Mesés

Bolyongtam az V. kerület északi részében, Lipótvárosban.

1786-tól új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet.

Itt helyezkedik el Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja.

Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete, ma Magyar Államkincstár működik benne, a Hold utcában.

 

1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban.  Lechner életművének egyik legkiemelkedőbb alkotásává vált. 

 

Sajnos innen lentről nem látszanak a gyönyörű zöld, színes Zsolnay majolika tetőcserepek.

>>>>>>>>>> Itt lehet bennük gyönyörködni!

 

Hermina út híres villái

 Sipeki-villa

A Hermina úton, a Városliget szélén álló szecessziós stílusú villa, jelenleg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tulajdonában van.

Dr. Sipeki Balás Béla ügyvéd, Zala megye ispánja megrendelésére Lechner Ödön tervezte az épületet és a hozzá tartozó kertet. 1903-1905 között épült. 1944-ig Sipeki haláláig volt az építtető tulajdonában. Mivel nem volt örököse, ezért az ingatlant a Hermina Mezei Egyházközségre, a Vakok Szövetségére és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületre hagyta. Utóbbinak világi elnöki tisztségét is ő töltötte be, haláláig. 

1953-ban az egyesület beolvadt a Vakok Szövetségébe, majd a Szövetség az egyházi tulajdonrészt megvásárolta. 

1973-ban a ház hátsó fala felől egy új épületrészt építettek hozzá az akkoriban modernnek minősülő szocialista realista stílusban.

Lechner munkásságának gyöngyszeme, melyen elsőként alkalmazta a homlokzat vakolatának mélyítésével kialakított díszítési technikát. A ház belsejében az építész élete során alkalmazott összes díszítő elem megjelenik. Úgy az Indiában gyűjtött orientalista, és a Székely földről származó motívumok, mint az indusztriális elemek.

Asszimetrikus tornyokkal díszített homlokzat

 

Az ablakokban visszatükröződő lemenő nap fényei

Félköríves, acélszerkezetű télikert

Még az utolsó simítások zajlanak, készülnek a február 20-21-i megnyitó ünnepségre.

A Sipeki-villa szomszédja a Róheim-villa, mely Tisza István meggyilkolásának helyszíne. Talán márciusban ide is sikerül bejutnom!

Késő-szecessziós stílus

Schiffer-villa, Terézvárosban a Munkácsy utcán, a Városligettől pár percre található. A villát Schiffer Miksa építtette maga, felesége és négy leánya számára.

Schiffer Miksa (1867 – 1944), a Monarchia egyik legnagyobb építési vállalkozója volt, földbirtokos, lótenyésztő, híres műgyűjtő és mecénás, az iparból meggazdagodott zsidó családok közül Weisz Manfrédék után talán a leggazdagabb. Viszonylag szerény mérnökként házassága révén, 1894-ben elvette az építési vállalkozó Grünwald Mór húgát, Grünwald Saroltát, társtulajdonosa lett a Grünwald–Schiffer-féle építési vállalkozásnak és vagyonát vasútépítésekkel, közszállításokkal és telekvásárlásokkal alapozta meg. 1910-től önálló vállalata élén gazdagodott tovább, míg a húszas években már az ő tulajdonában voltak többek között a Palatinus házak (a Pozsonyi út nyugati oldalán álló, 1911-ben épült bérházcsoport), valamint a Margit-híd és a Parlament között elterülő telkek. Számos nagyipari vállalatban volt érdekelve. Az ő nevéhez fűződik például 1937-ben a veszprémi völgyhíd kivitelezése. Egyike volt a pesti pénzoligarcháknak, aki Amerikát is megjárta. Nemcsak a magyar képzőművészetet, de például a filmkészítést is támogatta, ő volt 1931-ben az első magyar hangosfilm, a Kék bálvány producere.

A ház 1910-1912 között épült késő-szecessziós, már art deco jegyeket is magán hordozó stílusban, Vágó József tervei alapján, aki korának egyik legjelentősebb építésze volt. A villa teljes berendezését Vágó tervezte. Eredetileg két szintes volt.

A földszinten társasági célokat szolgáló helyiségeket, hallt, szalont, ebédlő- és tárgyaló-, illetve dolgozórészt alakítottak ki.

