Ami még kimaradt

 Berettyóújfalu

Kurucz Imre - Báthory Gábor szobor (2008)

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nadányi Gergelynek és száz hajdú vitézének adományozta berettyóújfalui részbirtokát. A Berettyóújfaluban letelepült hajdú vitézek települése hamarosan az erdélyi törvénykönyv, az Approbata constitutio szerint hajdúvárossá fejlődött.

Józsa Lajos - Dózsa György (1988)

Dózsa Termelő Szövetkezet megalakulásának 40. évfordulóján, avatták fel a névadó parasztvezér mellszobrát. Az épület, amely előtt állt a szobor, korábban a téesz irodája, illetve szövetkezeti bolt volt.

Hajdú-Bihar megye második legnagyobb zsinagógája, 1903-ban épült, s 2020-ban újították fel. Szakrális használata régen megszűnt, sokáig vasbolt-raktárként funkcionált. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a  helyiek számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas. 

A késő barokk református templom 1808-1817-ben épült. A szószék 1800 körül készült copfstílusban. 

A templom orgonája - részben - Liszt Ferenc zeneszerző hangszere volt. Liszt Ferenc 1882 és 1886 között a Zeneakadémián játszott azon a hangszeren, amelyet 1907-ben szétszedtek és a debreceni városi zenedének ajándékoztak. Ott azonban nem tudták felállítani, 1935-ben megvásárolta a berettyóújfalui református egyház, és az alkatrészeket beépítették a református templom orgonájába.

 

Ecce homo legó parafrázisa

Ecce homo, Munkácsy Mihály festménye, legó kockából építve a Nagytemplomban. Építette 500 gyerek. Fogyatékkal élő, hallássérült  és beszédzavarral küzdő gyerekek is részt vettek az alkotásban.

Mérete: 250 x 390 cm

155.494 db legóból épült

súlya 600 kg

A Parlament szakrális párja

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom 

(Erzsébetváros, Rózsák tere)

Francia gótikus stílusával, rózsaablakával, festett üvegeivel Steindl Imrének az Országház tervezőjének remekműve (1895-1901) A templom építése egy időben zajlott az Országház építésével.

 

  Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma.

Írtam már róla 2023-ban,

>>>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/04/rozsak-teren.html

Most belülről is megnézhettem 

A főhajó festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, többsége a II. világháborúban megsemmisült, helyükön ma az eredeti ablakok rekonstrukciói láthatók. Az egyetlen megmaradt üvegablak a szentélyben, a feszület mögött található.

A megtalálható minták és töredékek alapján rekonstruálták az egykori díszítéseket, a restaurálási munkák​ a főhajó falán még nem fejeződtek be teljesen.

 

A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki.

A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái).

 

Jungfer Gyula keresztelő kútja.  A kőből faragott medencét az evangélisták bronzból öntött szimbólumai díszítik, kupola formájú fedelét, áttört csipkeszerű, gótikus díszítés alkotja. 

 

Esketési oltárt Köllő Miklós készítette

 

Páduai Szent Antal-oltárt Zubriczky Loránt alkotta

Aggházy Gyula által készített Gábriel arkangyal-oltár

Requiem-oltárt Mayer Ede készítette

Neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik

 

Az oldalhajók mennyezete és a főhajó falainak restaurálása még nem készült el.

Országh Sándor és Fia műhelyéből származó 1901-ben felállított orgona

A legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott a férjével. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott.

Páduai Szent Antal a kis Jézussal

Boldog vagyok, hogy láthattam ezt a szép templomot, ahol Ferenc pápa 2023-ban szegényekkel és menekültekkel találkozott.

Gótikus freskók között

 Keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom

Gótikus stílusban épült középkori templom, itt találhatók a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskói, amelyeket 1974-ben fedeztek fel. A freskók különlegessége, hogy a szentek mellett világi alakokat is ábrázolnak.

Az 1385-ben idetelepített ferencesek kezdték meg a ma is álló templom és rendház építését 1386-1390 között. Építtetője Lackfi István nádor. Lackfi, Nagy Lajos király bizalmas embere volt, és a királlyal részt vett az itáliai hadjáratban is. Hűsége és a szolgálatának jutalmául 1346-ban megkapta a királytól Csáktornyát és a hozzá tartozó birtokokat, így Keszthelyt is. Miután Zsigmond király felségárulás vádjával kivégeztette az alapítót (1397), földi maradványit a templomban helyezték el. A nádor vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. 

 

1550 környékén erőddé alakították

1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit.

A templom három részből áll, a neogót XIX. sz.-i toronyból, ill. az előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A szentély felületeit freskók borították, az egykori gótikus hajó falfelületei egyszínűek voltak.

A ferencesek nagy méretű gótikus templomának egyedülálló értékei az 1974-ben feltárt freskók. 

 

A keszthelyi szentély legszebb és egyben hazánkban egyedülálló ábrázolásai az ablakok káváiban maradtak ránk. Különös módon a férfifejek ábrázolásainak gazdag variációjával találkozunk itt. 

Róth Miksa festett üvegablakai

Szent Anna-kápolna