Mesés

Bolyongtam az V. kerület északi részében, Lipótvárosban.

1786-tól új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet.

Itt helyezkedik el Magyarország pénzügyi és közigazgatási központja.

Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete, ma Magyar Államkincstár működik benne, a Hold utcában.

 

1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban.  Lechner életművének egyik legkiemelkedőbb alkotásává vált. 

 

Sajnos innen lentről nem látszanak a gyönyörű zöld, színes Zsolnay majolika tetőcserepek.

>>>>>>>>>> Itt lehet bennük gyönyörködni!

 

Hermina út híres villái

 Sipeki-villa

A Hermina úton, a Városliget szélén álló szecessziós stílusú villa, jelenleg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tulajdonában van.

Dr. Sipeki Balás Béla ügyvéd, Zala megye ispánja megrendelésére Lechner Ödön tervezte az épületet és a hozzá tartozó kertet. 1903-1905 között épült. 1944-ig Sipeki haláláig volt az építtető tulajdonában. Mivel nem volt örököse, ezért az ingatlant a Hermina Mezei Egyházközségre, a Vakok Szövetségére és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületre hagyta. Utóbbinak világi elnöki tisztségét is ő töltötte be, haláláig. 

1953-ban az egyesület beolvadt a Vakok Szövetségébe, majd a Szövetség az egyházi tulajdonrészt megvásárolta. 

1973-ban a ház hátsó fala felől egy új épületrészt építettek hozzá az akkoriban modernnek minősülő szocialista realista stílusban.

Lechner munkásságának gyöngyszeme, melyen elsőként alkalmazta a homlokzat vakolatának mélyítésével kialakított díszítési technikát. A ház belsejében az építész élete során alkalmazott összes díszítő elem megjelenik. Úgy az Indiában gyűjtött orientalista, és a Székely földről származó motívumok, mint az indusztriális elemek.

Asszimetrikus tornyokkal díszített homlokzat

 

Az ablakokban visszatükröződő lemenő nap fényei

Félköríves, acélszerkezetű télikert

Még az utolsó simítások zajlanak, készülnek a február 20-21-i megnyitó ünnepségre.

A Sipeki-villa szomszédja a Róheim-villa, mely Tisza István meggyilkolásának helyszíne. Talán márciusban ide is sikerül bejutnom!

Búzavirágkék majolika

Lechner és Zsolnay, jó párosítás, két nagy kedvenc!
Pár hete fotóztam a Thonet-házat, a Váci utca 11. sz. alatt, ami egy Lechner Ödön által megálmodott épület, teljes pompájában 1890-ben készült el.

Az építtető, a  hajlított fabútorairól világhírűvé vált Thonet Jakab és testvérei, akik itt rendezték be az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő cég irodáit. A gyár alapítója, Michael Thonet  még 1819-ben nyitotta meg első asztalosműhelyét.

Homlokzatát búzavirágkék Zsolnay-majolikaburkolat díszíti, pirogránit díszítéssel, T betű Thonet kezdőbetűje

A párkány alatt, a harmadik emeleti ablakok között látható gótikus, félkupolákkal fedett fülkékbe két festett szobor, egy férfi és egy nő néz le a magasból a nyüzsgő Váci utcára, már több mint egy évszázada.

A díszítőelemek túlnyomó részét Lechner a reneszánsz formakincséből válogatta: delfinek, kagylómotívumok, urnákból kiomló virágkötegek, indafüzérek formájában.

Az első és második emeleten ördögfejes  kovácsoltvas erkélyrácsok

A házat a szecesszió előhírnökének tartják, amely Lechner nagyságát először megtestesíti. Ráadásul ez az épület tekinthető Budapest első korszerű üzletházának.

A sétálgató emberek, felfigyelve rám, maguk is felnéztek, hogy ugyan mit fotózok, majd elővéve telefonjukat ők is érdemesnek találták az épületet egy-két kattintásra :))
Egy 2016-os bejegyzésben már említettem, itt....http://nora-bora-nora.blogspot.com/2016/06/pesti-seta.html

Hit, remény, szeretet

"Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig a legnagyobb a szeretet."
Pál első levele a korinthosziakhoz

A Kőbányai Szent László-templom csodálatos angyalszobrai a három isteni erényt szimbolizálják. Hit, remény, szeretet. Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852–1919) volt.

Hit jelképe a kereszt.

Remény jelképe a horgony,

 Szeretet jelképe a szív

Ezért is hordanak sokan olyan láncot, amelyen három medál van, kereszt, horgony, szív.

Kőbányai csoda

Budapest legmagasabb templomtornya, távol a belvárostól, turisták által nem látogatott kerületben, Kőbányán található, nem más, mint a Szent László-templom 83 méter magas karcsú tornya. Lechner Ödön, Zsolnay Vilmos, Róth Miksa csak a leghíresebbek, akik ehhez a remekműhöz köthetők.

Az épületet a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezte eklektikus-szecessziós stílusban: román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi motívumok is felfedezhetők rajta.

Az építkezésekre 1894–99 között került sor – a templom helyén a munkák kezdetén csónakázótó állt. Lechner centrális felépítésű, bizánci alaprajzú templomot szeretett volna, ami egyáltalán nem felelt meg a keresztény, magyar templomépítészet hagyományainak. Az építtetők ragaszkodtak a magas, csúcsíves toronyhoz, ezért újraterveztették az épületet.

A háború során a németek kilövőállást alakítottak ki a templom tornyában, majd az oroszok a bejövetelüket követően lóistállónak használták az épületet. 1974-ben kezdtek neki a rossz állapotú templom átfogó felújításának, de 1997-ben fejezték csak be a renoválást. Több mint húsz éven keresztül állt felállványozva, alig látszott valami kívülről a gyönyörű épületből. A restauráció során a megbontott tető miatt többször is befolyt a víz, a második világháborúban megsérült freskók annyira rossz állapotúak lettek, hogy inkább lefestették fehérre a falakat. :(

A templomban található mozaikok és ablakdíszek Róth Miksa műhelyében készültek, a tetőcserepek pedig Zsolnay porcelánműhelyében. Főoltárát, a szószéket és a mellékoltárokat is Zsolnay-porcelán díszíti. Csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható.

Szent László főoltára (pirogránit), benne a Szent Lászlót ábrázoló olajfestmény, Roskovich Ignác alkotása 1899-ből.

Az egyik, Szent Antalt ábrázoló mellékoltár felépülését Dreher Antal finanszírozta. A templom építését egyébként a főváros mellett több magánember is támogatta.

 Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres orgona

A másik mellékoltárt, az Örley-család támogatta, és kérésüknek megfelelően fiatalon, 18 évesen meghalt Margit lányuk arcképét festették fel a Szent Margitot ábrázoló képre.

Szent Imre herceg szobra (Sződy Szilárd 1931) mellett található a keresztelőkút, melynek anyaga szintén Zsolnay, de a kutat is megviselte az idő vasfoga, így az maga csak restauráció.A külső cserépdíszek és a templom belsejét díszítő oltárak, szószék és keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek.

Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok is restaurációk, ezek pusztultak el elsőként a világháború során.

Ma a templom nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján. Szent László szobor Antal Károly alkotása (1940)