Vérszilva fasor

Olyan drága az én párom, hogy hajlandó volt pár kilométeres kitérőt tenni Pestre menet, hogy megnézhessem a híres gyöngyöstarjáni vérszilva fasort.

Imádtam! Végighajtottunk közte oda-vissza, nem is tudom milyen hosszú lehet, egy km, vagy több is talán :)

Vérszilva, vöröslevelű cseresznyeszilva vagy vöröslevelű mirabolán

 (Prunus cerasifera f. atropurpurea)

Miért nem ültetnek a városokban is ilyen mesés virágzó fasorokat? Itt-ott azért már előfordul....

 

Sajnos nem tart sokáig ez a csoda!

Gyerekparadicsom

Természettudományi Múzeum a gyöngyösi Mátra Múzeumban

Óriási gyerek zsivaj fogadott, mint kiderült szülinapi partit tartottak, a lurkók kincskeresésben voltak éppen, le-fel szaladgáltak üvöltve, hogy megtalálják az elrejtett ládákat :))

 Középen egy épített tölgyfa, körötte az élővilág szintenként

Szépséges gyűjtemények, eszembe jutottak tanulmányaim, mikor az állattan professzor rábökött egy-egy rovarra és a nevét latinul kellett rávágni ez volt a beugró a vizsgára. Régi szép idők! Úristen mennyit magoltuk a latin neveket és még fel is kellett ismerni! Nem ilyen szép látványos bogarak voltak.......

Egy mesés lepke gyűjtemény

 Vadak

 A lombkorona szinten

 Pálmaházban

Kellemes kis séta volt, ahol megint megbizonyosodtam az élővilág csodálatos sokszínűségéről. Ezzel be is fejeződött a röpke két órás gyöngyösi sétám, remélem lesz még alkalmam körülnézni a zöldellő városban is.

Mátra Múzeum

Az előző bejegyzésben írtam az Orczy kastélyról Gyöngyösön, most folytatom kis kirándulásom beszámolóját. Egy kicsit ismerkedtem az Orczy-család történetével.

Báró Orczy Lőrinc és Orczy Anna

Sajnálom, hogy a berendezésnél ezt a pódiumos megoldást választották, mintegy jelezvén az akkori enteriőrt.

A legszebb szoba

Tájképes, csatajelenetes barokk, restaurált gyönyörűséges freskók díszítik a falakat. Valószínűsíthető, hogy a 18. század végén készültek, és a hétéves háború harcait örökítik meg, amiben Orczy Lőrinc a jászkun huszárezred ezredeseként vett részt.

A Szent Erzsébet templom kriptájának 1990 évi feltárása során előkerült 1700-as évek végéről és 1800-as évek elejéről származó öltözet-darabok,  Egy férfi és egy női viselet-rekonstrukció is látható, hogyan öltözködtek a polgárok itt a Mátra alján 200 évvel ezelőtt.

Az egyik terem 19. század polihisztorának, Bugát Pálnak állít emléket. Nem csak orvos volt, de nyelvújítással is foglalkozott. 1841-ben létrehozta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot. 1848-49-ben az ország főorvosává nevezték ki.

Láthatóak a tudós szobájának bútorai, a feleségét ábrázoló festmények, oklevelei, használati tárgyai

A múzeumban végigkövethetjük a település történetének jelentősebb állomásait az 1334-es a városi kiváltság megszerzésétől egészen az 1950-es évekig.

 Egy láda míves belseje

 Rákóczi 25 pontja (Tanulságos)

Itt vannak az említett, megcsodált Pátzay János Zeneiskola épületének eredeti tölgyfa szobrai, Szent Ignácról és Szent Ferencről. (Az üvegvitrin nem tette lehetővé, hogy jó fotót készítsek)

 Ez a letűnt kor már ismerős, drága Nagyszüleim világa

A földszinti helyiségekben vadászati és vadászattörténeti tárgyak láthatóak, még debreceni vonatkozást is találtam.

 Ezek az ívek, az épület minden egyes része lenyűgözött!

Folytatás a Természettudományi Múzeummal, mely a kastély parkjában külön pavilonban található.

Kastélymúzeum

Orczy kastély - Gyöngyös

Nincs messze a Fő tértől, pár perces séta és már ott is voltam, a kert végét lezáró gloriett mutatta az utat

A park két kapuját két-két faragott oroszlán díszíti. Uhrl Ferenc, morva származású művész készítette. A legenda azt tartja, hogy az oroszlánok, amikor meghallják a déli harangszót, elmennek ebédelni. Pont dél körül jártam ott, és keményen strázsáltak őrhelyükön, vagy lehet, hogy míg bent jártam......?

A kastély kerítését a Napóleon elleni 1809-es nemesi felkelés puskáinak csöveiből készítették

A barokk stílusban épült kastélyt Orczy Lőrinc építtette 1769-70-ben. Unokája  klasszicista stílusban építtette át, Zofalh Lőrinc tervei alapján 1824 körül. Orczy Lőrinc, a hétéves háborúban huszárbravúrjairól volt híres. Irodalmi munkássága is jelentős, tőle származik a Mátra első szépirodalmi említése. Az Angliában letelepedett Orczy Emma írta a "Vörös Pimpernel" című regényt, melyből világhírű filmet is készítettek. (Hm, hát ezt sem tudtam pedig a könyvet és filmet is ismerem)
A kastély egykori vendége volt I. Sándor cár, Kossuth Lajos és Görgey is. 1849-ben ebből a kastélyból indult tavaszi hadjáratra Görgey.

A 2 hektáros park egyidős a kastéllyal. Jelenleg számtalan fajhoz tartozó fa és cserje él benne, amelyek szinte minden földrészt képviselnek. Itt található hazánk legnagyobb, 430 cm törzskerületű, több mint 100 éves török mogyoró fája is.

A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett. 1951 végén az ipariskola tanműhelye és tanulóotthona kapott helyet a kastélyban. Ekkor érte el csúcspontját a pusztulás. Falakat bontottak, ajtókat, ablakokat cseréltek. Felszedték az intarziás parkettát és az udvaron elégették. Az eredeti vasalatok, lépcsőkorlátok, a park bronzszobrai a MÉH-telepen kötöttek ki. Az 50-es évek második felében a Mátra Múzeum és a városi könyvtár működött falai között. A múzeum 1984-ben kapta meg teljes egészében az épületet.

A kastélyt 2005-2007 között gyönyörűen felújították, kibontották a belső befalazott árkádokat és üvegtetővel fedték le a korábban nyitott udvart. 2009-ben Europa Nostra díjat kapott az épület.

A múzeum különlegessége a fedett udvaron felállított gyapjas mamut csontváza, mely kb. 80%-ban eredeti csontokból áll. Ez az egyetlen teljesnek tekinthető mamutcsontváz az országban. Az állat Mátraderecskén 1949-ben Dancza János és Vértes László ásatásán került elő, Zám Ferenc kertjében, az elpusztulás helyén.

A tudományos csonttani vizsgálatok alapján a mátraderecskei mamut életkora kb. 50-55 év, tehát kifejlett állat. A csontváz feltárása során egy durva kidolgozású kőpenge is előkerült, mely Vértes László meghatározása szerint a korai Szeleta-kultúrába sorolható. A maradványok kb. 40-50.000 évre tehetők.

Az ásványtani és őslénytani rész zárva volt, de folytatom a vadásztörténeti és helytörténetet bemutató termekkel.