Virágvasárnapi kirándulás

Ma ellátogattunk Fótra, már régóta terveztük a Szeplőtelen Fogantatás templomot megnézni. Virágvasárnap révén még egy misén is részt vettünk.

A templom 1845-1855 között épült Ybl Miklós tervei szerint, romantikus stílusban Arab és mór motívumokkal díszített, leggyakrabban használt elemei a virágminta és a hatágú csillag.

1845-ben gróf Károlyi István elhatározta, hogy családi temetkezési helyül is szolgáló templomot építtet. Az akkor még pályája elején álló építész eredetileg az ott álló barokk templom átalakítását és bővítését tervezte, de végül egy teljesen új templomot alkotott.

Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. A templom építése 1848 nyarán félbeszakadt, Károlyi a szabadságharcban saját huszárezrede élén vett részt, amiért kétévi várfogságot kapott.

 

Monumentális, négytornyos, három hajós építmény, a templom tornyai 45 méter magasak, középen a Szeplőtelen Szűz 3 méter magas szobra áll, Anton Fernkorn alkotása.

Szent István és Szent László szobrai illetve a Királyok imádása réz dombormű, Josef Gasser alkotása

A templom elnevezése a Szeplőtelen Fogantatás, Máriára vonatkozik. Mária, a katolikus hittanítás szerint bűn nélküli életre született. A Szeplőtelen Fogantatás hittételt 1854-ben IX. Pius pápa nyilvánította kötelezővé.1855-ben elsőként szentelték ezt a templomot ennek a dogmának a tiszteletére. A templom búcsúnapja ebből következőleg december 8., mert a katolikus naptárban ez a Szeplőtelen Fogantatás napja.

A belső tér 49 méter hosszú az ajtótól a szentély faláig. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, amely aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet.

A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. 

Karl Blaas 1850-ben festette meg a főoltárképet, a Szeplőtlen Szűz Máriát és az apszis freskóit. A legfelső sor középen Jézus alakja található, s az őt körülvevő négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János. Máté jelképe az ember, Márké az oroszlán, a puszta jelképe, Lukácsé az áldozati tulok, Jánosé a sas, mert evangéliuma elején mintegy sasszárnyakon emelkedik fel Krisztus isteni eredetének titkához.

A jobb oldali mellékoltár Szent Franciskát ábrázolja alamizsnaosztás közben. A kép alkotója Karl Blass osztrák festő, a nazarénus festők egyike.  Szent Franciska Róma társvédőszentje hasonlóan karitatív személyiség volt, mint az Árpád-házi Szent Erzsébet, a koldusok támogatója. Szent Franciska mögött egy angyalt ábrázolt a festő, mivel Szent Franciska abban a kegyben részesült, hogy még életében láthatta az őrangyalát.

Károlyi István a kép megrendelésekor arra kérte fel a festőt, hogy családtagjainak arcvonásait tüntesse fel az alkotáson. A háttérben felbukkanó öreg koldus alakjában a megrendelő, Károlyi István gróf vonásai fedezhetők fel.  A térdeplő hölgy a gróf első felesége, Dijon Georgina, akivel 7 évig, felesége haláláig élt házasságban Károlyi István. A gróf második felesége Eszterházy Franciska, alakja  Szent Franciska ábrázolásában jelenik meg.  A háttérben megfestett angyal alakjában a gróf korán meghalt lányát, Erzsébetet láthatjuk, aki 18 évesen 1840-ben Rómában balesetet szenvedett. A képen látható kisgyerekek, Károlyi István fiai, Károlyi Sándor és Károlyi Ede.

Általában a szószéket a templomtér bal oldalán helyezik el, de a templom esetében ez a jobb oldalon található. Oka, hogy Károlyi István, a bal oldalon foglalt helyet a miséken, s mivel a prédikáló pap nem állhat háttal a kegyúrnak, ezért helyezték a jobb oldalra a Rómából hozatott szószéket.

a 

A dúsan aranyozott és finom faragásokkal gazdagon díszített szószéken 6 db színezetlen terrakotta figurális dísz található.  Középen Jézus alakja Bibliával, Jézustól balra Mózes alakja kőtáblával. A nyugati egyházatyák közül kalapban ábrázolták Szent Jeromost, aki 400-ban Betlehemben egy barlangban fordította arámi nyelvről latinra a Bibliát. Ezt a latin nyelvű bibliafordítást Vulgatának nevezzük, amely az ezt követő többi fordítások alapjaként szolgált. A gregorián énekeket összegyűjtő I. Gergely pápa,  az észak-afrikai Hippoi Szent Ágoston és Milánó püspöke, Szent Ambrus díszíti még a szószéket.

