Régi kálvária

A váci kálváriát megtaláltuk könnyen a GPS-sel, de a dombra  körülményes volt feljutnunk. Mindenütt hatalmas gaz borította, út sehol nem vezetett. Kérdeztük az arra járókat, az egyik még restelkedett is, hogy itt dolgozik a közelben, de még sosem nézte meg. Úgy gondoltuk, ha már idáig eljöttünk csak megnézzük közelebbről. Fent jöttünk rá, hogy fel és le is vezet egy sétaút, amit sajnos benőtt a gyom, csak a mellette álló lámpácskák mutatják, hogy hol is lehet az út. Ráadásul még zárva is volt, így a szobrokhoz nem tudtunk felmenni. Nagy kár!!

Ez a kálvária Magyarország legkorábbi ilyen jellegű és stílusú alkotása. 1726 és 1738 között épült. A domb tetején álló erődítményszerű építmény belsejében található Szent Sír kápolna, ahonnan kiindulva 14 állomáson keresztül Krisztus szenvedései láthatók.

A  kálvária-együttes tartalmazza a kálváriák valamennyi hagyományos elemét: gyülekezőkápolna, Szent Sír kápolna, Szent Lépcső, stációk, kálvária-jelenet és remetelak.

A felső teraszon helyezkedik el a kálvária csoport Máriával, Szent Jánossal és a kereszt tövében térdeplő Magdolnával, valamint a keresztre feszített Jézus teljes nagyságú alakja a két lator között. A szobrokat 1738-ban helyezték el a korábbi fa szobrok helyére. Az alkotók nem ismertek, azonban valószínűsíthető, hogy több művész alkotása.

 Remetelak

Kilátás a dombról

Ha még eljutok ide, felkeresem a Vörösházat és a remete szobrát is! Jó kis túra volt, a telefonom egészség applikációján, ez a nap 9,7 km gyaloglást mutatott. Csak most tudtam meg a fiamtól, hogy visszanézhetem minden nap, hány km-t gyalogoltam. Ajánlom nektek is, jó móka! Persze a telefont magadnál kell tartani, nem otthon az asztalon. :)))

 Viszlát Vác, viszlát július!

Hétkápolna

Mikor Szent  Lászlónak megjelent az angyal mely megjósolta, hogy Gézával együtt győzedelmeskednek a csatában Salamon király felett, az angyal-jelenés helyére, emeltettek egy kápolnát, mely elpusztult a török időkben, hollétére csupán egy közeli forrás emlékeztetett. 

A törökök kiűzése után, 1690-ben, ennek a forrásnak közelében helyezte el egy váci asztalosmester fogadalmi ajándékát - Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló képét - hálából azért, hogy ő is és családja is meggyógyult egy súlyos betegségből. A "Kuti Képhez" hamarosan megindult a búcsújárás. A kép előtti imameghallgatások és csodák hírére egyre többen keresték föl a helyet.

A nagyarányú zarándoklatok hatására építtette 1714-ben gróf Kollonich Zsigmond váci püspök a mai kápolna elődjét, és ezt Migazzi Kristóf püspök, későbbi bécsi érsek a 18. század közepén kibővíttette. A templomot Mária nevére szentelték föl, és a kegyképet főoltárára helyezték. (Sajnos zárva volt!!)

A kápolnához vezető út mellett Virth Ferenc váci kanonok állíttatta fel 1769-ben a Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázoló képoszlopokat. Ezekről kapta a kegyhely, a Hétkápolna nevet. 

Mária hét öröme: Krisztus fogantatása, születése, a napkeleti bölcsek látogatása, feltámadás, Krisztus mennybemenetele, a Szentlélek eljövetele, Mária felmagasztalása Mária hét fájdalma: Simeon jövendölése, Egyiptomba való menekülése, a tizenkét éves Jézus keresése, Mária találkozása a keresztjét hordozó Jézussal, Jézus keresztre feszítése, keresztről való levétele és sírba tétele

A kegyhely fő búcsúja Mária napon (szeptember 12-én), illetőleg az azt követő vasárnapon van. A búcsú napján zarándokok ezrei keresik fel a kegyhelyet. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. Sok búcsús merít a templom melletti ősi forrás vizéből, és azt orvosságként viszi haza otthon maradt szeretteinek. (Ezt nem tudtam, különben biztos megtöltöttük volna üvegünket.)

Közel a Hétkápolnához áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet 1868-ban a váci csatában elesett honvédeknek emeltek. 
Érdekesség, hogy a helyet Derecske dűlőnek nevezik. :)) Még egy utolsó váci bejegyzés következik a kálváriáról........

Theresianum

Mint írtam meglepett bennünket, hogy a Váci fegyház és börtön ennyire bent van a városban. A mesés Duna parton, a diadalív mellett, nyomasztólag hatott ránk ez a hatalmas épülettömb.

Építése Migazzi Kristóf bécsi érsek, váci püspök nevéhez fűződik. Pázmány Péter útmutatása szerint az elszegényedett köznemesség fiainak nevelését szolgáló intézetet hozott létre a városban. A fiatalok nevelését a piarista rendre bízta. 1765-ben kezdődött meg az építkezés, a fegyház jelenlegi helyén, a régi temető telken.

