Stílusosan

A Várkert Bazárban, csodás környezetben, Wamp néven design vásár volt 

 

Amúgy a rózsák miatt mentem, most azok egy kis takarásban voltak.

A WAMP Magyarország egyik legnagyobb és leghosszabb ideje designnal foglalkozó magánkezdeményezése. Magyar tervezők mutatkoznak be saját tervezésű, kis szériás termékeikkel, ruha, ékszer, kiegészítő, lakberendezési tárgy.....

Szívesen vettem volna magamnak egy pár fülbevalót, de keményen meg kell fizetni az egyediséget. Maradt az élmény a szép környezetben.... :))

Századelői hangulat

A Várkert Bazárban A Nyár a városban. Élmények a hirdetőoszlopról című tárlat húsz plakátot mutat be a 19–20. század fordulójától egészen a negyvenes évekig. A kiállítás olyan kiemelkedő művészek munkáiból válogat, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Bér Dezső, Márk Lajos, Konecsni György, Réz-Diamant Tibor vagy Ifj. Richter Aladár.

Faragó Géza ismert volt festőként, karikaturistaként, színházi jelmez- és díszlettervezőként is, mégis plakátjai vívták ki a legnagyobb elismerést.

1877-ben született Budapesten. Huszonegy évesen Párizsba utazott tanulni. Több iskolát is látogatott, ahol iparművészeti oktatás folyt, így került a Colarossi Akadémiára, a híres plakáttervező és iparművész, Alfons Mucha osztályába. Tandíját és megélhetését textiltervezési munkák, ösztöndíjak és magántámogatások biztosították. Hazatérése után, 1903-tól kezdődően sorra jelentek meg színházi és kereskedelmi plakátjai, sajtórajzai és karikatúrái.

Párizsból hazatérve Faragó Géza maga is azt a bohém életvitelt folytatta, amelyet a magyar kultúrtörténetben leginkább Ady Endre neve fémjelez

A rámpán látható reprodukciós darabok számos eredetije a Magyar Nemzeti Galériában most látható, pár napja én is megtekintettem, itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2025/06/lukteto-korabeli-mindennapok.html

A kötött léghajó, amely az 1896-os millenniumi kiállítás egyik szenzációja volt, több mint hétszázan emelkedtek a levegőbe a francia Godard kapitány léghajóján az Andrássy út végén.  Ezt mai is megtehetjük...... :))

Pentagon

Nyitva találtam a Szilágyi Dezső téri református templomot, amit kívülről megnéztem már párszor, de sosem jutottam be. Pecz Samu (1854-1922) nevéhez köthető, mint sok híres épületünk, a Központi Levéltár, Központi Vásárcsarnok, a Műegyetem jó pár épülete, a Fasori evangélikus templom és gimnázium.

Gótikus stílusú, Zsolnay-cserepekkel díszített, vörös téglás, pentagon alaprajzú templom. A több mint 125 éves templom volt Buda első református temploma, építése 1893-ban  kezdődött. Itt vette el Ady Endre Csinszkát, Boncza Bertát 1915-ben.  Horthy Miklós két fia – Miklós és István – is itt fogadott örök hűséget párjaiknak. 

A templom melletti parkban áll Pecz Samu 1929-ben készített szobra, Berán Lajos szobrászművész alkotása. A szobrász Peczt a középkori katedrálisok építőmesterét megidőző öltözetben jelenítette meg

 

A szabályos ötszögre rendezett épület közepén az úrasztala áll, amit körbeülhetnek a hívek.

A főhajót körbeölelő oldalhajók, a négy evangélista után kapták a nevüket, Máté, Márk, Lukács és János

 

Pecz tervezte padok

A Rieger-orgona a bejárat fölötti karzaton kapott helyet 

A templom a II. világháborúban súlyosan megsérült, a szovjet csapatok istállónak használták, kupolája beomlott, tornya megrongálódott. A károk helyreállítása 1946 és 1950 között történt.

2014-ben történelmi emlékhelynek nyilvánították

Itt írtam róla>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2019/05/otszog.html 

Holdjáró

Már régebben kerestem Kolodko Mihály Holdjáró miniszobrát a Hold utcában. Most is majdnem feladtam, mikor bánatosan visszafordultam az út végén és megpillantottam. A holdjárót egy Hold alakú, autóparkolás ellen használt kőre helyezte a szobrász. 2019-ben.

A világ első, Földön kívüli járművének megalkotásában magyar mérnök is részt vett. Pavlics Ferenc, 1928-ban született, és műszaki igazgatóként vett részt az Apollo-programban. Az első Holdraszállás 1969-ben történt meg, viszont a holdjáró először 1971-ben, az Apollo-15 űrhajóval érkezett a Holdra. Pavlics Ferenc ennek a holdjáró autócskának holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekeit alkotta meg. A kerekeknek köszönhetően a holdjáró 3 napig jött-ment a Holdon. 1971-ben az Apollo-16 és az Apollo-17 is felvitt Pavlics-féle kerekekkel rendelkező holdjárót. Mindhárom jármű a Holdon maradt.

Kolodko Mihály a családjával Ukrajnából Magyarországra 2016-ban költözött át. A család legelőször itt, a Hold utca egyik lakásában élt.

Védett műemlék épület

Felújították a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri Székházát, 2021-2025, a környező park rendbetétele van hátra, ahogy láttam. Gyönyörű lett, bár csak kívülről csodálhattam meg. 

Az MNB Székház épülete eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézeteinek székházaként épült 1902-1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus, neobarokk stílusban. 

A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, stabilitást hozva az első világháborút követő gazdasági helyzetben. Az épület 1976 óta védett műemlék. 

 

Az első emeleten relief húzódik. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés, ipar, kereskedelem, középkori bank és ércbányászat.

A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik.

 

Az MNB emblémája, nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása (1904)

Egy női alak oldalán egy fiúval, bőségszaruval, búza kévével és fogaskerékkel

 

Remélem lesz lehetőségem megnézni belülről is, már nagyon várom, különösen a Róth Miksa üvegablakok miatt!

Az épület mellett a Hold utcában a múltkorában már megcsodált Államkincstár épülete.

>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/02/meses.html

Helyzet a vár körül

 Még mindig kaotikus a helyzet, de épül-szépül