a kiadók a New York Palotában működtek.

 

 

1955-ben József Attila díjat kapott.

1956-ban feleségül vette Rab Zsuzsa költőt, műfordítót.

(Tárcsáztam a telefont és hallottam Rab Zsuzsát beszélni Kormos Istvánról)

1956-ban jelent meg első Vackor története. Három kötetet is írt: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról; Vackor világot lát; Vackor az első bében. Az első két kötet először Szántó Piroska illusztrációival jelent meg, a harmadik Reich Károly rajzaival, aki a későbbi kiadásokat is illusztrálta. 

1963-ban először utazott ki Párizsba.

1964-ben elvált Rab Zsuzsától, és ismét Párizsba utazott.

A Szajna-parti város miliője felszabadítóan hatott rá, számos kiváló szerző, így például Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud alkotásait fordította le magyarra.

1970-ben házasságot kötött Péter Márta művészet-történésszel, gyermekük Kormos Luca

1971-ben Szegény Yorick címmel új verseskötete jelenik meg

1972-ben újabb József Attila díjat kapott

1974-ben jelentek meg válogatott műfordításai 

1975-ben jelent meg N.N.bolyongásai kötete

1977-ben hunyt el.