Az intézetet végül Mária Terézia gondoskodásából (1767) a bécsi Theresianum mintájára, a gimnáziumi és az akadémiai elveknek megfelelően alakították ki.

1808-ban az országgyűlés, itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát, melynek megnyitása végül elmaradt. A Ludovika Akadémia célja az volt, hogy az itt nevelkedett magyar nemes és polgári családból származó ifjak a hadseregben, a haza szolgálatára alkalmasak legyenek. Az intézményt 1825-ben Pestre helyezték, Vác város akarata ellenére.

Az 1848-as szabadságharc elbukását követően, 1852-ben léptették életbe az osztrák birodalmi büntető törvénykönyvet Magyarországon, ezért olcsón és gyorsan börtönöket kellett létrehozni. E cél érdekében 1854 és 1858 között fegyintézetté alakítottak át várakat és más középületeket. A Pest megyei fegyintézetet Vácra telepítették, az egykor Mária Terézia és Migazzi Kristóf által nemes ifjak nevelőintézetének építtetett intézet falai közé.

Ahogy sétáltunk a diadalív felé a fegyház oldalában egy különleges szobrot láttunk. 1956-os emlékmű, Seregi György kovács iparművész munkája. (2006)

A hely sem véletlen, hiszen sok 56-os politikai foglyot zártak börtönbe.

Következik egy Mária kegyhely, Hétkápolna

Diadalívünk

A váci diadalív vagy ahogy a helyiek emlegetik Kőkapu, Magyarország egyetlen diadalíve, mely Mária Terézia tiszteletére épült 1764-ben, Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján, copf stílusban.

Migazzi Antal váci püspök rendelte el az építést a fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze öt nap alatt építették fel, a királynő nem mert kocsijával elhajtatni alatta. Mária Terézia eredetileg két éjszakát töltött volna a városban, de olyan jól érezte magát, hogy öt éjszakát maradt férjével Lotaringiai Ferenccel és lányukkal Mária Krisztina főhercegnővel. Vendéglátója a váci püspökség feje, Migazzi bíboros volt, aki az előzőekben említett 1764-es pozsonyi országgyűlésen kapta meg a magyar állampolgárságot.

 Nem messze a Diadalívtől a város főtere felé, ráakadtunk az év cukrászdájára.

 Sosem láttam még ilyen csodaszép sütiket

Mi csak egy fagyit ettünk, de már sajnáljuk, hogy nem kóstoltuk meg ezeket a kreációkat, de az áruk meghökkentett bennünket!

Mivel nagy meglepetésünkre a Váci Fegyház is a diadalív mellett van, így a következő bejegyzés erről fog szólni....

Váci legenda

Vác várának maradványai

1074 évben  az ország királyával, Salamonnal szemben fellázadt, unokatestvére, Géza herceg. A kemény télben a befagyott Tiszán át nyugat felé menekülő herceg Vácig lovagolt, ott találkozott öccsével, Lászlóval, aki a rokon cseh herceggel igyekezett bátyja megsegítésére. A város helyén nagy erdőség volt akkoriban, ahol senki sem lakott, csak egy Vác nevű szent életű remete, akiről később Géza herceg az általa  alapított várost elnevezte. 

A legenda szerint László hercegnek látomása támadt, látta az égből leszállni Isten angyalát, aki bátyja fejére arany koronát helyezett, ez azt jelentette, hogy a közelgő ütközetben övék lesz a diadal. Ekkor az idősebb fivér fogadalmat tett, hogy ha valóban ilyen szerencsésen alakulnak az események, hálából Szűz Mária tiszteletére egyházat alapít. Amikor a győzedelmes csata után visszatértek Vácra és azon tanakodtak, hogy hova építsék a templomot, az agancsai végén lángot hordó szarvas jelent meg futva előttük, ők követték őt, mígnem a szarvas Vác legmagasabb pontján megállt és eltűnt. Ekkor Géza és László úgy döntöttek, hogy ezen a helyen kezdik építeni a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyházat, Gézát itt temették el 1077-ben.

 Blaskó János: I. Géza király szobra (2000) a vár falon

Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét pedig várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a székesegyházat. A templom épülete a törökökkel vívott háború folyamán csak pusztult, s 1541-ben a magyar védők felrobbantják a falakat.

Hegyes torony -  a középkori városfal legészakibb saroktornya.

A város és a vár 1526 és 1686 között 49-szer cserél gazdát, hol békésen, hol kisebb-nagyobb harcok árán. Végül 1684-ben a törökök robbantanak fel mindent. A vár és a város 1686-ban szabadul fel végleg a török uralom alól.

1719-ben a ferences rendtartomány engedélyt kért Althann Mihály Frigyes váci püspöktől a letelepedésre, aki engedélyezi a letelepedést és a vár helyét adja a rendnek. A templom és a rendház építése gróf Koháry István adományából indulhatott el. 1766-ban a templomot Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Restaurálás alatt áll, így nem tudtunk bemenni.

