A végén várt a Nyolc Boldogság

Pécs főterén mindig megakadt a szemem egy távoli kis kápolnán, azt hittem a Havihegyi kápolna, majd mikor eljutottunk oda vettem észre, hogy én egy fekete kupolásat láttam eddig. Kiderült ez a Kálvária kápolna. Persze, hogy felmásztunk ide is a legnagyobb hőségben, a múzeumi napom után csatlakozott hozzám a férjem. Szó szerint elindultunk torony iránt.

Útközben megcsodáltuk a Bacchanália szobrot, Rétfalvi Sándor alkotását (2003) A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánsnő vesz körül, ezzel is tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa.

Ezt követően várt ránk egy hosszú lépcsősor, amin felkaptattunk. Nagy csalódás, a kapu zárva volt, még szerencse, hogy észrevettük, hogy a jobb oldalán vezetett fel egy lépcső, mint kiderült egy kilátóteraszhoz. Nem értettük, miért a falon kívül, és nem a kálvárián keresztül?!

Így csak oldalról leskelődve tudtuk megnézni  a Krisztus szenvedését ábrázoló stációikat. A domb és a barokk kapu még 1701-ben készült.

1814-ben épült fel az egytornyos kápolna, amely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A Kálvária kápolnát egy pécsi takács, Ábel József építtette, akit itt temettek el a Kálvária dombon.

1800-as években tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával. A 19. század vége felé még kettővel gyarapodott a stációk száma, és a homokkő domborműveket  időtálló öntöttvas domborművekre cserélték. A II. világháborúban a Kálvária súlyosan megrongálódott. 1994-re a Kálvária-dombot teljes egészében felújították. A stációk feketefenyők és mandulafák között állnak

A pécsi Kálváriának egyedülálló érdekessége, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől. Vagyis nem alulról felfelé, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan keletre lefelé.

A dombtetőn a kilátó terasz a „Nyolc Boldogság terasza” Egyes boldog-mondásokat növények szimbolizálnak. Az ábrázolás eredete St-Omeri Lambert 1120 körül írott, "A virágok könyve" c. munkája. A nyolc boldogságot nyolc fa jeleníti meg: a cédrus, a ciprus, a pálmafa, a rózsa, az olajfa, a platán, a terebint és a szőlő. https://www.imrikzsofia.hu/a-nyolc-boldogsag-fai

A feliratok Pécs látnivalói felé mutatnak, Széchenyi tér (Gázi Kászim pasa Dzsámija), a Cella Septichora Látogatóközpont, Havi hegyi kápolna, a TV torony, a Kodályközpont, a Jakabhegy és a Pécsi Nemzeti Színház felé. (A nyolcadik látnivaló maga a terasz.)

Jézus boldog mondásai

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

 (Mt 5,1-10).

Stresszmentes övezet

Tokaj-hegyalján, Hercegkúton, a Gombos-hegyi pincesor mellett, felsétáltunk a hegyre, nem is akárhogyan egy kálvária stációit követve. 

Ahogy bandukoltunk felfelé, eszembe jutott a Palóznakon látott Kálvária, mint kiderült ez mintaként is szolgált az itteninek. A hívek és község lakóinak adományából épült 2004-ben.

Jézus szenvedéseit - Molnár Levente bronzból készült domborművei jelenítik meg, 15 stációban

A hegytetőn három fakereszt és a 2008-ban elkészült Feltámadás Kápolnája, ahol a 15. stáció is található

 Pazar kilátás - Zemplén hegyei

Rajtunk kívül egy család volt fenn a hegyen, a gyerekek boldogan futkároztak a mezőn, micsoda szabadság!!! Micsoda látvány, legszívesebben itt vártam volna meg a naplementét!

 

Sárospatak alig 5 km-re, még a vár is látható innen

Egyszer Lillafüred környékén láttam egy táblát, ahol az volt kiírva, hogy stresszmentes övezet. Azóta, ezt mondom én is, ha ilyen tájon járok.

Tata felülről

Tata legmagasabb pontja a Kálvária-domb, tengerszint feletti 166 méterrel. Az utcákon kanyarogtunk, csak úgy toronyiránt.

A Kálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és tetejére kecses huszártornyot helyezett.

Kálvária-szoborcsoport 

A kápolna közelében levő kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és János evangélista alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban

A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal, Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 40 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven üzemelt. Jelenleg Fellner Jakab Kilátó, 200 lépcsőjét megmászva lábunk előtt hevert Tata, távolabb a Gerecse és Vértes hegyei

  

 

A kápolnától keletre található az 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony. Napjainkban műemléki védettséget kapott, és nemcsak műszaki létesítményként használják, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.

 A domb tövében Szabadtéri Geológiai Múzeum

Folyt.köv.>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2017/08/tata-templomai.html