A bal oldali oltárképen a sárkánnyal viaskodó Szent György

Az orgonát Károlyi gróf rendelte. Alkatrészeit Ludwig Mooser salzburgi műhelyében gyártották és hajón szállították Magyarországra az esztergomi bazilika számára szintén Mooser által épített hangszerrel együtt. A jeles hangszerkészítő később Mooser Lajos néven Magyarországon dolgozott, Egerben telepedett le. Liszt Ferenc is járt itt és játszott orgonán 1856-ban. Azóta többször felújították az orgonát.

A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius, vértanúságot szenvedett római katona ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.

Szent Lucentius római katona volt, 304-ben a thébai légió katonájaként tagadta meg a keresztények ellen felbujtott Diocletianus császár rendeletét, és Maxentius parancsnok parancsát, hogy áldozatot mutassanak be, és tegyenek hűségesküt. A császár mindnyájukat megölette.

A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak 1855-ben. Személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.

A szállítás során nyolc napig az esztergomi főszékesegyházban volt megtekinthető, s csak azután hozták végleges helyére, Fótra. A csontvázat viaszba ágyazták.

A II. világháborúban, az orosz katonák által az ereklye darabokra tört. Szent Lucentius megmaradt csontjai egy ideig egy ládában voltak elhelyezve, míg Németh Kálmán szobrászművész elkészítette a mostani korpuszt, melybe a maradványokat helyezték. Az üvegkoporsóban az eredeti ereklye tökéletes másolata található. 

A templom mögött, a templom-udvaron Krisztus keresztútjának állomásait jelképező 14 kisebb kápolna áll, Orczy Mária bárónő megrendelésére 1876-ban készültek el a kálvária képei, alkotójuk sajnos ismeretlen.

 

A templomot kétoldalt szimmetrikusan a plébánia és a régi iskola épülete keretezi.

A templom lépcsőjén állva, ez a kilátás fogad bennünket. Szemben egy kis park benne szobrokkal.

Orbán Előd - Gróf Károlyi István (2014)

Gróf Károlyi István korának egyik legjelentősebb személyeként Széchényi szellemiségének egyik folytatója volt. Támogatója volt a gazdasági újításoknak, bőkezű mecénása a kultúrának és a művészeteknek. Vallásos emberként templomot építtetett a híveknek, igazi hazafiként a harcmezőn is élen járt, amikor nemzete szabadságáért harcolt. Gondolkodására jellemző, hogy a templom elkészülte után az építkezésre vonatkozó számlákat megsemmisítette, hiszen számára nem volt pénzben kifejezhető az az érték, amit létrehozott.

Orbán Előd - Gróf Apponyi Franciska (2016)

1914-ben gróf Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevű telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el.

Folyt.köv.: Az altemplommal.

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/03/venio-domine.html

Gödöllő Királyi Kastély

Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban van most egy időszakos kiállítás, Schönbrunn kincsei Gödöllőn címmel. Úgy gondoltam megnézem, ha már nem megyek Bécsbe az idén sem. 

Csodálatos fenyőfa díszíti a dísztermet, így kezdő fotóként ezt választottam.

Természetesen végigjártam az állandó kiállítást is, mivel jó régen, 2014-ben volt szerencsém itt járni. 

Itt írtam róla>>>>>https://nora-bora-nora.blogspot.com/2014/08/kastelytura-2.html

Főlépcsőház adventi díszítése

A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Grassalkovich I. Antal, Mayerhoffer András tervei alapján. Az építtető Grassalkovich-család három generációja élt itt, az első termek őket idézik.

Grassalkovich I. Antal

Kisebédlő Herendivel, és mesés rokokó kályhával

Gróf Rhédey Klára (1809-1869) díszruhája. 

Családi ereklyeként öröklődött anyáról leányra. A magyar arisztokrácia körében szokás volt a nevezetes ünnepeken az ősöktől örökölt ruhadarabot viselni, ezzel is jelezvén, hogy a család a folyamatos történelmi hagyományok ápolója. Viselői a Rédey, Teleki, Bethlen, Haller, Ghyczy családok voltak.

