Szigliget valamikor ténylegesen egy sziget volt, most így nyúlik be a Balatonba
A vár romjai a faluból, lent az Eszterházy Kastély, ma Alkotóház
A kastélyt tóthi Lengyel Krisztina
(1782-1814) és báró Puteani Vencel (1779-1810) fia, báró Puteani József
(1811-1869) építtette az 1840-es évek elején, aki édesanyja halála után
1830-ban vette át a szigligeti birtokok kezelését. 1835-ben feleségül
vette Zarka Paulinát, a házasságból négy gyermek született, Róza
(1836-1919), Ödön (1840-?), Géza (1847-1920) és Vilma 1850-?).
Szigligetet a tóthi Lengyel és a Puteani családok közel 400 évig
birtokolták, ebből 82 év a bárói családhoz köthető. Ezek a
földbirtokosok nagymértékben hozzájárultak a falu fejlődéséhez, az
akkori gazdaság kialakításához. A kastély mai formáját 1912 után nyerte
el, mikor Puteani Géza kénytelen volt eladni az ősi kastélyt, mert a
vagyonát ,elpazarolta, lovakra és nőkre költötte. A birtokokat Gróf
Esterházy Pál (1861-1932) vette meg, ezután teljes átalakulás jellemezte
a gazdaságot és a kastélyt, majd halála után özvegye, Deym Izabella
birtokolta az orosz csapatok szigligeti bevonulásáig. A második
világháború után rövid ideig mezőgazdasági szakiskolaként működött. A
kastély 1952 óta, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista
kezdeményezése nyomán irodalmi alkotóházként működik, jelenleg a Magyar
Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kezelésében. Megnyitásától a
magyar irodalom számos, kiemelkedő egyéniségének volt kedvelt alkotó és
pihenőhelye.
Az irodalmárokon túl, az 1970-es évektől
egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is
látogatja az alkotóházat. 29 db vendégszobájával, 10 000 kötetes
könyvtárával, saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátó
tornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló
parkjával, kedvező árakkal és szívélyes vendégszeretettel várja
vendégeit.
Sajnos csak az ott megszálló emberek látogathatják a kastélyt körülvevő arborétumot :(
Olvassatok a régi időkről!
Olvasó nő
A szobor Marton László alkotása. 1966-ban készült, a felállítás dátuma 1968. Marton Lászlót Szigligeten helyezték örök
nyugalomra 2008-ban.
Kultúrlépcső, a várhoz vezető úton. A lépcsőkre írva olvashatjuk Eötvös Károly Balatoni utazás című könyvének sorait. A festést Gergely Ramóna és Remsei Enikő, a CreaTeam festőművészei készítették.
"A szigligeti öböl mosolyog előttem. Legnagyobb öble a Balatonnak. Badacsony félszigetként dől rá a Balatonra. Napkelet felé, ahol megálltam a meszes-györöki fokon, egy helyütt Badacsony zárja el a messzelátást. Bal felől nyúlik be a szigligeti öböl messze mélyen, fél mérföldnyi távolságra....." (2024-ben adták ki újból Eötvös Károly Balatoni utazások három kötetes könyvét díszkiadásban)
Rókarántó idilli terasza, szőlőskerttel, Balatonnal
Rókarántó eredeti jelentésére nem igazán lehet rátalálni, valószínűsíthető,
hogy a hely jó átláthatósága miatt nem adott biztos búvóhelyet a
rókáknak, akiket így hamar kirántottak a bundájukból. Más magyarázat
szerint a rókarántó a sűrű bozótot jelenti, ahol a tüskés ágak
megszaggatják, kirántják a ravaszdit a bundájából. :))
A 19. század negyvenes éveiben a
szőlősgazdák kezdtek bele a klasszicista stílusú kápolna építésébe.
1846-ra már elkészült az építmény, és a Szentháromságnak ajánlották fel.
A kápolna a Balaton egyik legbékésebb, viszonylag eldugott helyén
található, környezetében mégis számos háborús emlékművet találunk. A
kőkereszt Szigliget hősi halottainak állít emléket, mellette egy
bazaltoszlopon lévő tábla az I. és II. világháborúban elhunytakra
emlékezik.
1944-ben a közelben lezuhant egy amerikai harci repülőgép,
így a gép legénységének emlékműve is itt található. Szemben a Villa Kabala, mely Michelin csillagairól híres Hangulatos Kenyérbár Finom frissen sült vadkovászos kenyér, péksüti, kávé, ráadás a hangulatos hely.
