Fényképész háza

 Mai Manó Ház

Magyar Fotográfusok Háza

Mai Manó, császári és királyi udvari fényképész (1855-1917)

Mai Manó és felesége, Rothauser Etelka 1892-ben 35.000 forintért vásárolta meg a Nagymező utca 20. szám alatti egyemeletes lakóházat. 

A régi házat lebontották és egy új, három emeletes műteremházat építettek. Három emelet és nyolc szint van az épületben, a pincével, a földszinti belépővel, a félemeleti galériával, az első emeleti kiállító teremmel, a második emeleti üvegműteremmel, a felette lévő könyvtárral és a legfelső résszel nyolc bejárható szintet rejt a kívülről három emeletesnek látszó épület. A házat Nay Rezső és Strausz Muki tervei alapján, Mann József építészmester építette fel 1894-ben.

 Zsolnay pirogránit burkolatok

A belépőt a kapuban még ma is a terazzo padlóburkolat és a Salve felirat fogadja.

Az elő­­­csar­nok fél­e­me­leti galériájára márványlépcső vezet, kovácsoltvas korlátjában MM monogram. 

Valamikor a feljárat szimmetrikus, kétkarú lépcső volt, amiből mára csak egy maradt, fent Albert Raudnitz bécsi festő, 1894-ben festett, aranyozott keretbe foglalt olaj táblaképének puttói

A félemeleti galéria, 1995 végétől kisgalériaként és könyvesboltként működik, s mely kétszer is elnyerte azóta a Magyarországon dolgozó külföldi újságírók szavazásán a főváros legjobb galériája címet,

Keskeny lépcső vitt a fényképész első emeleti iro­­dá­jába. Ennek fala tölgyfával volt burkolva. Az első emeleti folyosó udvarra néző hármas ablakának maratott mintás üvegtáblái ma is láthatóak.

A félemeleti irodában fogadták a fényképész alkalmazottai a vendéget.

Jelenleg a térben egy óriási velencei tükör, valamint a kiállítótermek ajtajának maratott, Mai Manó monogramját ismétlő díszítése mutatja a volt műterem pompáját.

Három helység és a hozzá tartozó erkély szolgált annak idején a fényképész, felesége és fiuk lakásául. Ma kiállító teremként funkcionálnak.

Faragott tölgyfalépcső visz a má­sodik eme­leti fo­ga­dó­terembe. Korlátja még a hegesztés feltalálása előtt készült, a fémdíszeket összelapolták és szegeccsel erősítették össze. Mestermunka.

A régi szalont meghatározzák Róth Miksa festett ólomüveg ablakai

A fogadóteremmel egy szin­ten, az utcai oldalon van az épület legszebb része, a felvéte­lezésre szol­gáló nap­fényműterem.

Szemben az Operett Színház

A műterem a két végfalán freskók, melyek a fényképek elkészültéhez is háttérként szolgáltak. A keskeny ajtó mögötti melléklépcső vezet fel a könyvtár előterébe és a tetőtéri műtermekhez. Ez biztosította a közvetlen összeköttetést a felvételi terem és a két szinttel feljebb elhelyezett munkaszobák között, ahol a retusőrök, színezők, má­so­lók, kasírozók dol­goz­tak a nap­fény világítású ter­mek­ben.

1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai Senger Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, volt iskola, bemutatóterem, majd a Magyar Autóklub használta 30 éven át.

A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve vásárolta ki a bérleti jogokat.

Az épület miatt mentem, amely lenyűgözött, de mindig van valami kiállítás is

A következő kiállítás Frida Kahlo fotógyüjteménye lesz. 10.18-től. Kíváncsian várom!

Tűzfal

Nagy boldogság, amikor csak úgy véletlenül ráakadok valamire, amit már régen terveztem megnézni. Így jártam ezzel a Róth Miksa tűzfalfestménnyel is.

Budapesten a VII. kerületi Garay utcában látható festmény, a Tiroli fiú eredetije egykor a közeli Róth Miksa üvegfestő műhelyében készült, az iparművész egy korai, 1885 és 1890 között készült műve.

Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész születésének 150. évfordulójának alkalmából készült 2015-ben, a Neopaint Works alkotása.

„Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”

 A  „haza bölcse”, Deák Ferenc (1803−1876) a Fiumei Úti Sírkert egyik mauzóleumában nyugszik.

A Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol Erzsébet királyné is lerótta kegyeletét, a kiegyezést ellenző Kossuth Lajos pedig békéltető mirtuszágat küldött. Innen indult a több ezer fős gyászmenet.

A síremléket Gerster Kálmán tervezte eklektikus stílusban, akárcsak a Kossuth Lajos mauzóleumot húsz évvel később. 1879 és 1882 között készült el, és 1887-ben avatták fel.

Kiss György - Gyászoló Géniusz (1881)

Ez volt az első egyben kiöntött nagy magyarországi ércöntvény, amelyet a Schlick-gyár Váci úti telepén készítettek, ami azt is jelentette, hogy ilyen volumenű szobrok öntésével már nem kellett külföldi műhelyt megbízni.

Deák Ferenc szarkofágját Stróbl Alajos készítette, azonban 1945-ben megsemmisült, a helyén jelenleg egy egyszerű mészkőkoporsó áll.

 

Székely Bertalan kapott megbízást a mauzóleum freskóinak elkészítésére. Az elkészült freskók tönkrementek. Az ő tervei alapján készült Róth Miksa mozaikképek kerültek a freskók helyére.

Fortitudo: Erő, bátorság

Prudentia: Ismeret, tudás

Justitia: Igazságosság, méltányosság. 

Ezen a képen maga Deák Ferenc is látható.

Temperantia: Mértékletesség, önuralom