Hajdúszoboszlón jártunk, nagyszüleim, és Édesanyám révén kötődöm a városhoz, gyerekkorom nyarait töltöttem itt. Első utunk a temetőbe vezetett, rendbe tettük a sírokat. Ezután egy ebéd a Nelsonban. Rácsodálkoztam pár dologra.....ezek szerint régen álltam meg a főtéri parkolóban.....
Bocskai István lovasszobra
Marton László szobrászművész alkotása, 1972-ben avatták fel
900 éves évfordulós emlékmű
1975-ben volt Hajdúszoboszló 900 éves, akkor állították fel az
emlékművet, eredetileg a fürdő főbejáratával szemben, a parkban.
2017-ben a park rendezése során lebontották a művet, 2021-ben avatták újra a Hősök terén. Az emlékmű oldalain Bocskai Istvánt, és lovas hajdú vitézeit láthatjuk.
A hajdúk történetéről készített kültéri 6
pannóból álló sorozatot Medgyessy-Kovács Gyula festőművész, a képeket nagy betontáblákra festette. A Szentendrén élő festőművész képeit nem ecsettel, hanem kezével és tenyerével festi, ez a védjegye. Anyai ágon a festő rokona volt Medgyessy Ferenc, Kossuth-díjas
szobrászművész, az alkotó az ő tiszteletére vette fel a Medgyessy nevet. A pannókat 2019-ben avatták fel.
Csatajelenet
Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak
A festmény középpontjában Bocskai István (1557-1606) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja,
1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme látható. Bocskai
István ajándékaként is említhetjük a hajdúk letelepítését a mai Hajdúság
területére.
Szejdi-dúlás
1660 májusában Szejdi Ahmed budai pasa kegyetlenül elpusztította a
tiszántúli hajdúvárosok jelentős részét. Elpusztult Kaba és Szoboszló is.
A pannó központi elemét, a törökök
által rabláncra fűzött emberek sokaságának motívumát, a szobrász,
Medgyessy Ferenc egyik alkotásának, a Menekülők című domborművének felhasználásával készítette.
Csergetés
A monda szerint a hajdúk szilveszter napján csaptak össze a törökökkel,
és győzelmet arattak. A törökök elűzésében nagy szerepe volt a
zajkeltésnek, az ostorpattogtatásnak, kürtölésnek, kolompolásnak. A
győzelem emlékére, a régi hagyomány szerint Hajdúszoboszlón évről-évre
megtartják a szilveszteri csergetést.
Hajdúszoboszlón az 1920-as évek közepén kezdődött el a
szénhidrogén-kutatás., melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus
irányított. Az első mélyfúrást a város Bánomkerti részén végezték el. A
próbafúrásokra 1924-ben kaptak engedélyt. Már 339 méter mélységben
feltört a gáz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm
jelenléte a vízben, végül 1024 méter mélységből nagy erővel tört fel
gázzal együtt a 73 °C-os hévíz. Ez a természeti adottság fürdővárossá
és ismertté tette a települést.
Hajdúszoboszló nevezetességei
Felismerhető az Erődfal, Református templom, Városháza, Harangház, a Gyógyfürdő épülete és bejárata is.
Nelson Hotel-Étterem-Cukrászda
Bika Hotelként épült 1860-ban, mai formáját 1871-ben nyerte el. A földszinten üzlethelységek és söntés, az emeleten vendégszobák és egy nagy étterem kapott helyet. Az 1870-80-as években valójában a BIKA nagyterme volt az egyetlen olyan
helység a városban, melyben népesebb rendezvényeket lehetett tartani. 2001-ben tulajdonosváltás és felújítás során visszanyerte régi szépségét.