Mindig elámulok a levendulamezők csodálatos fotóin. Nekem pannonhalmi levendulám van, nem az a sötétlila. Szedtem egy csokorral a konyhába került.
2023. július 14., péntek
2023. július 8., szombat
Recept
Szép Ernő: Recept
Se meghalni, se nem élni,
Lemondani, de remélni.
Ülni, föl-fölkelni, járni,
Várni, várni, várni, várni.
Elaludni és álmodni,
Álmodozni, gondolkodni.
Vágyni, vágyni, elepedni,
Hagyni a szívet repedni.
Nézni, nézni, elámulni,
Csak bámulni és elmúlni.
Örülni az égnek reggel,
Beszélni a gyermekekkel.
Heverészni és sétálni,
Fütyörészni és tréfálni.
Mindenkit mosollyal csalni,
Mulattatni vigasztalni.
Elfáradni és pihenni,
A könnyeket kiengedni.
A könnyeket könnyen venni,
A szenvedést elszenvedni.
Tenni-venni, jönni-menni,
Képzeletben messze lenni.
Túl gondolni a világon,
Túl az Óperenciákon.
2023. július 5., szerda
2023. július 3., hétfő
Tűzfal
László Ákos - A művész és a város, gyönyörű grafikája került fel az egyik tűzfalra, a Gambrinusz-köz mögötti parkolónál, Debrecenben. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár egy pályázati forrás keretében biztosította hozzá az anyagi hátteret. Az alkotást a Grafik Trafik csapata kivitelezte. Remélem ennek örömére a város rendbe teszi itt az átjárást, nem a porban kell botorkálni.....
László
Ákos grafikusművész 1940-ben született, Budapesten. 1965-ben a
kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett,
mesterei: Kádár Tibor és Feszt László. 1982-ben települt át
Magyarországra, jelenleg Debrecenben él.
Olyan szerencsém volt, hogy a művész is jelen volt, ma volt ugyanis a monumentális falfestmény avatása.
Mi köt ide engem,
Hol nem szeret senki?
Ez idegen helyen
Mit tudok szeretni?
Ha elmegyek innen,
Minek vágyom vissza?
Lefekvő órámban,
Felkelő órámban
Mért fakadok sírva?
Hol nem szeret senki?
Ez idegen helyen
Mit tudok szeretni?
Ha elmegyek innen,
Minek vágyom vissza?
Lefekvő órámban,
Felkelő órámban
Mért fakadok sírva?
Mért szebb itt a virág
S illatosb, mint bárhol,
Hangosabb az erdő
Madárdalolástól?
Dalos kedvü szivem
Mért tud csak itt lenni?
- Itt érez igazán,
Itt tud csak igazán
Gyűlölni, szeretni...
S illatosb, mint bárhol,
Hangosabb az erdő
Madárdalolástól?
Dalos kedvü szivem
Mért tud csak itt lenni?
- Itt érez igazán,
Itt tud csak igazán
Gyűlölni, szeretni...
Ragyogó, sugáros
Énnekem itt minden,
Pedig, ki szeressen,
Tudom jól, hogy nincsen.
Ide köt, ide fűz
Lelkem régi álma:
- Bearanyoz mindent
Legelső szerelmem
Leszálló napjának
Aranyos sugára,
Búcsuzó sugára...
Énnekem itt minden,
Pedig, ki szeressen,
Tudom jól, hogy nincsen.
Ide köt, ide fűz
Lelkem régi álma:
- Bearanyoz mindent
Legelső szerelmem
Leszálló napjának
Aranyos sugára,
Búcsuzó sugára...
2023. július 2., vasárnap
Cívisek
Cívisek Világa címmel megújult a Déri Múzeum várostörténeti kiállítása. A Múzeumok Éjszakáján jómagam is megtekintettem, hogy a Cívisek mibenlétéről tájékozódjak.
Ahogy őseink fogalmaztak, "Debreceni cívis az, akinek Basahalma és a Péterfia kapu között vágták el
a köldökét. " Előbbi egy, a város határában emelkedő kunhalom, a másik
pedig Debrecen északi kapuja, amely után már a Nagyerdő következett.
Legfontosabb a föld szerepe, hiszen kezdetben ez határozta meg az itt élők életét, csak annak lehetett földje, akinek háza volt a városban.
Második fontos dolog, mely alakította az itt élők életét a reformáció, Debrecenre úgy tekintettek, már a 16. században, mint a Kálvinista Rómára, a reformált vallás legfontosabb keleti bástyájára.
Feszület elefántcsontból 17. század
Gerezdes úrasztali aranyozott ezüstpohár
Debrecentől messze lehetett csak követ találni, a várost nem kőfal vette körül csak árok és sövény. Csak pénzzel tudta magát megváltani az ellenségeitől. A legfőbb ellensége és "építésze" a tűz volt, gyakran az egész várost elpusztította a tűzvész.
1693-tól kapta a városi rangot I. Lipót császártól, azzal a feltétellel, hogy a katolikusok visszaköltözhetnek a városba.
Debrecen szabad királyi város olajfestésű címerképe (1801)
Történetileg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig mutatja be a kiállítás a cívisváros életét, hat termen keresztül. Sajnos teljesen szétbontották az Arany Egyszarvú Patika berendezését, amelyet annyira megcsodáltam.......Érthetetlen számomra, most a tárgyak itt-ott a falon, és üvegvitrinekben nézhetők meg.
2018-ban itt írtam róla>>>>>>>>
https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/04/arany-egyszarvu-patika.htmlA polgárság életét bemutató termek szerintem semmit nem változtak>>>>>>itt megnézhető, https://nora-bora-nora.blogspot.com/2018/05/deri-muzeum-seta-8.html
Talán az újdonság az interaktív elemek, nem vagyok benne biztos, hogy ez kell egy múzeumban, eleget nyomkodjuk a billentyűket máshol.... Én biztos, hogy nem ezért járok múzeumba.....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)