A következő címkéjű bejegyzések mutatása: épület. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: épület. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 26., szombat

B. Kokas Klára üvegablakai

 Debreceni Köztemető - IV. sz. ravatalozó
 
B. Kokas Klára (képzőművész)
Palka József (üvegművész)
(1932)
Balról és jobbról két csodaszép alkotást lehet látni. Mindkettő egy-egy emberi alakot ábrázol. Az északi ablak egy női alak, két kezében egy-egy fáklyát tartva, míg a déli oldalon egy férfit látunk.

Kokas Klára
1907-ben született Körmöcbányán, és 1962-ben halt meg Córdobában, Argentínában.
1910-ben került szüleivel Debrecenbe. 
Később Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát.
1931-1935 között  két debreceni középiskolában tanított. A Dóczy Gimnáziumban, ahol Szabó Magda is tanult, és az Ipari Iskolában. 
1935-ben elköltözött Debrecenből, és közel tíz éven át Budapesten élt. 33 magyar film készítésében vett részt, mint jelmez- és látványtervező, gyártásvezető. 1940-től saját filmvállalata volt.
1944-ben elhagyta az országot, és Dél-Amerikában, Paraguayban telepedett le, ahol rajziskolát tartott fenn. Később elköltözött Argentínába, ahol kerámiagyárat alapított. 

 Az alkotóművész egyetlen Magyarországon látható köztéri alkotásai
Az ajtóval szemben három négyzet alakú, virágokat ábrázoló üvegablak
Sajnos a IV. számú ravatalozó termet gyakorlatilag évtizedek óta csak raktározásra használják. Ez a legkisebb terem, az épület hátsó részén. régen a szegény emberek ravatalozója volt.
Számomra az egyik legszebb ravatalozó, lenyűgöző üvegablakaival. Vétek, hogy raktárként használják, hiszen hátul több szobát is láttunk. Hátul folyosókon keresztül összeköttetésben állnak a ravatalozók.

2024. október 25., péntek

Holló László freskói - III. sz. ravatalozó

 Debrecen Köztemető - III. sz. ravatalozó
Holló László festőművész kapta meg a megbízást az épület északi végében lévő III. sz. ravatalozó freskójának, és színes üvegablakainak elkészítésére.

2024. október 24., csütörtök

Hegyibeszéd - II. sz. ravatalozó

 Debreceni Köztemető  II. sz. ravatalozó
Ez a központi, legtöbbször használt terem. 
Ifj. Kovács János debreceni festőművész készítette a terem freskóit, és színes, ólombetétes üvegablakait. A freskók a Hegyi Beszédet elevenítik meg.
 
Jézus túl azon, hogy meggyógyította a betegeket, elérkezettnek látta az időt, hogy többet is tegyen, megtanítsa az embereket Isten országának az ismeretére. Mivel azonban a völgy nem látszott alkalmasnak a tanításra, felment a hegyre, leültette maga körül a 12 apostolt, majd körös-körül elhelyezkedett a sokaság is. Ott mondta el Jézus a jól ismert tanítását, a Hegyi Beszédet.

2024. október 23., szerda

Attila temetése - I. sz. ravatalozó

Lehetőségem nyílt, a Debreceni Köztemető ravatalozójának, és a krematóriumának bejárására, egy híres építészünk Rácz Zoltán vezetésével, akinek munkáit régóta csodálom.
Sajnos többször megfordultam már a II. sz. ravatalozóban, de a fájdalom vagy részvét mindig erősebb volt, minthogy a díszítéssel foglalkozzam.
Meglepődtem milyen szép ravatalozóink vannak.
A Tükörtó elnevezés találó
A tervező Borsos József (1875–1952) Debrecen város főépítésze volt. Legjelentősebb alkotása a Debreceni Köztemető. A körutas, íves sétányok fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a jelenlegi II. János Pál pápa tér felé. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát ötvözte az erdélyi népi építészet  hagyományaival. Az épület 1932-ben készült el, műemléki védelem alatt áll.

Borsos József sírja a ravatalozóval szemben
 Harangláb - Tervező Rácz Zoltán
Krematóriumi része az első ilyen épület volt Magyarországon. Bár meglehetősen rövid idő alatt felépült a komplexum, csak a ravatalozó lett átadva a használatra.
A helyi egyházi és polgári körök nem tudtak megbarátkozni a hamvasztás gondolatával. Csak 1951-ben helyezték üzembe a krematórium részt. 1951-ben mindössze 21 hamvasztást hajtottak végre. 

Az árnyékos oldal, a nagy kéményekkel
Nem írok a megrendítő részletekről, hűtőkamrákról, hamvasztó kemencékről, amit éreztem időnként a szeretteim halála révén és az elmúlás kapcsán.
A tervező a debreceni mázas tégla és mázas fedőcserép gondosan megválasztott színeivel érte el az épület ünnepélyes megjelenését.
Erdélyi motívumok, szénaboglya alakú boltívsor, aranyozott végű téglák, mintha világítana a bejárat. Borsos József személyesen felügyelte az építkezést.
Díszítésére debreceni kötődésű képzőművészeket kértek fel, akik a négy ravatalozót művészeti alkotásokkal, freskókkal, szekkókkal és üvegablakokkal gazdagították. A zsűrizésben Szentgyörgyi István szobrászművész, és Bosznay István festőművész vettek részt.
 I. sz. ravatalozó
A freskókon és üvegablakokon Haranghy Jenő (1894–1951) művészi alkotásán, Attila temetése, a fejedelem búcsúszertartásának sok alakos ábrázolása látható.
Attila kincseként emlegetett nagyszentmiklósi régészeti leletegyüttes bikafejes ivócsanakja. Miután az 1799-ben előkerült kincslelet legismertebb darabja Munkácsy Mihály temetése (1900) óta „a nemzeti gyászt volt hivatva jelképezni”, így az ólombetétes központi körablakba is a bikafejes áldozati mécses alakját formázta meg. 
A freskókat a művész maga készítette, a színes ablakok kivitelezését – mint a ház többi termében is – Palka József (1860-1952) üvegművész végezte.
A Debrecenben született grafikus, festő a budapesti Iparművészeti Iskola tanára volt. Debreceni alkotásai a Kossuth utcai Verestemplom falfestése (1936) az egyetemi templom színes üvegablakai (1942), az Angol királynő szálloda üvegablakai, pannói (1932) elpusztultak. 

Szeretek a temetőkben sétálni, az építész úrtól hallottak megerősítettek abban, hogy nincs benne semmi különös. Csend és nyugalom vesz körbe, nézhetem sok esetben a különleges művészeti alkotásokat, a magyar történelem, kultúra nagyjainak síremlékeit.
Most közeleg a mindenszentek (Festum Omnium Sanctorum) és a halottak napja, így valamennyire aktuális a temetőnk megismerése.
"Ha meg akarsz ismerni egy új helyet, akkor menj el a piacra és a temetőbe!"

2024. október 21., hétfő

Kedvenc ház....

Lillafüreden, helyesebben Felsőhámorban, a hegy oldalában van a kedvenc házam. Már régebben felfedeztem ezt a szépséget. Minden részlete harmonikusan illeszkedik a tájba. Fantasztikusan jó ízlésre vall.
Egy kis ékszerdoboz a kertjével együtt