2023. február 28., kedd
Szivárványos szép napot
2023. február 27., hétfő
Rejtett szépség
A sarki félköríves homlokzaton állnak Róna József szobrászművész alkotásai egy férfi és nő, (ő jegyzi a budai Várban Savoyai Jenő lovasszobrát is), a szobrok 1894 óta néznek le a magasból.
2023. február 26., vasárnap
"Rossz az, aki rosszra gondol"
A Térdszalagrend legendája
A
windsori kastély Kékszalagrend termében rendezik meg minden év
júniusában az úgynevezett Garter ceremóniát, amivel III. Eduárd angol
királynak a franciákkal szembeni győzelmére emlékeznek. 1348 óta ez a
Térdszalagrend átadásának ünnepe, ami a csatákban hősiesen helytálló
bátor harcosokat illette meg.
A kitüntetésnek nevet adó garter
szó a legendák szerint egy női harisnyakötőről kapta a nevét. A híres
harisnyakötőt, ami világoskék színével, akkoriban igencsak intim
ruhadarabnak számított, a szép Joan of Salisbury grófnő viselte a Calais
elfoglalásának tiszteletére tartott bálon.
Tánc közben azonban e
harisnyakötő kioldódott, és a sok kíváncsi szemlélődő előtt a földre
esett. Az udvari cselszövők azonnal tárgyalni kezdték a felháborító
eseményt, a király azonban védelmébe vette a hölgyet. A saját kezűleg
felemelt harisnyakötőt a saját térdére kötötte a következő (francia)
szavak kíséretében: Honi soit qui mal y pense. ('Szégyellje magát, aki
rosszat gondol.' vagy 'Szégyenüljön meg az, aki rosszat gondol róla')
2023. február 25., szombat
Magyar sikerek
1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát (BIE), amelynek jelenleg 168 ország - köztük Magyarország - is a tagja. A mai napig a párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, a soron következő expó rendezési jogát.
2023. február 23., csütörtök
Bronz csodák!
Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana
Cantata Profana (2005)Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana
Pogány Gábor Benő:Cantáta Profana
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Testéből sarjadzott
Szép szál kilenc fia.
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Szántásra-vetésre,
Ménesterelésre;
Csordaterelésre:
Hanem csak nevelte
Hegyet-völgyet járni,
Szarvasra vadászni.
Az erdőket járta, hej-haj!
És vadra vadászott, hej!
Kilenc szép szál fiú.
A vadra vadásztak;
Annyit barangoltak
És addig vadásztak,
Addig-addig, mígnem
Szép hídra találtak,
Csodaszarvasnyomra.
Addig nyomozgattak,
Utat tévesztettek,
Erdő sűrűjében
Szarvasokká lettek:
Karcsú szarvasokká váltak
Erdő sűrűjében.
Hej, de az ő édes apjok
Várással nem győzte,
Fogta a puskáját,
Elindult keresni
Kilenc szép szál fiát.
Reátalált a szép hídra,
Hídnál csodaszarvasnyomra;
Szarvasnyom után elindult,
El is jutott hűs forráshoz,
Hűs forrásnál szarvasokhoz,
Féltérdre ereszkedett,
Hej, egyre rá is célzott.
De a legnagyobbik szarvas
- Jaj, a legkedvesebb fiú -
Szóval imígy felfelel:
"Kedves édes apánk,
Ránk te sose célozz!
Mert téged mi tűzünk
A szarvunk hegyére
És úgy hajigálunk
Téged rétről rétre,
Téged kőről kőre,
Téged hegyről hegyre,
S téged hozzávágunk
Éles kősziklához:
Ízzé-porrá zúzódsz
Kedves édes apánk!"
Az ő édes apjok
Hozzájuk így szólott,
És híva hívta,
És őket hívó szóval hívta:
"Édes szeretteim,
Kedves gyermekeim,
Gyertek, gyertek haza,
Gyertek vélem haza,
Jó anyátok vár már!
Jőjjetek ti vélem
A jó anyátokhoz,
A jó anyátokhoz,
A ti jó anyátok
Várva vár magához.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve.
Az asztalon serleg,
Anyátok kesereg; -
Serleg teli borral,
Jó anyátok gonddal.
A fáklyák már égnek,
Az asztal is készen,
A serlegek töltve..."
A legnagyobb szarvas,
- Legkedvesebb fiú -
Szóval felfelelvén
Hozzá imígy szóla:
"Kedves édes apánk,
Te csak eredj haza
A mi édes jó anyánkhoz!
De mi nem megyünk!
De mi nem megyünk:
Mert a mi szarvunk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A mi karcsú testünk
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
Karcsú lábunk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak puha avarba;
A mi szájunk többé
Nem iszik pohárból,
Csak hűvös forrásból."
Volt egy öreg apó.
Volt néki, volt néki
Kilenc szép szál fia,
Nem nevelte őket
Semmi mesterségre,
Csak erdőket járni,
Csak vadat vadászni,
És addig-addig
Vadászgattak, addig:
Szarvassá változtak
Ott a nagy erdőben.
És az ő szarvuk
Ajtón be nem térhet,
Csak betér az völgyekbe;
A karcsú testük
Gúnyában nem járhat,
Csak járhat az lombok közt;
A lábuk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak a puha avarba;
A szájuk többé
Nem iszik pohárból,
Csak tiszta forrásból.