Reformkori hangulat...

Füreden két Bergmann cukrászda is van, mi a Kis Bergmannban jártunk.

 

Megkóstoltam az év fagylaltját, a tökmag sorbetet pirosbogyós gyümölcsökkel.

Imádom a fagylaltot, de ilyen finomat még sosem ettem, mennyei volt. :))

Huuu,de jó lett volna végigenni mindet!

Igazi reformkori hangulat

Fekete bárány

 Új helyre költözött a Black Sheep Kávéház & Konyha a Csapó utcán

Nem túl messze az eredeti helyétől 

Mindig izgatott ez a hely, már a névválasztást is érdekesnek találtam, de még nem próbáltam ki.

Ismerős idézet a fagylaltosnál, kiderült honnan......

https://www.youtube.com/watch?v=93Cek9w0TcA

 

Saját pörkölésű kávéjuk van, meg kell kóstolni!

Névnapi kávézás

A világ legszebb kávéházában kávéztunk ma, 

a 130 éves New York Kávézóban :))

A New York-palota története a 19. sz-ban indult, amikor Arányi Miksa (született: Max Aufricht) író, újságíró, tanár, műfordító, hamarosan sikeres jogász lett, és a New York Biztosító Társaság igazgatójával hozták létre a biztosító magyarországi hálózatának székházát.

Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg a négy emeletes palotát és a benne elhelyezkedő földszinti Kávéházat, historizáló stílusban. 

A New York-palota főbejáratát őrző atlaszfigurák

1945 után irodaházként funkcionált. 2006 óta luxusszálloda, 2020 óta a spanyol tulajdonos, Anantara New York Palace Budapest Hotel néven üzemel.

A Kávéház külső szobordíszei, a jellegzetes tizennégy bronz ördög faunalak Senyey Károly munkája. El Asmodáj alakja, a kávé és a gondolkodás szellemét hirdeti. Asmodájt Luciferrel is szokás azonosítani, neve fényhozót jelent, ebből következően ideális lámpatartó funkcióra.

1894-es átadását követően a New York Kávéház hamar az irodalmi és művészi élet központjává vált, a művészek, írók és költők kedvenc gyülekezőhelye lett. Számos híres írónk, költőnk töltötte itt az idejét, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. A karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is, Molnár Ferenc tollából. 

New York Kávéház 1954 és 1989 közötti nevén Hungária kávéház

A belső tér kiképzése háromhajós volt. A Dohány utca felőli traktust, balusztrádos korlát választotta el a vele párhuzamos, tizennégy lépcsőfokkal mélyebben kialakított főhajótól, amelyet a pesti népnyelv Mélyvíznek nevezett el, itt helyezték el a biliárdtermet, amelynek mellékhajóit külön kártyaszobákra osztották.

A több elkülönített térre tagolódó belső teret csavart márványoszlopokkal választották el egymástól.

A mennyezetet Magyar Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc  festményei díszítik, amelyeknek egy részén visszaköszönnek az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődő jelképek.

 

A legenda szerint a kávéház megnyitója után Molnár Ferenc a barátaival a Dunába dobta a New York kávézó kulcsát, hogy az soha ne zárjon be.

"New York számos olyan kiegészítő szolgáltatást is nyújtott, amelyek az írók életét segítették: nemcsak az olcsón, akár hitelre is kapható írótál (hideg hús, sajt és kenyér), de a kávé mellé járó kutyanyelv (hosszúkás írólap) és tinta, a polcokon sorakozó Pallas Lexikonok és riporteri segédkönyvek és a naponta frissülő, a világ minden szegletéből érkező napilapok kínálata no és a figyelmes pincérek által a másnapos művészeknek adott aszpirin együttesen emelte be a magyar kultúrtörténetbe a kávéházat."

Itt sok-sok érdekesség olvasható >>>>>>https://welovebudapest.com/cikk/2023/10/13/new-york-te-kavehaz-ahol-oly-sokat-ultem-a-vilag-legszebb-kavehazanak-tortenete-1/

 

Olvasom, hogy "Belső tereinek megformálása a fényűző főúri paloták XVIII. századi világát idézi." Csak megerősíteni tudom! Felemelő érzés volt itt kávézni. Örülök, hogy részem lehetett benne. Meg kell mondjam, hogy most is egymást váltották a vendégek az asztaloknál,  pedig hatalmas nagy ez a kávéház, de szerencsére most nem kígyózott a sor előtte, mint már oly sokszor láttam, főleg nyáron.

