Magyar Svájc

Óbányát, főként sváb lakosai miatt "magyar Svájc"-ként is emlegetik, bár rendezettsége, tisztasága miatt is rászolgálhat erre a titulusra.

A Mecsek keleti oldalán egy szűk völgyben egy kis falu, ahol valamikor megállt az idő.

Különös hangulatú, egyetlen utcájának házai között gyors folyású hegyi patak, az Öreg patak fut végig. A házsorok szépen rendben tartott portái többségükben tornácos parasztházakból áll.

Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni.

A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly díjat, 1992-ben

 A cserépedény-készítés mesterségét ma is többen űzik

  Az utca kiemelkedő épülete a középkori templom.

Kocsival is csak a falu széléig lehet behajtani. Hétvégén, ünnepeken rengeteg a turista. A völgy mélyén, a patak partján gyönyörű természeti környezetben halad a turistaút. 

Sajnos nem volt már itt időnk túrázni. :(( 

Várt ránk egy hosszú út hazáig.

„Ora et labora!”

Pécsről hazafelé, útba ejtettünk egy várat Pécsváradon. az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostromra fennállása alatt nem is került sor.

Egy erődített hajdani szerzetesi monostor, melyet Szent István király alapított 998-ban, Koppány legyőzése után. Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy bencés szerzetesek számára létesítsen otthont.

A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon. Az elsőt, a pannonhalmit, még Géza fejedelem alapította 996-ban. 

A bencés rend dolgozó rend - ezt elárulja közismert jelmondatuk: „Ora et labora”, vagyis „Imádkozz és dolgozz” A monostor életének a török hódítás vetett véget.

Mária Terézia úgy döntött, hogy az egykori apátsági birtok bevételéből Közalapítványi Uradalmat létrehozva célvagyon legyen: a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. 

Borsos Miklós - Szent István király szobra (1969) 

Ma szálloda, étterem, múzeum, rendezvény központ, kiállítás  is van benne.  Egy debreceni születésű szobrászművész Kígyós Sándor (1943-1984) kiállítása többek között, aki tősgyökeres szoboszlói családból származott. Édesapja Kígyós Sándor tanító.

 Rigó István - Asztrik apát (2000)

"Civitas Invicta"

Szigetvár, a Leghősiesebb Város címet  2012-ben kapta. A Zrínyi Várról az előző bejegyzésben írtam. Tettünk itt egy rövid kis sétát. A főtéren áll országunk első Zrínyi emlékműve, Gerendai István Oroszlán szobra, melyet a lakosság közadakozásból emelt, a legnagyobb hőse tiszteletére 1878-ban, háttérben a Városháza és a Szent Rókus Plébániatemplom

Makovecz Imre - Vigadó Kulturális Központ

Elkészültét az építész nem érte meg, csak 2013-ban fejezték be.

 Zrínyi Miklós hadvezér szobra, Michael Stebik alkotása

Ferences templom, Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére lett felszentelve (1736), mellette a rendház 1740-ben épült.

A szűk kis utcán bandukolva, észre sem vettük, hogy egy templom mellett vezet az utunk, nyitva volt az ajtaja, beléptem. A párom megrökönyödve szólt rám, hogy hova megyek. Mondom gyere csak itt egy csodát látunk.

Mint kiderült országos viszonylatban kiemelkedő a barokk hármas oltára. Sajnos belül zárva volt, de legalább az előtérből megcsodálhattuk.

 Jó lett volna közelről gyönyörködni a szépséges szobrokban!

Zrínyi Vár

Szigetváron még egyikőnk sem járt, így ide is ellátogattunk. Kíváncsiak voltunk Zrínyi várára, mely jellegzetes XVI. századi földvár. Alig találtuk meg, messziről nem emelkedik ki, mint általában a hegytetőn álló váraink. A négy bástya és a várfalak szabálytalan négyszög alakú területet zárnak közre.
A vár előtt Bencsik István szobra áll, a Genezis sorozat egyik darabja, egy hatalmas ujj, hasonlóra Pécsen is  rácsodálkoztam. Talán Isten ujja........
'Genezis (görög = 'eredet, születés')

A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Törökök birtokába került. A család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. A belső várat nagy területű, sarkain olasz-bástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.

