Szőcei láprét

Az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett része a szőcei láprét és patakvölgy. A szőcei rétek, kaszálók különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően. Ezen a 14 hektárnyi, viszonylag kis területen, mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él. 

Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon járhatjuk végig az 1 km hosszú tanösvényt.

Legjelentősebb rajta a tőzegmohás láp, tőzegeper, vidrafű, a tavasszal virágzó bíborszínű orchidea, a keserűfű, a húsevő kereklevelű harmatfű.  

Az „aranymoha” (tőzegmoha) az itt élők elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott még, és nagyobb számban fordult elő, mint ma. Gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartás jelentőségének csökkenésével a felhagyott gyepterületek egy részét már erdő borítja.

 

Mi augusztusban, egy meleg napon jártunk itt. Nem nagyon érzékeltük ezt a lápi csodát. Írják is, hogy tavasszal igazán szép. Talán az Őrségben itt érzékeltük csak az aszályos időt. A keskeny pallókon való séta viszont jó volt. :))

Veleméri séta

"Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére "

Velemér jellegzetes őrségi szeres település, a Magyar Királyság azon falvai közé tartozott, amelyet nemesek laktak, nemességüket a fegyveres gyepüőri szolgálat miatt kapták. 

A 20. század eleje volt Velemér utolsó aranykora. A 19. század második felétől a gyorsan szaporodó lakosság száma 1910-ben már 438 fő volt. Velemér 1622 holdas határa 120 gazdaságot tartott el. Az első világháborút követő területveszteségek miatt, Velemér egy piaci kapcsolatait elvesztő, határ menti terület, fejlődésben megrekedt zugává vált. A második világháború után a község elszigeteltsége fokozódott. A határsáv, a kuláküldözés, a tudatos gazdaságrombolás és a téeszesítés miatt fejlődése lehetetlenné vált. Ma jellemzően az idegenforgalomból, valamint mezőgazdasági munkából tudja fenntartani magát a lakosság.

 

Velemér büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb, középkori román stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. >>>>> Itt írtam róla 

 

Úgy vettem észre, hogy ezen a vidéken is szívesen telepednek le művészek 

 

Felkeltette érdeklődésemet ez a mutatós cégér, így bekopogtattunk Dávid Éva keramikus múvész műhelyébe, aki Budapestről érkezett és telepedett le itt. Nagyon jó volt vele beszélgetni kerámiákról, mindennapokról, "gyüttmentségről" és a világ folyásáról.... 

https://www.haban.hu/

Egy szép reneszánsz majolika váza 

Ott ilyen zöld volt minden, láthatóan nem szenvedtek az aszálytól, mint mi az Alföldön

Egy megüresedett, eredeti állapotban megőrzött parasztporta.

Az Őrségben nagyon sok tanösvény és kiránduló útvonal van. Többek között a  6,2 km hosszú Sárgaliliom tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezet. A névadó sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága. ez az egyik oka, amiért a tanösvény ezt a nevet kapta. A másik az, hogy a tanösvény kialakításához szükséges anyagi fedezetet a budapesti holland nagykövetség biztosította. 

Sajnos a sárgaliliom virágzásról lemaradtunk, de a mi utunk is Magyarszombatfára vezetett a szállásunkra.