2018. október 30., kedd

Velős

Füreden a fiam ajánlotta, hogy kóstoljuk meg a Hatlépcsős legendás velős pirítósát. Így a Csobánc megmászása után, úgy gondoltuk jól fog esni uzsonnára! A Hatlépcsős nem más, mint a Jókai utcában található Muskátli Borozó, árnyas kerthelyiséggel, remek kilátással a Jókai villa hátsó kertjére.
Közismert lehet Füreden, mert a fb.-on láttam, hogy ismerőseim közül jó páran bejelentkeztek már ezen a helyen.
Fülig ért a szánk, mikor kihozták a tekintélyes karéj kenyeret, a híres velős pirítóst, először úgy gondoltuk, ezzel mi ugyan nem birkózunk meg, de jóízűen megettük. Finom fűszeres, csípős ízű....hm.... összefut a nyál a számban ismét, ha csak rá gondolok. :))
Ha Füreden jártok ne hagyjátok ki, ha szeretitek az erős ízeket és elég éhesek vagytok!

2018. október 29., hétfő

Csobánc

Pár éve, mikor megmásztuk első tanúhegyünket, a Szent György-hegyet, elhatároztuk, hogy az összes csúcsot meghódítjuk, évente egyet. Ezek kisebb hegyek, de számunkra ez is nagy kihívás. Most a Csobáncra (376 m) esett a választás, melynek még egy várrom is van a tetején. Gyulakeszi határában, szőlőskertek alatt hagytuk a kocsit. Egy kicsit megrettentem a tövében.
 - Hű, de meredek! :))
Utunk első része Csobánc szőlőkkel tarkított szoknyáján vezetett, ahonnan jól láthattuk végcélunkat, a koporsó alakú vulkáni tanúhegyet.
A keresztnél mi balra fordultunk, állítólag ez kevésbé megerőltető út. (Olvastam valami Z jelzésről és K jelzésről, mindezeket én nem találtam, egyedül a Zöldtúra, Kéktúra és Mária-út jelzéseit láttam) Elég egyértelmű az útirány, nem lehet eltévedni.
 A szőlő mellett, a füge is jól érzi magát itt a hegyoldalban.
Egy kis pihenő és gyönyörködés, szemben a Szent György hegy, innen búcsút intettünk a szőlő töveknek és utunkat erdős ösvényen folytattuk.
"Rossztemplom" egy újabb útválasztó, de valaki okosan ráírta a vár irányát. A középkori Csobáncszög falu egykori templomának romjai.
Itt már hatalmas bazaltköveken haladtunk, figyelmesen az orrunk elé kellett nézni, ráadásul a cipőm sem bizonyult túl jónak, eléggé csúszott.
Az erdőből kijutva, ez a kis bice-bóca pad várt ránk, itt már lehet gyönyörködni a kilátásban és megpihenni az utolsó meredek szakasz előtt. Remek kiránduló idő volt, bár a nagy pára nem kedvezett a fotózásnak. :((
Gyulakeszi és a faluból kivezető út, melynek végén a kocsit hagytuk
 Tanúhegyek
 Gulács, Badacsony, Szigliget, Szent György-hegy
 Tovább a kaptatón
Hát, ezt nem nagyon kedveltem, túl nagy figyelmet igényel, és elég meredek.
De a látvány, magáért beszél!!!!
 Mikor megpillantjuk a vár romjait, még mindig kapaszkodni kell!
 Csobánc vára 
1250-es években kezdték építeni, a Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig. Mátyás halála után Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé építették, így a későbbiekben egy török ostrom sem tudta bevenni. A 16. században  Gyulaffy László, a híres csobánci várkapitány. Stratégiai szerepe 1561-től jelentősen felértékelődött, amikor a szomszédos Hegyesd vára török kézre került. Innen indultak a visszafoglalására vonuló hadak. Még az ostrom előtt Gyulaffy László párviadalban végzett Bajazid vajdával, Hegyesd török parancsnokával.
1669-ben herceg Eszterházy család vásárolta meg a várat. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-szabadságharc kitörése megakadályozta. Legnagyobb ostroma 1707-ben volt, a császáriak sikertelenül próbálták meg elfoglalni. 
1709-ben került a császáriak kezére, akik lerombolták. (Mint oly sok várunkat!) Azt olvastam, hogy felújítják, kíváncsian várom....
 Külső várfal maradványai
A hegytető állítólag  siklóernyősök kedvenc startolási helye, sajnos mi egyet sem láttunk. Ugyanazt az utat választottuk lefelé, a vasúti talpfás részen volt egy kis fenékre esésem. A csúszós, bokatörős bazaltköveket ügyesen leküzdöttem.
Indulási pontról visszanézve, nagy boldogság, egy újabb tanúhegyet meghódítottunk! :)) 
Csupasz, lapos teteje révén körbe nyílik kilátás, talán eddigi legszebb volt számomra. Szívesen megmásznám még egyszer, tisztább időben!
Azt csak most tudtam meg, hogy valamikor ide vonult vissza Tolnay Klári színésznő, akinek egykori villájában a Villa Tolnay Bor- és Vendégház működik.

