Ilyen a svéd masszázs Stockholm óvárosának főterén. Először fel sem fogtam mi zajlik itt.
Meg kell említeni, hogy körben kiülős teraszos éttermek, kávézók vannak. Milyen érzés lehet köztéri masszásban részesülni? Ízlések és pofonok..... :))
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svédország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svédország. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. szeptember 21., szerda
2016. szeptember 4., vasárnap
Királynők palotája
Drottningholm egy falu Svédországban, Stockholmtól nem messze, így útba ejtettük a reptérre menet, mert itt is található egy szépséges palota, ahol valójában él a svéd királyi család 1981 óta.
Ezen a területen is állt már korábban palota, de az 1660-as években
leégett. Ekkor kapott megbízást korának egyik legfelkapottabb építésze,
id. Nicodemus Tessin, hogy új épületet tervezzen. A munkát Tessin halála miatt végül fia fejezte be. A palota a történelem során
főként királynői lakhelyül szolgált. Nevét III. János király alatt kapta (svédül Drottning királynőt jelent) Jagelló Katalin királynéról.
A palota 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a legjobban megőrzött svéd királyi palota az 1700-as évekből, és az egész korabeli európai királyi építészetnek is reprezentatív példája.
Lépcsőház falait Johan Sylcius festményei díszítik, azt a benyomást keltve, mintha az amúgy is tágas belső tér még távolabb érne véget a kastélyban.
Hedvig Eleonora királyné hálószobájának díszítésére a legkiválóbb svéd képzőművészek 15 évet fordítottak.
Így egyrésze el van kerítve és nem látogatható
A palota 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a legjobban megőrzött svéd királyi palota az 1700-as évekből, és az egész korabeli európai királyi építészetnek is reprezentatív példája.
Lépcsőház falait Johan Sylcius festményei díszítik, azt a benyomást keltve, mintha az amúgy is tágas belső tér még távolabb érne véget a kastélyban.
Hedvig Eleonora királyné hálószobájának díszítésére a legkiválóbb svéd képzőművészek 15 évet fordítottak.
Könyvtár
A falikárpitok itt is mesések
Kedvenceim a mennyezeti festmények (csak sajnos nehezen fotózhatóak)
A palota színháza ma is üzemel, megmaradt az eredeti berendezése
Hófehér szerelemvirág a palota kertben
Mesébe illő! Középen sárga virágokból kirakott királyi-címer
A park végében lévő kis kínai palotára már nem jutott idő, sajnos mennünk kellett a repülőhöz.
Vége az északi utazásnak :((
2016. szeptember 3., szombat
Búcsúzás
Ezzel a kis hajóval mentünk át a szigetre, ahol a Vasa Múzeum is volt. Egy kis rövid hajókázás.
A szigeten van egy vidámpark is, ilyen magasságokban lehet pörögni, forogni, zuhanni :)) Már hiányoltam a bicajokat, közel sincs annyi, mint Koppenhágában.
Viszont nagy divat a motor és az oldtimer autó (ezt még Ålandon fotóztam)
A szigetről visszafelé, a lemenő nap sugarai az ablakokon tükröződve
Ez a kilátó, Gondolen névre hallgat, szerencsére lifttel is fel lehet menni
Fent van egy kis bár
Na, de a kilátás....! Sajnos az előtérben épp nagyszabású építkezés zajlik, amúgy Stockholmban szinte mindenütt, daruk tömkelege
Ettünk itt-ott esténként, amikor már elteltünk a kultúrával, és nagyon éhesek voltunk, éppen amiben botlottunk, itt egy pizza
Itt egy steak
Ez sertés fehér és fekete mártással
Kézműves sörök
Szállodánk a svéd egyszerűséget mutatta, remek helyen, az óvároshoz közel, isteni finom svédasztalos (mi más) reggelivel. Imádtam azt a környezetvédelmet. A hotel szobában is három részre volt osztva a szemetes. Barátnőm szintén szelektálva gyűjt. A komposztot lebomló zsákba teszi. A tejes dobozt kimossa és összehajtogatja.
Tetőterasz, esténként jó hangulattal, és szép kilátással
Viszlát Stockholm!