Az emeleti részt a családi élethez igazodott (hálószobák, gyermekszobák, öltözőszoba, fürdőszobák, nappali, reggeliző szoba)

 

Az épület hallja 13 x 9,5 m alapterületű, magassága 7,4 m. A hall bal oldalfalát 7 méter szélességben és csaknem teljes magasságban Kernstock Károly ólomüveg ablaka foglalja el

Az alagsorban volt a házmesterlakás, konyha, kazánház, biliárdszoba. A villa korszerűségét bizonyította a légfűtéses rendszer és az étellift, amelyek közül egyik sem maradt fenn.

Kernstok Károly üvegablakának témája az elveszített "ideális világ" megjelenítése, az ember és a természet harmóniáját megidézve. Az alkotás rekonstrukció, az eredeti ugyanis a II. világháború alatt megsemmisült.

A ház több pontján visszaköszön a magyar szecesszió jellegzetes anyaga, a Zsolnay-kerámia. 

 A légfűtés vörösréz fémrácsa

 Kernstok Károly pannója, a kép közepén az építtető Schiffer Miksa áll

Fémes Beck Vilmos fehér carrarai márvány virágmedencéje, oldalán férfi- és nőalakokkal. 

Egy Ádámot és Évát ábrázoló szobrokkal díszített szökőkút is állt a tér központjában. A két kútfigura egyike a Nemzeti Galéria, másik a székesfehérvári múzeum gyűjteményébe került. Gyönyörű márvány padló, szecesszió motívumos berakásokkal.

A fehér márvány ülő férfiakt valószínűleg Ligeti Miklós szobrászművész alkotása, az Elveszett paradicsom

Az épület mai állapotában keveset őrzött meg korabeli berendezéséből. Több festmény ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi, köztük Iványi Grünwald Béla Nyár című pannója, Rippl-Rónai József Schiffer Miksa feleségét négy lányával ábrázoló képe. 

Ma is láthatóak az ajtókon a gyöngyház intarzia berakások és az SM monogrammal díszített kulcspajzsok.

A Schiffer-család 1945-ig lakta a villát, amelyet a második világháborúban bombatámadás ért. Az épületet a második világháború után 1952-ben államosították és a kétszintes villára – tetőtér kialakításával – még egy emeletet ráépítettek.

1958-tól a Hungarofruct (Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Export) vállalat székhelyeként működött a rendszerváltásig.

  

1994-ben került a Vám-és Pénzügyőrséghez, ezután megkezdődtek az eredeti állapot visszaállítását célzó rekonstrukciós munkálatok, majd 1995-ben megnyílt a magyar pénzügyőrség történetét bemutató kiállítás. Jelenleg Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeumként működik, mivel 2011-ben létrejött a NAV.

Én az épület miatt kerestem meg, örülök, hogy megnézhettem, egy kedves hölgy kalauzolt végig az épületen. 

Azt olvastam, hogy Róth Miksa ablakai találhatóak benne, de erről nincs semmi bizonyíték, hogy ezek a különlegesen szép ablakok valóban az ő műhelyéből kerültek ki, világosított fel az idegenvezető.

Ezek a madaras ablakok mesések, mikor kizöldülnek a fák, olyan mintha a zöld fákon ülnének.

A bútorok közül mindössze az egyedi készítésű tálalószekrény maradt meg. 

SM monogram

Külön élmény volt, hogy itt találtam tárgyi emlékeket, az 1895-ben Fiumében megalakult Magyar Királyi Tengerészeti Pénzügyőrségről (Nemrég Karády Anna, Zserbó című regényében olvastam a magyar tengerről és kikötőről)

Radnóti Zoltán rabbi „Egy csöndes és tragikus sorsú milliárdos” címen írt Schiffer Miksáról, akit bár az egész család kikeresztelkedett, 1944-ben – a német megszállás után – a Gestapo elvitt néhány napra, „valószínűleg a Palatinus vagyon után érdeklődve, majd visszatérése után néhány nappal meghalt. A halál hivatalos oka “mellgyík” – Angina pectoris lett, ám egy visszaemlékező szerint az öngyilkosságot választotta. 77 esztendős volt.”  A Kerepesi úti temetőben temették el.