Nora-bora: húsvét

2024. március 30., szombat

Pest legrégebbi épülete

Áldott Húsvétot kívánok!

Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-Templomban történő sétámmal, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél.

A középkori Pest egyetlen máig fennmaradt műemléke, vagyis legrégebbi épülete. 1046-ban ide temették Gellért püspököt. A 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. A török időkben mecsetként használták. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre. A templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben.

Molnár-C Pál alkotta oltáron nagyböjt idején Krisztus a keresztfán és Krisztus szenvedéstörténete látható.

Különben Nagyboldogasszony Mária főoltár tekint le ránk

A templom alapjai részben római kori épületmaradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt az a IV. századi Contra Aquincumi római katonai erőd, melynek parancsnoki szobája a templom alatt húzódott. 2014-2016 között történt régészeti ásatások során került elő.

Talpunk alatt betekintő ablak a római romokra

A XI-XII. században az erőd köveiből épült a román stílusú templom, melynek kövei az altemplomban láthatóak ma is. Itt látható Budapest legnagyobb épségben maradt román kori fala is.

XIV. században alakították ki a szentélykörüljáró folyosót. A Trónoló Madonna freskót itáliai mester készítette a főoltár részeként. 2010-ben fedezték fel hét festékréteg alatt.

A gótikus ülőfülkék a XV. században freskódíszítést kaptak, ekkor építették át a templomot gótikus stílusban.

Veronika kendője

A templomban három magyar szent ereklyéje található meg.

A szembemiséző oltárban Szent Gellért ereklyéje. 1046-ban a mai Gellért-hegyen gyilkolták meg a pogányok. Itt ravatalozták fel és hét évig itt volt eltemetve. Csontereklyéje 2002-ben tért vissza az itáliai Muránóból, és az oltárban helyezték el.

Pest város által 1507-ben adományozott pasztofórium (szentségház), a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő alkotása, Szent László király ereklyéjét őrzi. Az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez.

Párja a főhajó másik oldalán helyezkedik el, amelyet Nagyrévy András püspök ajándékozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. 1211-ben, az akkor négy éves Erzsébet eljegyzését a Türingiai leendő grófjával Lajossal, ebben a templomban tartották. Majd indult a wartburgi várba.

XVI. században a Pestet elfoglaló törökök átalakították a templomot dzsámivá, ma is látható egy mekka felé néző mihráb, imafülke.

A törökök kivonulása után közakadozásból építették fel, barokk stílusban a templom hajóját.

Vecsernye palást, melyet a plébános 1867-ben I. Ferenc József megkoronázásakor viselt.

Szőnyi István és Molnár-C Pál oltártervei a szentélykörüljáró folyosóján

Kitekintés a szentélykörüljáróról, ahogy általában mi halandók nem látjuk a templomot. Mivel nagyböjt idején voltam, sok helyen találkoztam a letakart kereszttel.

Keresztelő Szent János oltár

A halászok céhe által emelt oltár

Rózsafüzér királynője oltár

Keresztelő kápolna

1955-ben készült a keresztelő kút, tetején Krisztus megkeresztelkedése alkotás. 2022-ben adományozás révén került a templomban Molnár-C Pál „Szent Család" című 1933-ban készült alkotása.

Jézus Szíve kápolna

2023-ban fejeződött be a restaurálása. A templom egyik legrégebbi épületrésze.

Jézus Szíve neogótikus oltár

Mariazelli Szűzanya oltára

Kálvária oltár

A magyarországi oltárművészet 1761-ben készült kiemelkedő alkotása. A Megfeszített Krisztus keresztje a kék földbolygón áll.

Liszt Ferenc gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége, hét évig ott is lakott. Többször vezényelt a templomban. A karzaton lévő orgona 1932-ben készült Budapesten 5621 sípjával, Budapest egyik legjelentősebb orgonája.