2026. február 15., vasárnap
2026. február 14., szombat
A fordulatos meseszövő
Boldog vagyok, tegnap az egyik könyvmentő bódéból vásároltam hat darab száz éves Herczeg Ferenc könyvet, nagyon olcsón.
Szeretem Herczeg Ferenc könyveit. Otthon is volt egy pár könyve. Édesanyám mesélte anno, hogy tiltó listán volt a szocializmus idején.
Legutóbb a Gyurkovics-fiúk című könyvet olvastam. Kifejezetten szórakoztató volt. Könnyed, olvasmányos, humoros stílus. Így nagyon boldog vagyok, hogy a mostani szerzeményben a Gyurkovics-lányok is benne van.
1925 és 1930 között kiadták 40 kötetes díszkiadásban, munkáinak jubileumi gyűjteményét. Nos ebből van most a birtokomban kilenc darab. Meg egy pár kiadás a nyolcvanas évekből, köztük Az élet kapuja című regénye, Bakócz Tamás esztergomi érsekről szól, melyet háromszor is felterjesztettek irodalmi Nobel-díjra.>>>>https://www.herczegferenctarsasag.hu/?page_id=50 Herczeg Ferenc jó író
volt, ha nem is a legnagyobbak közül. Nagyon értett a színházhoz,
semmiképpen nem érdemelte meg sok évtizedes mellőzését. Az 1980-as
évekig műveit nem adták ki. 1989-ben állították helyre akadémiai
tagságát, majd 1993-ban megjelentek emlékezései, valamint Hűvösvölgy
című kötete.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
A badacsonyi birtokán is megfordultam évekkel ezelőtt.
Utolsó felszólalása 1945-ben:
"Annyit dicsértek érdemen felül, hogy nem illik tragikusan vennem a
támadásokat. Én, kérem, sem úgynevezett úr, sem nép nem vagyok, hanem
egyszerűen író. Azt a világot írtam meg, amely körülöttem élt és
nyüzsgött. [...] Én már megharcoltam minden harcomat, elvégeztem minden
munkámat. Hogy jól-e vagy rosszul? Arra majd az idő fogja megadni a
választ. Ezentúl én már csak csendes és jóindulatú szemlélője akarok
lenni annak, amit önök csinálnak”
2026. február 12., csütörtök
19. századi remekmű
Tegnap megcsodálhattam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, egy kamarazenei koncert jóvoltából.
A 19. századi építészet, épületszobrászat és falfestészet kiemelkedő alkotása.
30 méter hosszú és 17 méter széles. 300 fő befogadására alkalmas. 150 éve biztosít helyet az Akadémia közgyűléseinek, ünnepélyes eseményeknek, konferenciáknak, tudományos előadásoknak, koncerteknek.
Kazettás mennyezet, a karzat korlátjain sorakozó kariatidák, salzburgi vörös márványoszlopok, aranyozott korinthoszi oszlopfők, Lotz Károly falképei.
Lotz Károly freskóiért rajongok. (Külön címkézve is van, amit eddig láttam.) Ekkor már Lotz a Mintarajztanoda tanára volt, a tanítványait is bevonta a munkába. A falképek secco technikával készültek, azaz száraz falfelületre vitték fel a festéket.
Schickedanz Albert tervei alapján, 1887-ben készült el a díszterem belsőépítészeti dekorációja, 16. századi itáliai reneszánsz stílusban.
Az Akadémia a falképek elkészítésére több festőt is felkeresett, Munkácsy Mihályt (Ő már nagyon elfoglalt volt ebben az időben), Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort. Végül Lotz Károly volt aki új ötlettel állt elő és őt választották.
Lotz Károly 1888-ban elkészült triptichonja (háromosztatú képe),
a középkori művelődés nagy alakjait örökíti meg.
Szent István, intelmeinek kéziratát nyújtja át az előtte térdre ereszkedő fiának, Imre hercegnek, mellette Gellért püspök.
Könyves Kálmán jobbjában az első törvénykönyvét tartja, bal kezével a lépcső alján leboruló nőre mutat, akit a boszorkányság vádjával a hóhér a máglyához akar hurcolni. A király tiltó mozdulata a boszorkányperek megszüntetéséről való törvénycikkre utal. A képen feltűnik még Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, Rogerius, a tatárjárás krónikáját megörökítő írója, és Kálti Márk a Képes krónika feltételezett szerzője.
