Hedvig és Jagelló szobra az Európa Ligetben
Dalia Matulaité litván szobrászművésznő alkotása (2013)
Magyarország, Litvánia és Lengyelország közötti történelmi kapcsolatoknak állít emléket.
Az emlékmű felállítását Litvánia magyarországi nagykövete kezdeményezte, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A szobrász, az alkotás stílusát tudatosan alakította úgy, hogy az
egyiptomi és a korai gótikus művészet elemeit idézze meg. Abban az időben az uralkodók úgy tekintettek magukra, mint az
istenek fiai/ lányai, akik felelősséget éreztek az emberekért a földön
és a túlvilágon.
1386-ban Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, a keresztény Hedvig férjhez ment a litván uralkodóhoz, Jagellóhoz. Ezzel a friggyel Jagelló Ulászlót lengyel királlyá
koronázták, s Litvánia, az utolsó európai pogány állam, felvette a
katolikus hitet.
Jagelló a keresztségben az Ulászló nevet felvéve a kor egyik
legnépszerűbb szentjének, Szent László magyar királynak a pártfogását
kérte.
Jagelló Ulászló, miután 1410-ben a grünwaldi
csatában megsemmisítő vereséget mért a Német Lovagrendre, barátságot
kötött
Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal. Mindketten nagy tisztelői
voltak Szent Lászlónak (Zsigmond végső nyughelye Szent László sírja
mellett, Nagyváradon van), két alkalommal együtt is elzarándokoltak a
lovagkirály sírjához, a
két király 1412 Pünkösd ünnepét Nagyváradon töltötte. Az odavezető utat
Debrecentől gyalog tették meg.
Hedvig, akit 1997-ben II. János Pál pápa szentté avatott, tevékenyen részt vett a litvánok megkeresztelkedésének segítésében. Jagelló és utódai közel 200 évig ültek a lengyel királyi és litván
fejedelmi trónon, számos uralkodót adva Közép-Európa országainak, így a
magyaroknak is. Három Jagelló-házi uralkodónk van: I. Ulászló, II.
Ulászló és II. Lajos.
Európa Liget
, egy kis park, a Bécsi kapu,
és a budai Vár fala határolja. 1972-ben
nyitották meg a főváros centenáriuma és 29 európai főváros ez alkalomból
megrendezett kongresszusa emlékére.
A fővárosok vezetői akkor saját kezűleg ültettek el itt egy-egy
olyan fát, amely jellemző saját országuk flórájára, és amely fa
Magyarország klímáját is bírja. A fák előtt mészkőlapon az adományozó
város neve olvasható.
A parkban áll Kodály Zoltán szobra, amelyet Varga Imre alkotott
1982-ben. A szobrot, mivel az akkori helyén az állaga romlott, 2003-ban a
Püspökkertbe helyezték át. A Várban folyó építkezések a Püspökkertet is érintik. Ezért a
szobrot – hosszú elzártság után – 2016-ban visszahelyezték az Európa
Ligetbe, régi helyére.
Köszönet Nagynénémnek, aki felhívta figyelmemet mindezekre a látnivalókra!