A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 18., péntek

Kilátók királynője

Lillafüred egy három hegy által körülvett festői völgyben, a Bükk-hegységben fekszik. Nem volt könnyű számunkra feljutni a Zsófia-kilátóba, a Dolka- hegyen.
Helyenként meredek szakaszok vezettek a kijelölt útvonalon. Nagyban nehezítette a feljutást, hogy az előző napi esők kicsit csúszóssá tették az ösvényt. Amúgy klasszul kiépítették a "Körös-körül lombkorona tanösvényt"
Mi a Palotaszállótól indultunk, Felsőhámorból a Kohászati Múzeumnál egy kőlépcső vezet felfelé. Teljes hossz 1270 m és 195 méter a szintkülönbség, 700 méter a kilátóig, 120 méteres szintkülönbséggel.
A Bükk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. 400-600 méterig gyertyános kocsánytalan tölgyek, 600-800 méternél bükkfák uralják.
Holtfák
 
A kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. 

Nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. Az eredeti kilátót 1900-ban adták át. Az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek a Dolka-hegy déli oldalába. 
Vay Béla (1829-1910) a megye főispánja volt. Teleki Zsófia grófnővel kötött házasságából három lánya és egy fia született. Fia, Vay Elemér (1855-1931) később szintén megyei főispán lett, a Borsodi Bükk Egylet elnöke, egyik lánya volt a páratlan szépségű Vay Erzsébet (1860-1941), akit a családban Csokonaira emlékezve Lillának becéztek. Férje, Pejacsevich Tivadar (1855-1928) horvát bán.
A Zsófia-kilátó 51 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült újjá 2022-ben. Ügyeltek arra, hogy az eredeti kilátónak megfelelően épüljön fel, a kor követelményeinek megfelelő változtatásokkal, kb. húsz méter magas. A korábbival megegyező kupola fedi. A kő alapú, vörösfenyő gerendákból összeillesztett, faszerkezetes kilátóból pompás a rálátás a Palotaszállóra.
Lillafüred 350 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Megérte a fáradtságot a látvány :)) 
 Miért van itt egy Zeppelin léghajó?
 
Kering az interneten egy felvétel, amin egy Zeppelin repül át a Palotaszálló felett, ami 1929-ben Hugo Eckener kapitány vezetésével megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig magasztalta az eseményt, így hát nem meglepő, hogy a rivaldafényből a magyarok sem akartak kimaradni. A németek igent mondtak a hazánk feletti légi bemutatóra, így aztán 1931-ben eljutott a csepeli repülőtérre a világjáró légi óriás.

A Zsófiával való későbbi találkozás viszont csak a szerencsének volt köszönhető, eredetileg a Dunántúl felett tervezték a körrepülést, azonban az időjárás annyira kedvezőtlen volt, hogy az utolsó pillanatban módosítani kellett. A délelőtti órákban átrepült a Parlament felett, ezután pedig észak-keleti irányba indult. A Mátrát elhagyva aztán olyan heves hóviharba keveredett, hogy a kapitány inkább a hosszabb útvonal mellett döntött. Megkerülte Bükköt és Miskolc irányából közelítette meg Lillafüredet, így valósult meg a kilátók királynőjének és az egek koronázatlan királyának különleges randevúja.
Ma már tudjuk, a randi végül nem hozott túl nagy sikert egyik félnek sem: a történelem viharai mindkettőt elsöpörték. Kettejük közül csak a Zsófia-kilátó kapott újabb esélyt.

2024. október 17., csütörtök

Toronytúra

A Palotaszálló 46 méteres magas tornyában, hivatalosan 74, valójában száznál is több fokos csigalépcső vezet. A torony nem csupán mesés panorámával várja látogatóit, hanem a szálloda több mint 90 éves történelme is elénk tárul.  

Kiállítás

Vannak toronyszobák is.... :))

Jobboldalt a hegyen a Zsófia-kilátó
Másnap ide is felmásztunk
Felső-Hámor
Folyt.köv.>>>>>Zsófia-kilátó

2023. január 10., kedd

Ballon-kilátó

Imádom a hőlégballonokat, igaz ez a városligeti nem teljesen igazi, de muszáj volt közelebbről szemügyre vennem, amúgy sokszor bekukucskált a képeimbe.:)
Nem tudtam pontosan a helyét, csak mentem amerre láttam az élénk piros-fehér gömböt.
Egy évszázados hagyományt élesztettek újjá, a Ballon Captif 1896-ban emelkedett először a magasba. Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését. 500 méteres magasságba emelte utasait. Kalmár udvari fényképész mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a népes közönséget.
A városligeti ballont egy Párizsban üzemelő hasonló attrakció mintájára készítették, a piros-fehér színvilág Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető >>>>>>https://mng.hu/mutargyak/leghajo/
Ez egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely egy szabadtéri liftként működik, nem hagyja el le- és felszállóhelyét. A fém gondolába akár harminc utas is beszállhat. Maximálisan 150 méterre emelkedik fel kb. öt perc alatt, öt percig lehet bámészkodni, majd öt perc a leszállási idő is.
Jelenleg 7.000 Ft egy jegy. 
Gondolkodom..........
Időjárás függő, nagy szélben nem száll fel.

2019. november 25., hétfő

Gömbkilátó

Már régen vágytam rá, hogy szétnézhessek ebből a gömbből Balatonbogláron.
Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján.
A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetet 240  háromszöglemez alkotta. A hetvenes évek végén Balatonboglárra került, és Xantus János Gömbkilátó nevet kapta, 2012 óta látható mai formájában.
A 165 méter magasan álló kilátóból a Balatonban és a szemközti, északi parti tanúhegyekben gyönyörködhettünk. Távolban Fonyód iker-hegyei
Mellette van egy kalandpark is, életemben először és utoljára boboztam, a párommal együtt egy kétszemélyes bobban ültünk. A sebességet hátul ő szabályozta, én meg elől adtam az alaphangot, hangos visítással........
Örülök, hogy vén fejjel még volt merszem kipróbálni, teljesen megdicsőültem magamtól, hogy milyen bátor vagyok. A párom is csak álmélkodott, nem gondolta volna, hogy bele merek ülni. Volt egy-két rázósabb, meredek szakasz.