A Szigetvári Zrínyi Vár a történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát, amikor Szulejmán szultán Bécs ellen induló közel 80.000 fős seregét az akkori várkapitány Zrínyi Miklós horvát bán, a várfalak előtt megállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat 34 napig, de a szüntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Szeptember 5-én Szulejmán szultán elhunyt, amiről sem az ostromló sereg, sem a védők nem tudtak. Két nap múlva, mivel az égő belső várat már nem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból. A vár eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett.

 Kiss Ernő - Szigetvár ostroma

 Zrínyi Miklós (1508?-1566), a hadvezér,
a költő és hadvezér dédapja

Szabó Tamás - Zrinyi Miklós és katonái (2016)

"IN GLORIAM ET HONOREM AETERNUM MILITUM INVICTORUM. MMXVI."
(Örök dicsőség és tisztelet a legyőzhetetlen katonáknak!)

Somogyi József - a várvédő Zrínyi Miklós bronzból öntött lovasszobra (1968) A szobor talapzatára a költő Zrínyi Miklós „Mint Hektor Trójának…” kezdetű, kilencsoros epigrammájának első versszakát vésték.

Mint Hektor Trójának,  

Ugy én Szigetvárnak 

Erős őrzője voltam; 

Mutattam pogánynak,  

Hogy nagy Jehovának  

Kedves szolgája voltam; 

 És előbb éltemet, 

 Hogysem hűségemet 

Testembül kibocsáttam.
 

A várudvar közepén Szulejmán dzsámija áll a csonka minarettel, benne a Mekka felé tájolt imafülkével és a faltöredékeken látható perzsa-arab nyelvű feliratokkal.

Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta nyári kastélyát, melyben a várháborúk korát bemutató kiállítás látható

Kiss István - Tinódi Lantos Sebestyén bronzszobra. (1967) Tinódi az 1530-as évek végétől 1541-ig volt Török Bálint udvari énekmondója Szigetváron.

A bejárat modern csarnokát itt sem szerettem, nem értem mi szükség volt a vár közepére építeni, hozzácsatolva az Andrássy-féle nyári rezidenciához.

2013 óta folyik a Szigetvár melletti Szulejmán sírkomplexum régészeti feltárása, a Pécsi Tudományegyetem kutatói nemrég újabb épület nyomaira bukkantak. 

Szőlő és bor városa

Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. Az itteni szőlő- és bortermelés hagyományait jól tükrözi a főutca két oldalán található, egységes stílusban épült történelmi pincesor.

150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok. (1687) A csata hősei Lotharingiai Károly, Miksa Emanuel és Savoyai Jenő voltak. A török idők népessége teljesen kipusztult. A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. Bécsben történt a betelepülők regisztrálása és aki a bizottság előtt azt mondta, hogy ő Pfalz-ból jött, az ajándékföldet és adókedvezményeket kapott. 

Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült a táj. A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) megjelenéséig.

A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Teleki Zsigmond Amerikából hozott olyan vad alanyfajtát, amely rezisztens volt e parazitával szemben, és arra ékoltással létrehozta a szaporító oltványt. Villányban ma is ilyen oltványokat állítanak elő nagy számban. Azóta a kötött talajokon csak evvel a módszerrel előállított oltványokat használják.

Villány 1987-ben egy nemzetközi zsűritől megkapta a "Szőlő és bor városa" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend. 

A szubmediterrán mezoklímának és a kedvező talajadottságoknak köszönhetően mély színű, testes, tartalmas vörösborok készülnek itt

Nyolc település összefogásával, itt jött létre az első magyar borút, 1994-ben. Az utóbbi években pedig további hat településsel bővült a Villány-Siklósi Borút.

 Minden év októberében rendezik a Villányi Vörösborfesztivált