Patakparton

Mivel a múltkorában Felsőhámorban a Zöldfa Panzióban szálltunk meg, akkoriban felfedeztem ezt a részt is. 

Valójában két utcája van, olyan körforgalomképpen kialakítva, de középen a patakparton van egy gyalogos ösvény, amit nagyon imádok, emberfia nem jár itt, csak a helyiek elvétve, de valószínű, hogy az itt lévő házak is nyaralók.

A lenti házról mesélte a panzió tulajdonosa, hogy Jávor Pál vásárolta meg, amikor a Meseautót forgatták lejött ő is meglátogatni színész barátait. Annyira megtetszett neki a környezet, hogy vett egy házat. Vajon legenda vagy valóság, nem tudom?

Továbbhaladva találjuk a Kohászati Múzeumot, most sem sikerült bemennem, mivel pont most volta a Fazola nap, így kint a kohónál voltak a programok, vasárnap meg sajnos zárva van.

Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) dombormű az egyik házon

Baloldalt a lépcső, amelyen elindulhatunk a Zsófia-kilátóig, Szent István és Nepomuki Szent János szobra között.

Borsodi Bindász Dezső, Szent István szobrát 1938-ban állították fel

Nepomuki Szent János szobra 1806-ban készült , sajnos az alkotója nem ismert. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya Templom

Festői hortenziák

Székelykapu

Temető a hegyoldalban Felsőhámorban, szép erdei úton juthatunk el idáig.

Távolabb a Hámori sziklafal

Hermann Ottó és Vásárhelyi István sírja

Fazola Henrik síremléke

A Garadna és a Szinva találkozása

Gyönyörű vidék!

Buddhizmus és a görög kultúra

 Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelenlegi kiállítása,

Buddhák földje, Gandhára

Indiától északnyugatra, a mai Pakisztán és Afganisztán északi határvidékén, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló stílusú buddhista alkotásokat hozott létre Kr. u. 1–6. évszázadban. 

Történelmében fontos szerepe volt Nagy Sándornak, akinek i. e. 327–325-ös indiai hadjárata révén Gandhára közvetlen kapcsolatba került a hellenisztikus görög kultúrával, és az i. e. 3. században élt Nagy Asókának, aki az indiai Maurja-dinasztia császáraként hatással volt a buddhizmus elterjedésére a térségben.

A világtörténelemben először, ezen a vidéken alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, i.sz. 1 században. Buddhát egészen addig csak különböző jelképekkel ábrázolták, például kerék vagy oroszlán alakjában.

Az emberformájú ábrázolásnak általában két megjelenési formája volt. Az egyiken Buddha a mester, aki bő köpenyben, kezeit áldóan kitárja, és ebben az ünnepélyes pózban kinyilatkoztatja a tanait. Ez a forma a görög hatásra utal

A másik pedig, az ismertebb ábrázolás, hogy Buddha keresztbe tett lábakkal ül, ez pedig az indiai hatásra utal.

A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be, köztük Buddha-ábrázolásokat, narratív domborműveket, bódhiszattva ábrázolásokat és építészeti töredékeket.

Sztúpaépítészet

A sztúpák a Buddha ereklyéket őrzik, a híveknek áldást és szerencsét hoz. Gandharában, magas  ernyősorral kialakított sztúpatípus terjedt el, falait faragványok díszítették. A központi sztúpák mellé több fogadalmi sztúpát állítottak.

A buddhizmus a 13. századik a legnépesebb vallás volt Indiában. Buddha életének nyolc eseménye központi jelentőségű lett, melynek helyszínei zarándokhelyekké váltak. A leghíresebb Bódhgajá, Buddha megvilágosodásának (nirvána) helyszíne.

Dr. B. R. Ámbédkar (1891-1956)

A hindu társadalom jogfosztott, elnyomott rétegének, az érinthetetlenek (dalitok) szószólója és jogi harcosa volt. Egy maharadzsa ösztöndíjával Londonban, New Yorkban tanulhatott, ahol jogi és közgazdasági doktorátust szerzett. Egész életében a kirekesztettség ellen harcolt. A függetlenség kivívása után, a szabad India első igazságügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik az indiai alkotmány megírása, mely eltörli a származás alapú megkülönböztetést. 1956-ban felvette a buddhizmust, milliók követték a példáját, ez lett az alapja a buddhizmus újbóli elterjedésének Indiában

 

Buddha jellemzői, amelyek minden ábrázoláson megjelenik:

- fejdudor, amit kontyként ábrázolnak

- homlokjegy, amit körként ábrázolnak

- dicsfény, a megvilágosodás kisugárzása

- megnyúlt fülcimpa, az ifjúkorban viselt arany fülbevaló nyoma, a világi hívságokról való lemondás jelképe

Ritkán előforduló jegyek:

göndör haj, tankerék a tenyéren és talpakon, hártyás ujjak

Gandhárában négy jellemző kéztartással ábrázolták Buddhát, meditáló, tanító, félelmet eloszlató, földet tanúul hívó

Buddha szerzetesi ruhája három részből állt, alsó lepel, felső lepel, szerzetesi köpeny

Kálacsakra mandala

Himalájai gyűjtemény (15. század második fele)

A bolygók körforgásának és az emberi lények légzésének ciklusaira összpontosít, az eredet, az időtartam és a pusztulás elemeit képviselve.

A gandhárai anyag szinte teljesen Schwaiger Imrének (1868–1940) köszönhető. A múzeum második alapítójaként emlegetett, szegedi származású, Delhiben és Londonban élt műkereskedő számos kiemelkedő kvalitású műtárgyat adományozott a múzeum számára.

A Hopp Ferenc Múzeum teljes gandhárai anyaga egyébként most látható először.

Borostyános palota

Az idén is regisztráltam pár programra  a Kulturális Örökség Napján, így megnézhettem az Építészek Házát, a nyolckerben az Ötpacsirta utcában. A Palotanegyed, egykori becenevén Mágnásfertály,  Józsefváros egyik legmagasabb presztízsű területe, ahol arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok építették palotáikat, a Magyar Nemzeti Múzeum felépülte után.

Kívülről egyetlen fotót sem tudtam készíteni, mert a mellette álló Károlyi-palota felújítása miatt, teljesen le van zárva az utca, épp csak gyalogosan szűk járdán lehet palánkok között megközelíteni az épületet. A kapun belépve az itáliai villák belsőudvarát idéző borostyánokkal befuttatott udvarra jutottam. A vadregényes udvar, a virágmintás kockakő, a szobrok és az íves lépcsőket fedő vasszerkezetes üvegtető teszi ellenállhatatlanná az épületet. 

Az épületet Gottgeb Antal tervezte gróf Almássy Kálmán számára 1877-ben, aki kis méretű palotát kívánt építtetni. Az épület U alakú, egyik oldalon magas kapuval a zárt sorú beépítés miatt.

Almásy (1815–1898) nagybirtokos, lovassági százados volt, aki alapítványokat hozott létre oktatási célra, betegeket gyógyíttatott, öregeket istápolt. Kerülte a feltűnést, a nagypolitikába nem ártotta bele magát, pedig 1885-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki.

Almássy 1883-ban eladta az épületet, mely az Andrássy-család birtokába került. Ők egészen a második világháború végéig használták, utána azonban különböző, az építészettel foglalkozó intézmények költöztek ide. Az Építészek Háza jelenleg négy szervezetnek ad otthont. 

Itt székel a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Budapesti Építész Kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építész Mester Egylet, a Mesteriskola. A palota földszinti termei szakmai és reprezentatív rendezvények megtartására szolgálnak, az emeleti szobákban alakították ki az irodák sorait.

  

1958-ban megépült az „Építészpince”, ekkor került elhelyezésre Kovács Margit „Szüret Badacsonyban” című kerámia faliképe. A pincét ezenkívül egy rendkívül jelentős műalkotás, Kondor Béla freskói díszítették, amelyeket azonban a 70-es évek végén egy felújítás során levertek. A pince kialakításakor az eredeti kétkarú feljárati lépcső szembeni bal oldalát elbontották, így biztosította az Építészpince külön bejáratát, a székházba való közlekedés zavartalanságát.

A belső kert több alkotást is rejt. Itt találjuk Lechner Ödön építész bronz domborművét (Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotása), valamint Kós Károly építész emléktábláját is (Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotása)

Ez a szárazság láthatóan megviselte a vadszőlőt is

A lakóterület viszonylag kicsi, a beépített terület egynegyede, eredetileg egy előszoba, öt utcai szoba, egy felülvilágítós ebédlő, egy öltözőszoba és egy fürdőszoba volt benne. Az épület belső berendezése szétszóródott, elpusztult, de maga az épület csaknem változatlanul maradt fenn napjainkra.