Másnap már repültünk is haza, de még a Drottningolm Királyi Palota belefért a délelőtti programba, folyt.köv......
Címkék:
fotó,
hotel,
Svédország,
utazás
2016. szeptember 2., péntek
Időutazás a 17. században
A Vasa hajó Stockholmban, a Djurgården-félszigeten a Vasa Múzeumban 1990
óta látogatható. A múzeum nem messze épült attól a helytől, ahol a
hajót eredetileg építették, hatalmas épületében hét szinten csodálhatjuk meg.
A világ egyetlen, épen fennmaradt 17. századi hajója. A hajó nemcsak technikai és történelmi kuriózum, hanem egyben kiemelkedő művészettörténeti emlék is.
1628-ban vitorlákat bontott egy nagy csatahajó, hogy elhagyja a stockholmi kikötőt. Teljesen újonnan épített hajó volt, amely a Vasa nevet kapta az uralkodó Vasa-dinasztia után.
Amint a hajó méltóságteljesen siklott a kikötő bejárata felé, hirtelen feltámadt a szél, belekapott a vitorlákba, majd a Vasa az oldalára billent, de rövidesen visszaállt egyenes helyzetbe. Egy hirtelen jött második széllökés a hajót azonban már az oldalára fordította. Az ágyúnyílásokon keresztül a víz akadálytalanul tört utat a hajó belseje felé. A Vasa rövid időn belül a tenger mélyére süllyedt, örök hullámsírba temetve a személyzet 150 tagjából legalább ötven embert.
A tragédia oka, hogy a korabeli források szerint a Vasa terveit az építési munkálatok megkezdése után módosították. A király a szokásosnál nagyobb számú ágyút kívánt a fedélzeten elhelyezni. Így a hajótest eredeti méretezése nem felelt meg az elvárásoknak, a vízvonal feletti része jóval magasabb lett, mivel két zárt ágyúfedélzettel építették meg. A hajó alját nagyméretű, nehéz kövekkel töltötték fel, amelyek az építők elgondolása szerint a hajótestet egyensúlyban tartották volna. Sajnos az átalakítások miatt a Vasa túlságosan fejnehéz lett, a 120 tonnás ballaszt nem volt elegendő a hajó egyensúlyban tartására.
A Vasá-t a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták. Fedélzetén 64 ágyú kapott helyett. Az ágyúk közül a legtöbb 24 fontos ágyú volt (nevüket onnan kapták, hogy 24 font súlyú (10,8 kg) ágyúgolyókat használtak).
A hajót a messze földön híres holland hajóépítő mester, Henrik Hybertsson vezetésével építették. Hajóácsok, szobrászok, vitorlakészítő mesterek, kovácsok, festők és üvegesek hada segítette. Több, mint négyszáz ember keze munkáját viseli magán.
A vitorlás két év alatt készült el. A háromárbocos hajón tíz vitorla kapott helyet. Magassága az árboctalptól számítva 52 méter, hossza 69 méter volt. Súlya elérte az 1 200 tonnát.
Elkészültekkor a világ legimpozánsabb, legerősebb hadihajói közé tartozott.
II. Gusztáv Adolf úti célja valószínűleg Lengyelország lett volna, hiszen a lengyelek akkoriban már régóta Svédország legnagyobb ellenségének számítottak. Lengyelországban ekkor Svédország egykori régense, Zsigmond király uralkodott, aki közös apai nagyapjuk miatt a svéd király unokatestvére volt, de katolikus hite miatt elűzték régensi székéből.
333 évnek kellett eltelnie, mire újból a felszínre hozták. Anders Franzén, svéd tenger-történész 1950-es évek elején megkezdte a Vasa felkutatását, 1956-ban sikerült megtalálnia. A sós vízi hajóroncsokat rongáló hajóféreg, a Balti-tenger édesvízzel kevert tengervízében nem fordul elő.
A kiemeléshez a hajótest alatt 6 alagutat ástak. Ez öt búvárnak körülbelül egy évig tartott. A járatokon acélsodronyokat vezettek át. Ezek segítségével a Vasat 1959 augusztusában megemelték, és 16 lépésben óvatosan sekélyebb vízbe vontatták, mindig csak keveset emelve rajta. Ott aztán (nagyjából) vízhatlanul betömték a réseit, és megerősítették a kiemelés előtt – az ágyú-nyílásokat lezárták, az elrozsdásodott fém szegecsek helyét bedugaszolták.