 Piéta - a Géza király téren

Felirata szerint a sasvári Piéta másolata, aminek eredetijétt a Gróf Csobor család állíttatta – fából – fogadalomból 1564-ben. A jelenlegit műemlékjegyzék szerint 1770 körül állították fel.

Még mindig van látnivaló, következik országunk egyetlen diadalíve.... :))

A Duna bal kanyarulatában

Kedvenc szentem a váci Duna-parton - Nepomuki Szent János - a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje.

A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után - annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jó akaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vitus Székesegyházban temették el. Ezüst-síremléke még ma is látható a hatalmas épület falai között.

A Duna kanyarulata. Balra a Szentendrei-sziget, 31 km hosszú, átlagban 3,5 km széles, itt van Kisoroszi, Pócsmegyer, Tahitótfalu és Szigetmonostor. Tervbe vettük a bejárását. Remélem megtalálom Nagyapa patkó-kapuját! :))

 Fekvő nő (Marton László 1964)

Duna parti korzó

Vác és Tahitótfalu közötti rév állomás

Nagyon jó lehet vízparton élni, Budapest is 45 km-re van, gyorsvasút pikk-pakk itt van!

Görög katolikus templom A templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették 1793 és 1795 között. A helyi felekezet fogyatkozása miatt a II. világháború kezdetekor már alig használták a templomot, 1964-ben pedig a város tulajdonába került. A templom ma időszaki kiállító terem, és a mellette lévő ingatlanokkal együtt múzeumnak ad otthont, hátul az udvarban van a Memento mori kiállítás.

 Zenepavilon a Duna partján

Még mindig van látnivaló, következik a vár környéke ....:)).

"Emlékezz a halálra"

Memento mori 

Lentebb múmiák fényképei is lesznek, gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott!

A fehérek templomának szentély alatti kriptájába 1731-től temetkeztek a váci polgárok. A majd száz évig e célra használt helyiséget díszes koporsókkal töltötték meg. A barlangokéhoz hasonló klíma őrizte meg a „váci múmiák” néven közismert mintegy 300 ember maradványait és a velük eltemetett tárgyakat. 

A templom felújítása az 1990-es évek első felében kezdődött, s e munkálatok során tűntek fel a kripta növényzettel takart szellőzőablakai. 1994 őszén találták meg a templomtorony közepén a lejáratot. Leereszkedve egy boltíves helyiségbe jutottak, magasan tornyosuló koporsók közé. A fakoporsókon festett ábrák és feliratok tűntek fel az 1700-as évekből való dátumokkal, néhol díszes textilnemű fedte a koporsószéleket.

A feltáró munkát a kriptában 1994-95-ben végezték el néprajzos, művészettörténész, restaurátor és antropológus szakemberek. A templom történetével foglalkozó dokumentumokból, anyakönyvekből és a koporsókon olvasható feliratokból kiderül, hogy 1731-től az 1800-as évek elejéig temettek ide. Abban az időben a legtöbb templomnak volt kriptája, de ezeket többnyire a 19. században felszámolták, kiürítették.

Polgárembert általában a földbe temettek, kriptában nyugodni kiváltság volt. Az ide temetettek névsorában fölbukkan Würth Ferenc kanonok, a kor neves építő főpapja, Simon Antal, a siketnéma intézet első igazgatója, szerzetestanár, illetve olyan személyek, akik rangos egyházi személyekkel álltak rokonságban, vagy az egyház számára adakoztak. Összesen mintegy 300 embert temettek ide, de csak mintegy tizedük volt egyházi személy. 262-en koporsóban nyugodtak, negyvenketten pedig együtt, egy nagy közös ládában voltak elhelyezve. Őket több évtizeddel temetésük után tették át ide, amikor megtelt a helyiség és kellett a hely. Ez volt a földbeli temetők csontházának (ossarium) kriptabeli megfelelője.

Nagy különbség mutatkozik a koporsófestések művészi színvonalában is. A koporsók többsége fenyőfából, a leggazdagabbaké tölgyből készült.

A koporsókban nyugvó emberi testek szokatlanul épek voltak, minden külső beavatkozás nélkül, a helyiség sajátos mikroklímájának köszönhetően természetes módon száradtak ki, váltak múmiákká. Az emberi maradványokat az ország egyetlen erre szakosodott közgyűjteményébe, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába szállították, ahol, antropológiai vizsgálatuk folyik.

A leletegyüttesből nem csak a 18. század mindennapi életéről és temetkezési szokásairól kapunk képet, hanem az antropológiai vizsgálatok során kiderítik örökletes betegségeiket, egyes foglalkozások ártalmait, bizonyos betegségek gyakoriságára, a szervezet védekezőképességére is következtetnek. Würth kanonok arcát pedig koponyája alapján rekonstruálták. A holtakkal együtt eltemetett tárgyak is jó állapotban élték át az évszázadokat. A használati és szakrális tárgyak a feltárást végző Tragor Ignác Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Memento mori (lat. 'emlékezz a halálra'): a keresztény, főként a szerzetesek egyik legfontosabb jelmondata a középkorban.

A kiállítás a főtéren a 19. számú épület egykori borospincéjében lett kialakítva, a templom alatti kriptához hasonló körülményeket létrehozva.