Szeretettel

Ágikának

Neved napjára mit kívánjak én?
Ragyogjon a szemed szebben mint a napfény,
Vigyázzák lépteid a legjobb angyalok,
Most így kívánok néked boldog névnapot!

A mai napra

Kun Magdolna‬ -  Egyszer megérted fiam

Egyszer, ha már elérhetetlen

távolságban leszek tőled fiam

és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,

nem hagyva magad körül porszemnyi

emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..

Ezüstös ragyogás

"Csillog a fákon a zúzmara,
ragyog, mint az ezüst"
Zelk Zoltán

Jó lenne most a hegyekben........
de nincs mit tenni, marad  számomra a megszokott tér és idő.

Fehérben

Bem tér, ilyen volt a minap

Gyönyörködöm ebben a szépséges fehérségben. Örülök, hogy ilyen hosszan tart, nem is emlékszem hasonlóra, mikor nem a hó, hanem a zúzmara festi meg a tájat.......

"Járom az utam..."

"Az utak sohasem érnek véget
ködbe vesznek - mint a messzeségek
seholsem kezdődtek, mindenüvé érnek
el-elkanyarodnak, aztán visszatérnek
akárcsak az élet!"

Szirmay Endre

Zúzmarás csoda

 Kerti séta,

  megnyugtatja tépázott idegeimet......

Köd

"Hajnali köd, reggeli szél,
Lassan az ég gazdát cserél,
Felkel a nap, zavar a fény.
Maradok itt, de ki vagyok én?"

Esti Kornél

Finomság

A barátnőmtől tanultam meg a bécsi krumplisaláta készítését, aki ezzel kedveskedett nekünk a finom sült húsok mellé. Annyira ízlett, hogy karácsonyra én is így készítettem el. Sokkal jobb, mint a sima krumplisaláta. Gondoltam, hogy a fiaim örülnek majd neki. A kisebbik rögtön mondta, hogy nem rég evett ilyet, és emlegette a híres Figlmüllert Bécsben, amiről halvány sejtelmem sem volt, hogy micsoda. Mint kiderült egy 1905-óta üzemelő étterem, ahol a jóféle Wiener Schnitzeleket, bécsi szeleteket és egyéb fenséges bécsi specialitásokat lehet enni. Nos, talán lesz alkalmam majd nekem is meglátogatni, ezt a patinás helyet, hiszen oly régóta vágyom már Bécsbe.

Én ezt a receptet használtam:

KLASSZIKUS BÉCSI KRUMPLISALÁTA

- 1,5 kg krumpli (legjobb a saláta krumpli)

- 1-2 lilahagyma

- kis marék snidling (elhagytam, mert nem volt itthon)

- 5 evőkanál almaecet

- 4 evőkanál cukor

- 1 mokkáskanál só

- 1/2 mokkáskanál őrölt fehérbors

- 2 mokkáskanál mustár

- 4 evőkanál olívaolaj

- 3 dl víz

Megfőztem héjában a krumplit, majd hámozás után karikákra szeltem, egy darab kivételével (!)

Felszeltem a lilahagymát, és rétegenként egyenletesen elosztva a krumplira raktam.

Mérőedényben kimértem a vizet, hozzáadtam az ecetet, cukrot, sót, fehérborsot, mustárt, és az olajat, majd beleapróztam a maradék egy krumplit, majd botmixerrel pürésítettem.

A levet a krumplira öntöttem és alaposan összekevertem,  hogy mindenhol érje a mártás. 

Legalább egy éjszakát nem árt hűtőben hagyni, hogy összeérjen.

Cicuk

Véletlenül fedeztem fel a Cat Café-t a Révay utcában. Sajnos programunk volt így nem tudtunk betérni. Imádtuk az ott lustálkodó gyönyörű macskákat. Pár percig azért bámultuk őket a kirakatban :))

 Odáig vagyok ezekért a Main Coon cicusokért.

http://catcafebudapest.hu/

Ünnep vége....

Vízkereszt van, ilyenkor szokás lebontani a karácsonyfát. Mi még nem szoktuk, oly szívesen elüldögélünk esténként a fényénél. Szeretjük meghosszabbítani ezt a szép időszakot.

Vízkeresztre most a Vörösmarty tér szépséges adventi koszorúját teszem fel, kissé rendhagyó módon. Ezt valahogy kifelejtettem adventkor.

 Egy kis pesti ünnepi hangulat, még így utoljára.

Majd jöhet a farsang és tavasz! :))

Dixieland

Pesten a Ráday utcából nyíló Török Pál utcában van egy Pinceszínház, aminek a klubtermében zenél szerdánként a Benkó Dixieland Band. Már vágytunk valami klub zenére, így egyik este elmentünk. Szuper élményben volt részünk.

Középen egy kis színpad és jobbra, balra tőle székek. Élveztük a jókedvű dixieland-zenét, a klub hangulatot, a zenészek közelségét, a fesztelenséget.

Feltűnt, hogy kis kivétellel egy törzsközönség jár ide szerdánként, szinte mindenki ismerte egymást, kis túlzással ötven és a halál között. (Hát sajnos a fiatalok nem az ilyen típusú zenét kedvelik, tisztelet a kivételnek)  Előtérben a büfé, a zenészek és a közönség sörrel, borral a kézben jöttek-mentek....

A Benkó Dixieland Band a legrégebbi és az egyik legnépszerűbb magyar dzsesszegyüttes. A zenekart 1957 februárjában alapította a klarinétos Benkó Sándor. Róla is megemlékeztek, pár kedves történettel és zenével egyaránt, hiszen 2015. decemberében hunyt el.

Nagyon jól éreztük magunkat, minden percét imádtuk.......Keresni fogunk ilyen klubokat, mert egy remek formája a szórakozásnak, sokkal közvetlenebb és jobb, mint egy koncert, még szóba is elegyedhetsz a zenészekkel......

Belvárosi kávézók

Most a lányokkal reggelivel béreltük a  belvárosi lakást, így kaptunk reggeliző kártyákat, amit különböző közeli kávézókban válthattunk be. Meg kell mondjam nagyon élveztük, minden nap más kávézót próbáltunk ki. Lett egy kis fogalmunk, hogyan élnek itt a külföldi turisták. Mindenütt nagyon kedves kiszolgálásban volt részünk. Szokatlan volt számukra, hogy magyar vendégek érkeznek ezzel a kártyával. :))

Gerlóczy Panzió és Kávéház. Ahogy írják, párizsi hangulatú kávéház a belvárosban, bár én inkább azt mondanám, hogy a békebeli időket idézi, amikor még íróink, költőink itt írták műveiket, élénk társasági élet zajlott, és valószínű széles törzsvendég kör járt ide, akiknek már minden szokását ismerték.....

 A berendezés is a régi kort idézi

Három, négyféle ételből választhattunk, kaptunk egy dzsúszt, kávét vagy teát is. Általában  tartalmasabb reggelit ettünk, mert tudtuk, hogy csak később eszünk a programok miatt.

Persze megmutattam a Párisi udvart is. (Bár ide nem szólt a kártyánk. :)) Sajnálom, hogy megint nem kávéztunk itt, hogy alaposabban szemlélődhessek. Most már nem engedik teljes hosszában keresztül a nézelődőket, mint nyitáskor.

 Itt írtam róla: 

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/07/ekszerdoboz.html