Szalafői barangolás

Szalafő, az Őrség egyik legrégebbi települése, hét dombra épült, akárcsak Róma :)  

Az Őrség nagy kuriózuma, hogy ez az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. 

Kömpe szeme kilátó, egy szoknyás őrségi harangláb mintájára ácsolták (2018) Kömpe, Szalafő egyik része

Szeres településforma jól kivehető a kilátóból, a szelíd dombokon elszórtan találhatóak a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek.

Itt található a  pityerszeri népi műemlékegyüttes, az Őrség kulturális örökségét őrzi, a hagyományos népi építészetet és az itt élők életmódját mutatja be, eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak  a 150 vagy akár 200 éves építmények.

A terület legősibb háztípusa a füstösház. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai konyhának felelt meg, tüzelőpadkás kemencével és deszkás tolóablakokkal. Az L alaprajzú, ún. „hajlított házakban” a gazdasági épületszárnyat (kamra, istálló, pajta) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. 

A 18. században az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a szoba és a konyha nem különült el egymástól. 

A kemence egyszerre szolgált fűtésre, sütésre és főzésre. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a tűzhelyből kiömlő füst a lakótérben terjengett és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba

Jellegzetes őrségi épülettípus, az úgynevezett kerített ház, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le.

Gyönyörű zsúptető, rozsszalmából készült

A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az ún. kódisállás, ahol a vándorok, „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.

Az önálló kamraépület neve kástu. A kástuban tartották a család élelmiszerkészletét és a vetőmagvakat.

Legismertebb, egyben legritkább formája a módos telkeken álló emeletes kástu, aminek egyetlen példánya itt található.

A tóka az őrségi parasztporták jellegzetessége. Ez egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amely az állatok itatóvízének gyűjtésére, de ha a szükség úgy hozta, főzésre, vagy mosásra is használták

 

Őrségi Nemzeti Park Bölény rezervátuma

Egy elektromos kerítéssel leválasztott terület, mely biztosítja a szabadságot a kihalófélben lévő kaukázusi bölények számára. Az Őrségben látható bölények attól nagyon különlegesek, hogy egyetlen kaukázusi bika utódaitól származnak.

Ilyen szép nagy terület áll rendelkezésükre. Szerencsénk volt, hogy épp enni kaptak és közelről láthattuk őket, bár igazán jó fotót nem tudtam készíteni.

Ópusztaszer

Végre megérkeztünk Ópusztaszerre, miután barátunkat felvettük a szegedi vasútállomáson, három órát késett, mivel egy fiatal nő aláugrott a vonatnak, hogy életét ott helyben befejezze. :((

A másik barátnőmnek ezalatt szemerkélő esőben próbáltam valamit megmutatni Szegedből. Megnéztük a Dómot, rápillantottunk a Bicikliző Einsteinre, hallgattuk az órajátékot, megmutattam Melocco 56-os szobrát, Szent-Györgyi Albertet, amint éppen kilép az egyetem kapuján, Aba-Nováktól a Hősök kapuját, a Reök-Palotát, andalogtunk egy kicsit a sétáló utcán, majd beültünk egy hangulatos presszóba egy sütire és kávéra. (Szerencsére korábban már bejártam Szeged zegét-zugát)

Szegény barátnőm elég elcsigázottan érkezett meg, miután több órás várakozás után leszállították a vonatról, ahol kb. egy kilométert kellett gyalogolnia a hepehupás terepen. Majd egy másik vonatra felszállhatott. Így indult ez a kalandos kirándulásunk, amely még tartogatott számunkra pár meglepetést, de akkor annak örültünk, hogy megint együtt vagyunk és elállt az eső....

Árpád-emlékmű

A honfoglalás ezredik évfordulójára készült (1896) Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. Az eredeti Árpád-szobor a Rotundában látható.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda .“A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt.

Feszty Árpád 1891-ben határozta el, hogy panorámaképet fest, amikor Párizsban járva megnézte a Napóleon csatáját ábrázoló körképet. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg, hisz közeleg a millenniumi ünnepségsorozat. Feszty a hatalmas munkához segítőtársakat keresett, és két év alatt elkészítették a körképet. A Városligetben elhelyezett mű óriási siker lett. 1970-ben született az a kormányzati határozat, hogy Ópusztaszeren Emlékpark létesüljön.

Tóth Béla: Feszty Árpád (1995)

Fotózni nem lehetett, fél óra állt rendelkezésre, hogy megnézzük ezt a lenyűgöző alkotást, egy körbefutó festett kép, előtte műterep van kialakítva. A kettőt úgy hangolták össze, hogy azt érezzük, valóságos tájba csöppentünk. Jeleneteit ismertetőszöveg és fénynyaláb mutatta be, majd zenei aláfestéssel gyönyörködhettünk a műben. El voltunk ragadtatva!!

Itt olvashattok róla: https://www.delmagyar.hu/kistelek_hirek/a_feszty-korkep

Ezt követően béreltünk egy kis elektromos járgányt, a párom vezetett, négyen belefértünk, ezzel jártuk körbe a parkot. Csudijó volt a buja zöld környezetben autókázni......

Csete-jurták

Skanzen

Monostor romjai

 Melocco Miklós: Földműves (1986)

 Szoborpark, királyainkkal, nagyjainkkal

 Ezek után éhesen tértünk be a  szomszédos Szeri Csárdába......

Nosztalgia

Jaj, de szeretem ezeket a régi házakat!

Sóstón a Falumúzeumban jártunk, mely Magyarország második legnagyobb skanzenje, 1979-ben nyílt.  Északkelet-Magyarország sokszínű építészetét csodálhattuk.

Szatmári kisnemesi porta, tulipánfejes kapufélfával

 Az épületek nagyrészt eredetiek, egykori helyszínekről telepítették át.

Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség, nyíri Mezőség 19. századvégi szegény- és középparaszti, kisnemesi házai.

 Csodaszép bútorok

 Még a galambdúc is míves

 Az édes rackákat a vadasparkból kapták kölcsön nyárra... :))

 Elbicsaklott templomtorony

 Tarpai porta - fűrészfogas vakolatdíszítéssel

 Kisnemesi berendezés, mely hasonló egy jobb-módú paraszt családéhoz

Anarcsi porta

 Legalább van valami fogalmam, hogy nézhetett ki őseim szikvíz üzeme

 Az elmaradhatatlan kovácsműhely

Egy egész faluközpont is van, templommal, harangtoronnyal, paplakkal, szatócsbolttal, iskolával

A kisbolt is érdekes volt számomra, ilyesmi lehetett nálunk is. Milyen kár, hogy nem maradtak fent róla fényképek!

 Csarodai paplak

 Az iskola tulipán motívumos tornáca mögött a fazsindelyes templom és harangtorony

 Populus alba - Fehér nyárfa

27 éves és 2013-ban az év döntős fái között szerepelt

A múzeumfalu makettje, mely a valóságban 7,5 hektáron terül el. Remek séta volt az áprilisi melegben és a vályogházak hűvösében. Szinte éreztem az orromban a múlt illatát.