A kiemelésre 1961-ben került sor, melyet a TV élőben közvetített. Reggel 9:03-kor bukkant a felszínre a Vasa első darabkája. Egy
szivattyúval elkezdték kipumpálni a vizet a hajóból (gyorsabban, mint
ahogy az visszaszivárgott), így a Vasa lassan a felszínre emelkedett.
A több évszázadig a tenger fenekén heverő
hajóroncsot a kiemelést követően megfelelően konzerválni kellett. A
felszínre került faszerkezet ugyanis rohamos gyorsasággal bomlik szét.
Első lépésként az egész hajótestet vízpermettel vonták be, miközben a szakemberek a megfelelő konzerválási módszerek kidolgozásán fáradoztak. Választásuk a polietilén-glikolra esett, amely vízben oldható viaszos anyag, és a fába behatolva lassan kiszorítja belőle a vizet. A speciális anyaggal végzett permetezés több éven keresztül folytatódott.
A hajótesttel együtt több, mint 14 000 fatárgyat hoztak a felszínre, köztük 7 000 szobrot is. Ezeket a tárgyakat egyenként konzerválták, majd visszahelyezték őket eredeti helyükre.
A 17. századi hadihajók nemcsak rettentő mennyiségű fegyvert hordoztak, kialakításuk, berendezésük a legpazarabb berendezésű palotákéval vetekedett. A felszínre hozott alkotásokon aranyozás és festés nyomai láthatóak. A szobrokon végzett vizsgálatok során fény derült arra, hogy készítésük idején a szobrok vörös alapon élénk színekben pompáztak. A szobrok oroszlánokat, bibliai hősöket, római császárokat, különféle mesés tengeri lényeket, görög istenségeket és sok más díszes élőlényt és mitikus szereplőt ábrázoltak.
A Vasa állapotának fenntartása állandó gondozást igényel. A hajótest konzerválása szempontjából a stabil klíma a leglényegesebb. A sós tengervízben töltött több száz év során a gerendákat összetartó vasszegek a tölgyfából készült fagerendákat koromfeketére színezve elrothadtak. A Vasa tartós konzerválását célzó kutatások manapság is nagy lendülettel folynak.
Záróráig csodáltuk a hajót, nagyon érdekesnek találtuk. Remekül ki van találva az egész múzeum.
A világ egyetlen, épen fennmaradt 17. századi hajója. A hajó nemcsak technikai és történelmi kuriózum, hanem egyben kiemelkedő művészettörténeti emlék is.
1628-ban vitorlákat bontott egy nagy csatahajó, hogy elhagyja a stockholmi kikötőt. Teljesen újonnan épített hajó volt, amely a Vasa nevet kapta az uralkodó Vasa-dinasztia után.
Amint a hajó méltóságteljesen siklott a kikötő bejárata felé, hirtelen feltámadt a szél, belekapott a vitorlákba, majd a Vasa az oldalára billent, de rövidesen visszaállt egyenes helyzetbe. Egy hirtelen jött második széllökés a hajót azonban már az oldalára fordította. Az ágyúnyílásokon keresztül a víz akadálytalanul tört utat a hajó belseje felé. A Vasa rövid időn belül a tenger mélyére süllyedt, örök hullámsírba temetve a személyzet 150 tagjából legalább ötven embert.
A tragédia oka, hogy a korabeli források szerint a Vasa terveit az építési munkálatok megkezdése után módosították. A király a szokásosnál nagyobb számú ágyút kívánt a fedélzeten elhelyezni. Így a hajótest eredeti méretezése nem felelt meg az elvárásoknak, a vízvonal feletti része jóval magasabb lett, mivel két zárt ágyúfedélzettel építették meg. A hajó alját nagyméretű, nehéz kövekkel töltötték fel, amelyek az építők elgondolása szerint a hajótestet egyensúlyban tartották volna. Sajnos az átalakítások miatt a Vasa túlságosan fejnehéz lett, a 120 tonnás ballaszt nem volt elegendő a hajó egyensúlyban tartására.
