A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pécs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pécs. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 16., hétfő

Pécs, ami kimaradt

Horvay János - Zsolnay Vilmos szobor (1907)
A talapzat Schulek Frigyes terve alapján, Zsolnay-kerámiából készült.
Az öt férfi alakja öt különböző mesterséget és a Zsolnay-gyár sokoldalúságát szimbolizálja: szobrászat, építészet, festészet, vegyészet és fazekasság, Apáti Abt Sándor alkotása
Meglepett, hogy mennyi szép monumentális épület van Pécsen, mint a Postapalota (1902-1904) Balázs Ernő terve. Az épületen lévő mázas címer, a domborművek és a tetőcserép mind a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült..
 Az ötvenes években a gyönyörű angyalos címert bádoggal takarták le.
 Kossuth tér, Okmányiroda és Irgalmasrendi Kórház (1891)
 Iskolák épületei
 Aranyos-kút 
A díszkút már az 1324 évi oklevélben is említésre kerül, mai változatát 1942-ben állították fel. A kút kőmedencéjét Nedvits Andor tervezte. A kútkáva szélén Keresztelő Szent János szobra áll.Felirata János evangéliumát hirdeti: “Aki szomjas, jöjjön hozzám és igyék.”
Tüke-kút
A Tüke díszkutat 1998-ban állították fel, Zsolnay Vilmos születésének százhetvenedik, és a Zsolnay Porcelángyár alapításának 145. évfordulója alkalmából. A Tüke díszkút tervezője és kivitelezője Fürtös György keramikus iparművész. Az alkotás a pécsi Zsolnay-gyárban készült, anyaga pirogránit, eozinmázas betétekkel.
A tüke szóval itt találkoztam először, jelentése: tősgyökeres pécsi, pécsi őslakó. A szó maga, a szőlőtőkéből ered. Pécsett máig használatos kifejezés: tükének eredetileg a legalább három nemzedékre visszamenőleg Pécsett lakó, a Mecsek oldalában szőlővel és présházzal rendelkező polgárokat nevezték. A tüke ellentéte a gyüttment, mely eredetileg pejoratív jelzővel a más vidékről betelepült nem őslakos embereket illették, de ezt a kifejezést napjainkban már nem használják, ha mégis, akkor inkább humoros értelmében.:))
Volt Cseh Palota. (1909) Jelenleg a POTE Egészségtudományi Kar Dékáni Hivatal főbejárata.
Az erkélyt tartó  két atlasz-figura a Cseh család címerével megállásra késztetett. A pirogránit alkotásokat és a címert a Zsolnay gyárban készítették.

Cseh Ervin, a bérpalota építtetője, az egykori horvát miniszter már nem volt fiatal, amikor ide építkezett. A korosodó ember bölcsessége jelenik meg abban, hogy a két kőszobor az élet két fázisát, a fiatal és az időskort ábrázolja
Varga Imre-  Kodály Zoltán  (1976)
 Örök szerelem.....??? 
Nekem Pécs az lett!!