 Grassalkovich III. Antal és felesége Esterházy Leopoldina

Egy nagyon érdekes cikket találtam róluk>>>>https://gdl.hu/2021/03/17/a-grassalkovich-csalad-alkonya-az-utolso-sarj-es-egy-eroskezu-lenyugozo-holgy-tortenete/

 

Gyönyörű falikárpit és a gobelin ülőgarnitúra, pár szépséges darab itt is található

A lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a kastély kápolnájával, innen az oratóriumból követhették a szentmisét az itt lakók.

Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, erre utal a lefelé fordított címer.

A kastélyt 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. Ekkor kezdődött a kastély második fénykora a felújított kastély, koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.

Koronázási kisterem, eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt, jelenleg a koronázásnak állít emléket. 

Eduard von Engerth: Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása,

I. Ferenc József dolgozószobája

Szalon

Honfoglalás-kályha

A kályhát báró Bánffy Ádám (1847-1887) készítette és ajándékozta a királynak 1879-80-ban.  A cserépkályha 1945-ben elpusztult, de szerencsére sok töredékét szétszórva megtalálták a kastély területén. A báró egy másik példányt is készíttetett a maga számára, ez ma is ott áll sértetlenül az egykori Bánffy-kastélyban, Erdélyben. Erről vettek szilikon negatívokat a restaurátorok, hogy elkészíthessék a másolatot. A másolat gipszből van, s a restaurátorok beleépítették a gödöllői cserépkályha valamennyi töredékét.  2006-tól díszíti újra a királyi szalont.

Díszterem

Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült 1758 körül.

Erzsébet királyné szobái

A királyné kedvenc virága az ibolya volt, lakosztályának szobáit lila selyemtapéta díszíti.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. Daniel Schmidelli: Mária Teréziát ábrázoló festménye

A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. A szoba mögötti helyiségből indult a királyné titkos csigalépcsője, amely a földszinti lakosztályába vezetett. A lakosztály előtt zöld faveranda állt, ahonnan egy fafolyosón keresztül a királyné rossz időben is kényelmesen eljuthatott kedvelt lovardájába.

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Zala György márványszobra

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt.

Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festménye (1877)

1876-ban elhunyt Deák Ferenc, a „haza bölcse”, akinek jelentős szerepe volt 1867-ben megkötött kiegyezés létrejöttében. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. A csarnok falait, oszlopait, szobrait fekete szövettel vonták be, a három lépcsős ravatal körül óriási viaszgyertyák álltak. Három nappal a temetés előtt Erzsébet királyé is megjelent Deák ravatalánál, és a nemzet nagy halottjának szívére helyezte fehér kaméliákból kötött örökzöld koszorúját, majd percekig megrendülten térdelve imádkozott. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter állami megbízást adott Zichy Mihálynak, a korszak egyik kiemelkedő művészének az esemény megfestésére.

Az olajfestményt a Nemzeti Múzeum Habsburg-termében helyezték el. Egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől, A Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték. Két évi restaurálás után 2014-ben helyezték el a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Sissinek és Ferenc Józsefnek három leánya – Zsófia, Gizella, Mária Valéria – és egy fia – Rudolf – született, a négy gyermek közül hárman megérték a felnőttkort, Zsófia alig kétéves korában meghalt. Ez a kék selyemtapétával díszített szalon Mária Valéria lakosztályához tartozott.

Telegdy László festménye a gödöllői hattyús tóról

A két hattyús tavat a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.

A szárny emeleti folyosóját a Habsburg család tagjait ábrázoló képgaléria díszíti

Mária Terézia és Ferenc József

Sissi az 1870-es évektől kezdve nem engedte magát fényképezni, valószínű, hogy utoljára Georg Raab festőművésznek állt modellt 1879-ben, a királyi pár 25 éves házassági évfordulója alkalmából.

Az ideiglenes kiállításon sajnos nem lehetett fotózni.

Az utolsó királyi pár, IV. Károly és Zita gyakran időzött itt gyermekeivel, majd 1920-tól Horthy Miklós kormányzó rendezte be családja nyári rezidenciáját itt.

Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban.

A Lovardát és Színháztermet most sem tudtam megnézni, mert csak csoportosan, meghatározott időben lehet. A hétvégén adventi napok voltak, sok programmal, de direkt nem ebben az időpontban mentem, a tömeg miatt.

Séta a Pálmaházhoz.....folyt.köv.

https://nora-bora-nora.blogspot.com/2023/12/palmahaz.html