2018. október 28., vasárnap

"Balatont álmodom s melléje magamat"

Ébredező Gyógy tér és  Szívkórház
 Napfelkelte a hotel ablakából
 Gyógy tér csodás fái
 Őszi színekben pompázó Tagore sétány
Jókai-villa Flóra szobra, most csak a kerítésen kívül fotózva, anno itt írtam róla 
 Balaton semmihez sem fogható illattal, csobogással, vitorlásokkal, madarakkal
 Kisfaludy Galéria őszi ölelésben
Jókai Mór sógora, Huray István fürdőorvos egykori villája, ma a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság székhelye
Kék órás naplemente :))

Gárdonyi Géza: A Balaton
 
Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,
égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!
Arcát a hold benned elmélázva nézi,
s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon.

Leülök egy kőre s elmerengek hosszan
az éjjeli csendben az alvó fa alatt.
Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom:
Balatont álmodom s melléje magamat.

Egykori bejegyzésem:
 

2018. október 27., szombat

Füredi kiállítás

Balatonfüreden a Vaszary villa mindig tartogat valami újdonságot, most éppen Zoób Kati és Lesznai Anna kiállítását. Be kell vallanom, hogy Zoób Kati, divattervezőnek már régóta csodálója vagyok, no nem mintha megengednék magamnak ilyen áru holmikat.
Lesznai Anna (1885-1966) egy új felfedezés volt számomra, szégyenlem is magam miatta. Magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.
(Kernstok Károly, Pór Bertalan, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Márffy Ödön, Berény Róbert és Orbán Dezső. Kapcsolódott hozzájuk két szobrász, Fémes Beck Vilmos és Vedres Márk, és Lesznai Anna)
Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát alkalmazta, a magyaros szecesszió jeles képviselőjévé avatták.
Verseit itt olvashatjátok:  http://mek.oszk.hu/02100/02177/02177.htm
Életéről pedig itt tájékozódhattok: https://cultura.hu/kultura/ki-volt-lesznai-anna/
Már a kiállítás címe is érdekes - Ki látott engem? - egy Ady Endre kötet címadó verse
 Ady Endre: Ki látott engem

Volt nálamnál már haragosabb Élet?
S haragudtam-e, vagy csak hitem tévedt?

Szivem vajon nem szent harang verője?
Vagyok csakugyan dühök keverője?

Kit mutatok s mit kutató szemeknek?
Nem csalom-e azokat, kik szeretnek?

Szeretem-e azokat, kiknek mondom?
Méltán gerjeszt haragot büszke gondom?

Ennen dühöm nem csak piros káprázat?
S azok forrók, kik közelemben fáznak?

Bolond tüzem alágyujt-e sziveknek?
Szeretnek-e, kik szerelmet lihegnek?

Csókos szám miért tör szitokba rögtön?
Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?

Pótolnak-e életet élet-morzsák?
Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát?

Szabad-e engem hidegen megértni?
Szabad közönnyel előlem kitérni?

Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?
Ki lát, szivem, sebes és örök jóság?

Istenülő vágyaimba ki látott?
Óh, vak szivű, hideg szemű barátok.
Az Ady kötet borítóját Lesznai Anna tervezte, melynek mintáját párnaként is kihímezte Sajnos nem fotózhattam kedvemre a kiállításon, pedig Lesznai  illusztrációi magával ragadóak

 
Zoób Kati füredi divatbemutatójából egy kis ízelítő, csoda jó lehetett! 
Egy rövidfilm a kiállítás megnyitójáról 
2015-ös bejegyzéseim a villáról és kiállításokról

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/vaszary-villa-szamomra-nagy-felfedezes.html

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/cilinder-es-lokni.html

http://nora-bora-nora.blogspot.com/2015/10/modern-festeszet.html