2019. szeptember 15., vasárnap

A végén várt a Nyolc Boldogság

Pécs főterén mindig megakadt a szemem egy távoli kis kápolnán, azt hittem a Havihegyi kápolna, majd mikor eljutottunk oda vettem észre, hogy én egy fekete kupolásat láttam eddig. Kiderült ez a Kálvária kápolna. Persze, hogy felmásztunk ide is a legnagyobb hőségben, a múzeumi napom után csatlakozott hozzám a férjem. Szó szerint elindultunk torony iránt.
Útközben megcsodáltuk a Bacchanália szobrot, Rétfalvi Sándor alkotását (2003) A csoport fő alakját Bacchust, aki bor és vidámság istene a római mitológiában, hét bacchánsnő vesz körül, ezzel is tükrözve, hogy Pécs a szőlő és a bor városa.
Ezt követően várt ránk egy hosszú lépcsősor, amin felkaptattunk. Nagy csalódás, a kapu zárva volt, még szerencse, hogy észrevettük, hogy a jobb oldalán vezetett fel egy lépcső, mint kiderült egy kilátóteraszhoz. Nem értettük, miért a falon kívül, és nem a kálvárián keresztül?!
Így csak oldalról leskelődve tudtuk megnézni  a Krisztus szenvedését ábrázoló stációikat. A domb és a barokk kapu még 1701-ben készült.
1814-ben épült fel az egytornyos kápolna, amely hazánk egyik legkorábban épült klasszicista stílusú körtemploma. A Kálvária kápolnát egy pécsi takács, Ábel József építtette, akit itt temettek el a Kálvária dombon.
1800-as években tizenkettőre bővült a stációk száma, és létrejött a Szentsír-barlang a halott Krisztus szobrával. A 19. század vége felé még kettővel gyarapodott a stációk száma, és a homokkő domborműveket  időtálló öntöttvas domborművekre cserélték. A II. világháborúban a Kálvária súlyosan megrongálódott. 1994-re a Kálvária-dombot teljes egészében felújították. A stációk feketefenyők és mandulafák között állnak
A pécsi Kálváriának egyedülálló érdekessége, hogy itt a stációk sorrendje eltér a megszokott rendtől. Vagyis nem alulról felfelé, átlósan követik egymást, hanem a domb nyugat felőli részétől haladnak felfelé a kápolnáig, majd onnan keletre lefelé.
A dombtetőn a kilátó terasz a „Nyolc Boldogság terasza” Egyes boldog-mondásokat növények szimbolizálnak. Az ábrázolás eredete St-Omeri Lambert 1120 körül írott, "A virágok könyve" c. munkája. A nyolc boldogságot nyolc fa jeleníti meg: a cédrus, a ciprus, a pálmafa, a rózsa, az olajfa, a platán, a terebint és a szőlő. https://www.imrikzsofia.hu/a-nyolc-boldogsag-fai
A feliratok Pécs látnivalói felé mutatnak, Széchenyi tér (Gázi Kászim pasa Dzsámija), a Cella Septichora Látogatóközpont, Havi hegyi kápolna, a TV torony, a Kodályközpont, a Jakabhegy és a Pécsi Nemzeti Színház felé. (A nyolcadik látnivaló maga a terasz.)
Jézus boldog mondásai

1. "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."
 (Mt 5,1-10).

2019. szeptember 6., péntek

Az öreg mandulafánál

Havi-hegy (korábban Kakasdomb)
Rétfalvi Sándor szobrászművész megrázó erejű bronzkeresztjével (1973)
Pécs legszebb fekvésű temploma és igen közkedvelt búcsújáróhelye, a Havas Boldogasszony-templom
Az 1690-91. évi pestisjárvány elmúltával a pécsi polgárok templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. A meredek lejtőn, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra. A templom 1697-re készült el, s azóta a Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre.
A templom oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hiteles másolata. Az oltár két oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus illetve a zarándokok védőszentje, compostellai Szent Jakab szobra áll. A két mellékoltáron Szent Flórián képe, illetve Szent Sebestyén festett faszobra.
 "Pieta-kereszt" Bartalits Mihály műve  (1878)
2018. év fája egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves mandulafa, mely itt áll a Havi-hegyen a templom előtt
 Mindig újabb és újabb arcát mutatta a táj, alig tudtunk vele betelni
Kis György formázta "Jubileumi feszület"
Csodálatos volt ez a Havi-hegyi kirándulás, fantasztikus aurája van a helynek........

2019. szeptember 5., csütörtök

Fennsíkon

Tettye a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, három oldalról a Mecsek határolta fennsík, a város festői tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.

A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon. Jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően
1505-1521 között Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A magyarul kolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre. Hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe. A rendszerváltást követően lassú rehabilitáció indult meg. A 4,5 hektáros park ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A 19-20. század fordulóján egyre több nyaraló épült a településrészen.
Sétáltunk egy kis arborétumban is, melynek Pintér-kert a neve. Kellemes volt az árnyas kertben a nagy melegben, szép növények és itt-ott előbukkanó szobrocskák között. bolyongani.
Pintér János banktisztviselő a terület kedvező klímáját kihasználva elsősorban örökzöldeket telepített ide, de találhatók a Mecsekben őshonos növények is szép számmal. 

2019. szeptember 4., szerda

Hegyek és erdők bőlcsőjében

Magyarország legmagasabb épülete, a pécsi Tv-torony és Kilátó. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. (Olvastam más sorrendről is, viták vannak ez ügyben, épület, építmény, tv torony stb...)
Az 1973-ban épült adótorony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt. Kiss József természetbarát a Mecsek Egyesület főtitkára volt, és számos könyve jelent meg a Mecsekről.
75 m magasan egy körkilátó van, ahonnan pompás látvány tárul a szemünk elé.
 Hegyek és erdők bölcsőjében
 Ismerős utcák, terek, épületek