Lillafüred egy három hegy által körülvett festői völgyben, a Bükk-hegységben fekszik. Nem volt könnyű számunkra feljutni a Zsófia-kilátóba, a Dolka- hegyen.
Helyenként meredek szakaszok vezettek a kijelölt útvonalon. Nagyban nehezítette a feljutást, hogy az előző napi esők kicsit csúszóssá tették az ösvényt. Amúgy klasszul kiépítették a "Körös-körül lombkorona tanösvényt"
A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. 400-600 méterig
gyertyános kocsánytalan tölgyek, 600-800 méternél bükkfák uralják.
Holtfák
A kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a
létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet
finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő
felügyelte az építést is.
Nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei
főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. Az
eredeti kilátót 1900-ban adták át. Az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ
építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek a Dolka-hegy
déli oldalába.
Vay Béla (1829-1910) a megye főispánja volt. Teleki Zsófia grófnővel
kötött házasságából három lánya és egy fia született. Fia, Vay Elemér
(1855-1931) később szintén megyei főispán lett, a Borsodi Bükk Egylet
elnöke, egyik lánya volt a páratlan szépségű Vay Erzsébet (1860-1941),
akit a családban Csokonaira emlékezve Lillának becéztek. Férje, Pejacsevich Tivadar (1855-1928) horvát bán.
A Zsófia-kilátó 51 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült újjá 2022-ben. Ügyeltek arra, hogy az eredeti kilátónak megfelelően épüljön fel, a kor
követelményeinek megfelelő változtatásokkal, kb. húsz méter magas. A korábbival megegyező kupola fedi. A kő alapú, vörösfenyő gerendákból összeillesztett, faszerkezetes kilátóból pompás a rálátás a Palotaszállóra.
Lillafüred 350 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Megérte a fáradtságot a látvány :))
Miért van itt egy Zeppelin léghajó?
Kering az interneten egy felvétel, amin egy Zeppelin repül át a
Palotaszálló felett, ami 1929-ben Hugo Eckener
kapitány vezetésével megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig
magasztalta az eseményt, így hát nem meglepő, hogy a rivaldafényből a
magyarok sem akartak kimaradni. A németek igent mondtak a hazánk feletti
légi bemutatóra, így aztán 1931-ben eljutott a csepeli
repülőtérre a világjáró légi óriás.
A Zsófiával való későbbi találkozás viszont csak a szerencsének volt
köszönhető, eredetileg a Dunántúl felett tervezték a körrepülést,
azonban az időjárás annyira kedvezőtlen volt, hogy az utolsó pillanatban
módosítani kellett. A délelőtti órákban átrepült a Parlament felett,
ezután pedig észak-keleti irányba indult. A Mátrát elhagyva aztán olyan
heves hóviharba keveredett, hogy a kapitány inkább a hosszabb útvonal
mellett döntött. Megkerülte Bükköt és Miskolc irányából közelítette meg
Lillafüredet, így valósult meg a kilátók királynőjének és az egek
koronázatlan királyának különleges randevúja.
Ma már tudjuk, a randi végül nem hozott túl nagy sikert egyik félnek sem: a történelem viharai mindkettőt elsöpörték. Kettejük közül csak a Zsófia-kilátó kapott újabb esélyt.
Ma már tudjuk, a randi végül nem hozott túl nagy sikert egyik félnek sem: a történelem viharai mindkettőt elsöpörték. Kettejük közül csak a Zsófia-kilátó kapott újabb esélyt.
Folyt. köv.: A függőkerttel>>> https://nora-bora-nora.blogspot.com/2024/10/stresszmentes-ovezet.html
