Miután napról napra csodáltuk a Tihanyi Apátság tornyait a füredi partról, közelebbről is megtekintettük. Az apátságot I. András királyunk alapította 1055-ben Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére.
A szerzetesi élet a török uralom alatt megszűnt, és elpusztult minden
tárgyi emléke. Gyakorlatilag végvárrá vált a monostor.
Az 1700-as
években kezdődhetett meg az újjáépítés. 1754-ben épült a 35 m magas barokk kéttornyú templom.
1786-ban II. József császár a
bencés rendet feloszlatta. A rend tagjai csak 1802-ben térhettek vissza
ide és Pannonhalmára is. 1889-ben felújították a templomot Cziegler Győző építész vezetésével.
1950-ben az állami feloszlatás miatt a
bencéseknek ismét el kellett hagyni a monostort. Szociális otthon, majd múzeum lett.
2012 óta a Tihanyi Bencés Apátság
önálló perjelségként működik. Kilenc szerzetes látja el a feladatokat.
Főoltárkép - Szent Ányos megdicsőülése
Sebastian Stulhoff faszobrász remekei 1754-1779 között készültek
Mariazell-i oltár, az osztrák Mária zarándokhely másolata, a felöltöztetett Mária kegyszoborral
1889 évi felújítások alkalmával kerültek ide Lotz Károly, Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos freskói.
Az orgonaszekrény az 1700-as évekből való, az említett Stulhoff munkája, 15 tagú barokk angyal zenekarral. Érdemes a képekre kattintani! Magát az orgonát 1993-ban készítették.
A XI. századi templomból a román stílusú altemplom maradt meg viszonylag érintetlenül. I. András királyunk sírhelye (1013-1060), (1046-60 között uralkodott) Az egyetlen középkori magyar királysír, mely az eredeti helyén maradt meg.
A monostor alapító levele (Ez egy másolat, Pannonhalmán őrzik az eredetit) A legrégebbi magyar írásos emlékünk, a latin szövegben magyar szavakat is felfedezhetünk.
Annak idején ezen a szép öreg lépcsőn még én is felmentem a gyerekekkel
együtt, azért is emlékszem rá ilyen határozottan, mert a régi általános
iskolám falépcsőjét juttatta eszembe.
Boldog IV. Károly király emlékszobája
1916-ban meghalt Ferenc József. A trónon IV. Károly (1887-1922) követte, felesége Zita (1892-1989) királyné. 1918-ban felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, Károlyt megfosztották uralkodó jogaitól, vagyonától és száműzték az országból családjával együtt. A család svájci emigrációba vonult. 1921-ben kétszer kísérelte meg a trón visszaszerzését. A második királypuccs után a házaspárt néhány napig a Tihanyi Apátságban tartották fogva, ekkor tartózkodtak utoljára magyar földön. Ezt követően Madeira szigetére száműzték őket.
(Nagyon érdekes, ajánlom figyelmetekbe!)
Bencés Apátsági Múzeum
Szent Benedek - A bencés rend alapítója
Rendház bejárata
Előtte Csíkszentmihályi Róbert - Tihanyi alapítólevél kőtekercse, melyre a magyar szótöredékek kerültek
Tihanyi kálvária (IV. Károly kálvária, Trianoni kálvária)
Eredetileg 1926-ban épült közadakozásból. A Vármegyék biztosították az anyagi fedezetet hozzá. 1931-re készült el. Mikor itt jártunk, hűlt helye volt, mivel 1960-ban politikai okokból lebontották. A stációk domborműveit a veszprémi Szent Margit-templomba menekítették.
4. Jézus szent anyjával találkozik
A korpuszokat Siklódy Lőrinc készítette, 1968-ban Zalaszentgrótra, majd Sümegre vitték a temetőbe és új kereszteken helyezték el.
Újjáépítették 1992-2013 között
Tihanyi echo a Visszhang dombon - Borsos Miklós (1985)
Ezt a Garay János regét érdemes elolvasni, én nem ismertem. A kecskeköröm pedig nem más, mint az 5 millió éve élt Congeria-kagyló lekoptatott maradványának népies neve. Állítólag helyenként még most is találni belőle.
Nepomuki Szent János (1760)
folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. Ismeretlen aradi szobrász készítette
Polácsek Máté kőfaragó - Kis kálvária (1878)
András és Anasztázia - Bodgan Korzs szobra (2001) A királyi párról nem maradt fenn ábrázolás, így sejtelmesen ábrázolta őket a szobrász
A kilátás minden turistát idevonz
Panorámakép
Varga Imre - Az alapító szobra (1972) I. András
Víz erről, víz arról, ez itt nem a Balaton, hanem a Tihanyi Belső-tó.
Tihany.....folyt. köv.