Az újkori művelődés nagy alakjait megörökítő hármaskép 1891-ben készült
Mátyás király ül trónszéken, mögötte az a Firenzében készült falikárpit, amely Mátyás idejében került Budára, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Háttérben udvarának humanista tudósai és művészei. Jobb felől az itáliaiak, Filippino Lippi firenzei festő, két történetíró, Antonio Bonfini, Pietro Ranzano, közöttük Galeotto Marzio humanista. Bal felől, Vitéz János, esztergomi érsek, Janus Pannonius, Bakócz Tamás érsek és bíboros.
A loggián a gyulafehérvári akadémiát alapító Bethlen Gábor, és a sárospataki iskolát életre hívó Lorántffy Zsuzsanna.Jobb oldali képen Zrínyi Miklós a főalak, a lépcsőn Balassi Bálint halad lefelé, jobbról II.Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen. A festményeken kevés női alak található, itt a loggián Pekry Lőrincné Petrőczi Kata Szidónia költőnőt ábrázolta.
(A képek alakjait a teljesség igénye nélkül soroltam fel, csak a számomra ismertebbeket.)
Lotz Károly és tanítványai festették 1887-ben a mennyezet két nyolcszögletes keretébe foglalt allegorikus kompozíciót és az ablakok feletti ívmezőkben a tudományokat jelképező alakokat.
Mennyiségtani tudományok
Jog és államtudományok (Már az emelvény mellett volt, így nem fértem hozzá)
2025-ben zajlott a legutóbbi rekonstrukciója, újból eredeti pompájában ragyog. A koncerten volt miben gyönyörködni.
A feltárások során kiderült, hogy a díszterem közepén lévő csillár
felfüggesztése helyén egy díszítőfestéssel eltakart koronás Kossuth címer található. Ezt az 1950-es években történt mennyezeti felújítás során festették le, most előhozható volt az eredeti festés.
Ami nagyon tetszik, hogy előzetes regisztrációval részt lehet venni a programokon.
Az év kuriózuma számomra, eddigi bejegyzéseim az épületről és a kiállításokról>>>>
Címkék:
Budapest,
épület,
festészet,
Lotz Károly,
szobor
2026. február 7., szombat
2026. február 5., csütörtök
Bál után
A Magyar Nemzeti Galériában tett sétám során bukkantam erre a szép festményre. Elvégre farsang van, a bálok ideje.
Borsos József - Lányok bál után (1850)
Gyönyörű ez a biedermeier festmény! A fények, a ruhák redőzése, az arckifejezések, a mozdulatok, a részletek, a szőnyeg, a háttér! Egy csoda!
Nézzétek meg "A hét műtárgya" című sorozatban, a róla készült kis filmet, amelyből kiderül, hogy kiket is ábrázol valószínűleg ez a remekmű!
2026. február 2., hétfő
Épületek bűvöletében
Sétálgattam, csak úgy céltalanul erre-arra. Volt amit már ezerszer láttam és volt új felfedezés is. Kiindulópont a Széchenyi tér volt, innen jól látni a Gresham-palotát
Sas utcán állítólag 9 műemlék épület található.
Sas utca 20-22. sz. épülete
Nemzeti Kommunikációs Hivatal működik benne
Az erkélyt egy kariatida és atlantida tartja. A kariatida oszlop helyett alkalmazott nőialak. Az atlantida, Atlaszról elnevezett, izmos férfialak, aki a vállán tartja az
épületet. A görög mitológiából származik, ahol Atlasz az égboltot
tartotta. Talán Róna József (1863–1939) magyar szobrász alkotásai, nem találtam egyértelmű bejegyzést hozzá. Itt Pesten gyönyörűeket lehet találni belőlük.
A Sas utca 16. sz. alatti házat Ray Rezső építész tervezte. Dr. Koller Gyula gyermekorvos és családja részére épült 1890-91-ben. 1924-ben átalakították A megrendelő tulajdonos
a Kispesti Textilgyár Rt., mely a lakóház földszinti részén áruházat nyitott. 1928-ra már
17 textil lerakat, illetve ügynökség volt az utcában. 1938-ban újabb átalakítást
végeztek.
Jelenleg is ruházati üzlet működik benne
Hercegprímás utcában a Szakorvosi rendelőintézet épületén
Makoldi Sándor Gyula: Szent Kozma és Szent Damján (1998)
Az orvosok és sebészek védőszentjei.
Itt olvashatsz róluk>>>>
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
