A Kulturális Örökség Napokon most csak egyetlen épületet néztem meg. A Budai Várnegyed szívében található, egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületét, amely jelenleg a Belügyminisztériumnak ad helyet.
Sokszor fotóztam már kívülről, ámulattal csodáltam ezt a díszes épületet, csipkés tornyait, Zsolnay cserepeit, rézvitézeit. Most bejuthattam és végigjárhattam pompás csarnokait, lépcsőházait, termeit, mindezt egy nagyon tájékozott idegenvezetővel.
Az épület 1901–1904-ben épült Fellner Sándor tervei nyomán, neogótikus stílusban, hogy igazodjon a Mátyás-templomhoz.
A második világháborúban súlyosan megsérült, 1948 és 1962 között Rados Jenő tervei szerint újították fel. Az átépítés után csak néhány olyan tere maradt a palotának, amely
megőrizte eredeti kialakítását, a földszinti előcsarnok, díszcsarnok, a díszlépcső és az első emeleti díszterem
előtere. Minden más elpusztult, illetve a reprezentatív szobákat a
felismerhetetlenségig átalakították. Két helyiségben is födémmel
osztották ketté az eredetileg két emelet magasságú teret, a díszítéséket
elbontották.
A palotában hosszú évekig a
Műegyetem kollégiuma működött.
Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. Majd hátsó frontját a Magyar Nemzeti
Levéltár kapta meg irattárolásra.
A 2021-ben kezdődött az újjáépítés, archív fotók, tervrajzok, fellelt töredékek alapján folyt, de a legtöbbet az a díszalbum segített, amelyet maga Fellner
Sándor írt a palota építéséről 1908-ban, ez jó minőségű
fekete-fehér képeket és tervrajzokat is tartalmazott.
Előcsarnok
A századfordulón a nemzeti érzés áthatotta az építészetet, erről rengeteg magyaros, szecessziós részlet árulkodik.
A bordák által sűrűn tagolt mennyezetek felületén növényi motívumos díszítés. A gránátalma, az egyik
legszívesebben alkalmazott díszítőelem volt a magyaros szecessziós
művészetben. Leegyszerűsítve jelent meg a tulipánbimbó vagy a pávaszem (a madár tollazatának jellegzetes dísze). A
stilizálás azonban nem Fellner műve, azt a népi mesterek végezték
évszázadokkal korábban. Az előcsarnok pilléreit virágokat formázó kovácsoltvas gyűrű ékesíti.
Főlépcsősor, pihenővel
Az előcsarnok és a díszlépcsőház oldalfalait olyan Zsolnay
kerámialapokkal burkolták, melyek felületét a gyarapodáshoz, a
gazdagodáshoz, vagyis a pénzhez kapcsolódó növényi ornamentika
hálózta be: szőlőlevelek, cserfalevelek, babérlevelek, gránátalmák. A nyolc apród és nemes kisasszony pirogránit szobor szintén a Zsolnay-gyár terméke.
Az első emelet adott helyet a legnagyobb méretű tereknek, a két szint
belmagasságú díszteremnek és az abból jobbra és balra is szimmetrikusan
nyíló miniszteri váróknak, tanácstermeknek és fogadószobáknak.
Tanácsterem
A Fellner-album képei az egyik fogadóterem falán
Díszterem előcsarnoka
Szomorú és nevető arc. Valójában ezt a formát inkább színházaknál szokták alkalmazni, dráma és vígjáték vonatkozásában. Hogyan kapcsolódhat ez a Pénzügyminisztériumhoz, mindenkinek a fantáziájára bízom.....
Hálóboltozatos díszterem, régi stílushoz illő kortárs csillárokkal
Szentháromság térre néző díszes ablaksor, Ligeti Sándor munkái.
Lukács László, a palotát építtető pénzügyminiszter.
Miniszteri váróterem
A Magyar Királyi Kamara (a Pénzügyminisztérium elődje) elnökeinek – a
korábbi minisztériumi épületből áthozott, több mint harminc darabból
álló portrésorozata.
Az üres képek oka, hogy az illető kamaraelnökről nem találtak képet
Miniszteri fogadóterem
Bordákkal tagolt mennyezet tölcséres alátámasztással
Fogadóterem, kívül díszes lodzsával
Régen miniszteri dolgozószoba, a szekrény az egyetlen eredeti bútordarab, mely megmaradt, de nem ebben a szobában volt.
Itt jön a meglepetés, a régi épület belső udvara egy modern épületet rejt magában. A múlt és jelen találkozása. Az udvar részleges, keretes beépítésével megmarad a belső udvar
átriuma, ugyanakkor jelentősen nő a hasznos irodaterület, és itt kap
helyet a teljes épületegyüttes gépészete, parkolója, kerékpártárolója és
irattára is. Az udvar egyébként eddig sem volt beépítetlen, a
korábban itt álló levéltári tömböt 2019-ben bontották le.
Az új irodatömb nagy perforált lemezfátyollal borított, „kockája” kellő távolságot tart a régi épülettől, ezzel is megadva a
tiszteletet Fellner művének. A két épület között kialakuló, üveggel
fedett, nagy belmagasságú teret lépcsők és hidak szelik át, melyek régi
és új között teremtenek funkcionális és szimbolikus kapcsolatot. Már meg is van a beceneve "Roxfort" a Harry Potter könyvekből. :)) A Szentháromság felőli rész után a
látvány teljesen más stílust képvisel.
Az épületegyüttes telkén tucatnyi ház állt, anno a Fortuna-házat nem sikerült lebontatni, így szervesen beépült a Pénzügyminisztérium épületébe. Jobbra a Fortuna-ház belső homlokzata.
A jobboldali kapun kilépve, senki nem gondolná, hogy az udvar egy izgalmas belső épületet rejt.
Boldog vagyok, hogy lehetőségem volt megnézni ezt a mesés felújított épületet!