Sajnos az árak elég borsosak, nem ez lesz a megszokott kávézóhelyünk, bár a kávé fenséges volt.

Szerelem ​a századelőn…

Karácsonyi ajándék volt, Karády Anna - Zserbó, a múlt tengerén című regénye, közben megjelent a folytatása is, abból névnapi ajándék lett.

Az első kötetet már kiolvastam, mikor karácsony táján a Gerbeaud- háznál jártam, élmény volt, a regény olvasása után látni.

Az épületet 1858-ban, az akkori Gizella téren (ma Vörösmarty tér) emelték, 1858-1870 között még nem volt cukrászda funkciója. Az épületnek három tulajdonosa volt, akik Hild József tervei szerint valósították meg ezt a gyönyörű házat, amely később a Gerbeaud-ház és cukrászda szimbólumává vált. Egészen 1870-ig az épület különböző üzleti és kereskedelmi tevékenységeket látott el.

1884-ben költözött Magyarországra a híres svájci származású cukrászmester, Gerbeaud Emil, Kugler Henrik akkori cukrászda tulajdonos és cukrászmester meghívására. Ő vette át az 1870-ben Gizella térre áthelyezett Kugler cukrászda tulajdonát és üzemeltetését.

1890-re a cukrászda több olyan terméket mutatott be, amelyek már minden cukrászdában megtalálhatóak, akkoriban viszont, ezek kuriózumnak számítottak. Ilyen volt a teasütemény, a csemegecukorkák, a vajas krémek és a fagylaltok. Az igazi elismerés 1895-ben volt, amikor a macskanyelv és a konyakmeggy került bemutatásra, a csokoládé ekkoriban luxus terméknek számított.

Gerbeaud Emil 1919-ben bekövetkezett halálát követően, egészen 1940-ig felesége vette át a cukrászda üzemeltetését, amely semmit sem veszített korábbi sikeréből. 

1948-ban “Vörösmarty Cukrászda” névre keresztelték át, majd az ezt követő évtizedekben vált igazi szenzációvá a zserbó.

1984-től visszakapta az eredeti Gerbeaud Cukrászda nevet, majd 1995-ben Erwin Müller vásárolta fel a négy emeletből álló komplexumot és alapította meg a máig működő Gerbeaud Gasztronómia Kft-t.

>>>>>>>>>https://gerbeaud.hu/legenda/#hero 

Édesanyám fantasztikus zserbóját sosem fogom már kóstolni. Az ő zserbója roskadozott a diótól, s a finom házi főzésű baracklekvártól, a tetejére fenséges csokimázat főzött. Nagyon értett hozzá, minden ünnepre sütött egy nagy gáztepsivel. Még nem mertem megpróbálni, félek a csalódástól......

Egyszer majd megkóstolom a Gerbeaud Cukrászda zserbóját is, lehet ezt kérem a névnapomra! :))

Karády Annától ez volt az első könyv, amit olvastam, de a többi könyvét is meg kell ismernem.

A történet az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe, az „aranykor" éveibe repít vissza bennünket, emlékeztetve az elfeledett magyar haditengerészeti évekre, amikor az Adria még magyar tenger is volt.

1910, Fiume – A Magyar Királyság egyetlen kikötője.
"Az Adriai-tenger partján virágzik a kereskedelem, ezért a híres pesti cukrász, Gerbeaud Emil megvásárolja a fiumei csokoládégyárat, és üzletet nyit az abbáziai luxusvillák és fényűző szállodák szomszédságában. Így kerül a fiumei gyorsvonattal a belvárosi cukrászdában dolgozó Szépkúti Blanka kisasszony egyenesen a híres tengerparti sétaútra – a kalapos kisasszonyok és sétapálcás urak legelőkelőbb üdülőhelyének szívébe.
A Gerbeaud-kisasszony útjába egy tengerészt sodor a bóra nevű szél, akivel csupán abban egyeznek, hogy mindkettőjüknek igen határozott víziója van arról, hogyan is képzelik el a jövőt.
Az emberek csupán véletlenül találkoznak életük során, vagy a sors rendeli így?
Vajon a szerelem fordít a sorsunkon vagy éppen beleteljesíti azt? "