A Vasá-t a svéd haditengerészet zászlóshajójának szánták. Fedélzetén 64 ágyú kapott helyett. Az ágyúk közül a legtöbb 24 fontos ágyú volt (nevüket onnan kapták, hogy 24 font súlyú (10,8 kg) ágyúgolyókat használtak).
A hajót a messze földön híres holland hajóépítő mester, Henrik Hybertsson vezetésével építették. Hajóácsok, szobrászok, vitorlakészítő mesterek, kovácsok, festők és üvegesek hada segítette. Több, mint négyszáz ember keze munkáját viseli magán.
A vitorlás két év alatt készült el. A háromárbocos hajón tíz vitorla kapott helyet. Magassága az árboctalptól számítva 52 méter, hossza 69 méter volt. Súlya elérte az 1 200 tonnát.
Elkészültekkor a világ legimpozánsabb, legerősebb hadihajói közé tartozott.
II. Gusztáv Adolf úti célja valószínűleg Lengyelország lett volna, hiszen a lengyelek akkoriban már régóta Svédország legnagyobb ellenségének számítottak. Lengyelországban ekkor Svédország egykori régense, Zsigmond király uralkodott, aki közös apai nagyapjuk miatt a svéd király unokatestvére volt, de katolikus hite miatt elűzték régensi székéből.
333 évnek kellett eltelnie, mire újból a felszínre hozták. Anders Franzén, svéd tenger-történész 1950-es évek elején megkezdte a Vasa felkutatását, 1956-ban sikerült megtalálnia. A sós vízi hajóroncsokat rongáló hajóféreg, a Balti-tenger édesvízzel kevert tengervízében nem fordul elő.
A kiemeléshez a hajótest alatt 6 alagutat ástak. Ez öt búvárnak körülbelül egy évig tartott. A járatokon acélsodronyokat vezettek át. Ezek segítségével a Vasat 1959 augusztusában megemelték, és 16 lépésben óvatosan sekélyebb vízbe vontatták, mindig csak keveset emelve rajta. Ott aztán (nagyjából) vízhatlanul betömték a réseit, és megerősítették a kiemelés előtt – az ágyú-nyílásokat lezárták, az elrozsdásodott fém szegecsek helyét bedugaszolták.
Első lépésként az egész hajótestet vízpermettel vonták be, miközben a szakemberek a megfelelő konzerválási módszerek kidolgozásán fáradoztak. Választásuk a polietilén-glikolra esett, amely vízben oldható viaszos anyag, és a fába behatolva lassan kiszorítja belőle a vizet. A speciális anyaggal végzett permetezés több éven keresztül folytatódott.
A hajótesttel együtt több, mint 14 000 fatárgyat hoztak a felszínre, köztük 7 000 szobrot is. Ezeket a tárgyakat egyenként konzerválták, majd visszahelyezték őket eredeti helyükre.
A 17. századi hadihajók nemcsak rettentő mennyiségű fegyvert hordoztak, kialakításuk, berendezésük a legpazarabb berendezésű palotákéval vetekedett. A felszínre hozott alkotásokon aranyozás és festés nyomai láthatóak. A szobrokon végzett vizsgálatok során fény derült arra, hogy készítésük idején a szobrok vörös alapon élénk színekben pompáztak. A szobrok oroszlánokat, bibliai hősöket, római császárokat, különféle mesés tengeri lényeket, görög istenségeket és sok más díszes élőlényt és mitikus szereplőt ábrázoltak.
Ilyen színekben pompázott
A tenger fenekén, a barátságtalan és hideg iszapban a kutatók hat
olyan vitorlát is találtak, amelyek a baleset idején nem voltak
felhúzva. Ezek a vitorlák a világ legrégebbi, máig fennmaradt vitorlái.A Vasa állapotának fenntartása állandó gondozást igényel. A hajótest konzerválása szempontjából a stabil klíma a leglényegesebb. A sós tengervízben töltött több száz év során a gerendákat összetartó vasszegek a tölgyfából készült fagerendákat koromfeketére színezve elrothadtak. A Vasa tartós konzerválását célzó kutatások manapság is nagy lendülettel folynak.
A hajó metszete maketten
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)