Nora-bora: Budapest

2026. február 12., csütörtök

19. századi remekmű

Tegnap megcsodálhattam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, egy kamarazenei koncert jóvoltából.

Díszterem

A 19. századi építészet, épületszobrászat és falfestészet kiemelkedő alkotása.

30 méter hosszú és 17 méter széles. 300 fő befogadására alkalmas. 150 éve biztosít helyet az Akadémia közgyűléseinek, ünnepélyes eseményeknek, konferenciáknak, tudományos előadásoknak, koncerteknek.

Kazettás mennyezet, a karzat korlátjain sorakozó kariatidák, salzburgi vörös márványoszlopok, aranyozott korinthoszi oszlopfők, Lotz Károly falképei.

Lotz Károly freskóiért rajongok. (Külön címkézve is van, amit eddig láttam.) Ekkor már Lotz a Mintarajztanoda tanára volt, a tanítványait is bevonta a munkába. A falképek secco technikával készültek, azaz száraz falfelületre vitték fel a festéket.

Schickedanz Albert tervei alapján, 1887-ben készült el a díszterem belsőépítészeti dekorációja, 16. századi itáliai reneszánsz stílusban.

Az Akadémia a falképek elkészítésére több festőt is felkeresett, Munkácsy Mihályt (Ő már nagyon elfoglalt volt ebben az időben), Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort. Végül Lotz Károly volt aki új ötlettel állt elő és őt választották.

Lotz Károly 1888-ban elkészült triptichonja (háromosztatú képe),

a középkori művelődés nagy alakjait örökíti meg.

Szent István, intelmeinek kéziratát nyújtja át az előtte térdre ereszkedő fiának, Imre hercegnek, mellette Gellért püspök.

Könyves Kálmán jobbjában az első törvénykönyvét tartja, bal kezével a lépcső alján leboruló nőre mutat, akit a boszorkányság vádjával a hóhér a máglyához akar hurcolni. A király tiltó mozdulata a boszorkányperek megszüntetéséről való törvénycikkre utal. A képen feltűnik még Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, Rogerius, a tatárjárás krónikáját megörökítő írója, és Kálti Márk a Képes krónika feltételezett szerzője.

Nagy Lajos lovagkirály, az irodalom és művészet pártfogója, az általa alapított pécsi egyetem épületének modelljét vizsgálja. Háttérben Szent László király nagyváradi - rég elpusztult - lovasszobra áll. Jobb felől középkori krónikásaink csoportosulnak, közöttük Anonymus ősz szakállú főpap alakjában, valamennyien a lépcsőre terített subáján ülő öreg földműves szavát hallgatják.

Az újkori művelődés nagy alakjait megörökítő hármaskép 1891-ben készült

Mátyás király ül trónszéken, mögötte az a Firenzében készült falikárpit, amely Mátyás idejében került Budára, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Háttérben udvarának humanista tudósai és művészei. Jobb felől az itáliaiak, Filippino Lippi firenzei festő, két történetíró, Antonio Bonfini, Pietro Ranzano, közöttük Galeotto Marzio humanista. Bal felől, Vitéz János, esztergomi érsek, Janus Pannonius, Bakócz Tamás érsek és bíboros.

Bal oldali képen, Pázmány Péter esztergomi érsek és bíboros, mögötte Telegdi Miklós pécsi püspök és Káldi György jezsuita bibliafordító, előtérben Werbőczy István törvényalkotó. A lépcsőn ülő férfi Károli Gáspár protestáns bibliafordító.

A loggián a gyulafehérvári akadémiát alapító Bethlen Gábor, és a sárospataki iskolát életre hívó Lorántffy Zsuzsanna.

Jobb oldali képen Zrínyi Miklós a főalak, a lépcsőn Balassi Bálint halad lefelé, jobbról II.Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen. A festményeken kevés női alak található, itt a loggián Pekry Lőrincné Petrőczi Kata Szidónia költőnőt ábrázolta.

(A képek alakjait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, csak a számomra ismertebbeket.)

Lotz Károly és tanítványai festették 1887-ben a mennyezet két nyolcszögletes keretébe foglalt allegorikus kompozíciót és az ablakok feletti ívmezőkben a tudományokat jelképező alakokat.

Költészet allegóriája

A tudományt jelképező allegória

Az ablakok felett sorakozó képekért Lotz nem kért díjat

Természettudományok

Mennyiségtani tudományok

Szépirodalom

Történettudományok

Jog és államtudományok (Már az emelvény mellett volt, így nem fértem hozzá)

2025-ben zajlott a legutóbbi rekonstrukciója, újból eredeti pompájában ragyog. A koncerten volt miben gyönyörködni.

A feltárások során kiderült, hogy a díszterem közepén lévő csillár felfüggesztése helyén egy díszítőfestéssel eltakart koronás Kossuth címer található. Ezt az 1950-es években történt mennyezeti felújítás során festették le, most előhozható volt az eredeti festés.

Ami nagyon tetszik, hogy előzetes regisztrációval részt lehet venni a programokon.

Az év kuriózuma számomra, eddigi bejegyzéseim az épületről és a kiállításokról>>>>

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/200-ev.html

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/borura-deru.html

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2026/01/az-akademia-kincsestara.html

2026. február 2., hétfő

Épületek bűvöletében

Sétálgattam, csak úgy céltalanul erre-arra. Volt amit már ezerszer láttam és volt új felfedezés is. Kiindulópont a Széchenyi tér volt, innen jól látni a Gresham-palotát

Bazilika felé

Sas utcán állítólag 9 műemlék épület található.

Sas utca 20-22. sz. épülete

Nemzeti Kommunikációs Hivatal működik benne

Az erkélyt egy kariatida és atlantida tartja. A kariatida oszlop helyett alkalmazott nőialak. Az atlantida, Atlaszról elnevezett, izmos férfialak, aki a vállán tartja az épületet. A görög mitológiából származik, ahol Atlasz az égboltot tartotta.Talán Róna József (1863–1939) magyar szobrász alkotásai, nem találtam egyértelmű bejegyzést hozzá. Itt Pesten gyönyörűeket lehet találni belőlük.

A Sas utca 16. sz. alatti házat Ray Rezső építész tervezte. Dr. Koller Gyula gyermekorvos és családja részére épült 1890-91-ben. 1924-ben átalakították A megrendelő tulajdonos a Kispesti Textilgyár Rt., mely a lakóház földszinti részén áruházat nyitott. 1928-ra már 17 textil lerakat, illetve ügynökség volt az utcában. 1938-ban újabb átalakítást végeztek.