A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 6., hétfő

Barokk varázs

A győri belváros területén, a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál már a római időkben jelentős település volt Arrabona néven. Szent István király püspöki és vármegyeszékhelyt alapított itt uralkodásának első éveiben, így Győr a Magyar Királyság egyik fontos városa lett. A Bécs felé tartó útvonalak csomópontjában lévő várost korszerű erőddé építették ki. A törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, de csak négy évig volt a birtokukban. A város visszafoglalása után a 17.-18. században a várfalak ölelésében létrejött egy hangulatos barokk város. A várfalakat ugyan később nagyrészt lebontották, de a belváros barokk épületei egységes együttesként máig megmaradtak.
 Bécsi kapu tér
Karmelita templom
1717-25 közt, Witwer Márton tervei alapján épült

Különlegességnek számít ellipszis alaprajzával és ennek megfelelően épült kupolájával 
Széchenyi tér
Az elmúlt évszázadokban piactérként használt főteret szép barokk épületek szegélyezik. A közepén álló barokk Mária-oszlop Buda török alól való felszabadításának emlékére készült.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
Megérkezésünk estéjén a barokk esküvő rendezvényre meseszépen feldíszített térben gyönyörködhettünk. Csodás környezetben vacsoráztunk a tér Pálffy-teraszán, miközben az aláfestő zenét az Arrabona Brass fuvós kvintett biztosította.
A templomot, a tőle jobbra álló gimnáziumot, és a balra lévő rendházat a jezsuiták alapították a 17. század első felében. A jezsuita rend feloszlatását követően a 19. század elején vették át az épületegyüttest a bencések. A templom 1634-41 közt épült, a mai Magyarország legrégibb barokk temploma (a történelmi Magyarországon a nagyszombati jezsuita templom után a második legrégibb).
A gazdagon díszített jellegzetes barokk főoltár oszlopai közt a tiroli Joseph Rössler aranyozott faszobrai állnak. A főoltárkép Loyolai Szent Ignác mennybemenetelét ábrázolja, alkotója a 18. századi barokk festészet egyik kiemelkedő alakja, Paul Troger.
A szentély feletti mennyezetkép a főoltárkép történetének folytatása, a Szent-háromság várja a mennyben Szent Ignácot
Vastuskós-ház
Nevét a sarkán lévő vasszögekkel televert fatuskóról kapta. A legenda szerint a vándorló céhlegények egy mesternél letöltött tanulóidejük végén, ottlétük emlékére verték bele a szögeket. A valóságban a vastuskó cégér volt, melyet a bécsi vastuskó mintájára a 19. század elején helyezett el itt egy kereskedő. Jelenleg múzeum, Patkó Imre gyűjtemény tekinthető meg benne, ami egy kortárs alkotókból álló gyűjtemény. Itt sem volt szerencsém a nyitvatartással.....
Apát-úr ház
A város egyik legszebb barokk palotája, a pannonhalmi főapátok egykori győri rezidenciája. A 18. század közepén Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. Isten szeme szimbólum, a zárt erkély fölött. (Történeti Múzeumot nézhettem volna meg benne, ha nyitva lett volna.....)
Régi városháza
A városháza alatti pincebörtönben raboskodott Jókai Mór Lőcsei fehér asszony című regényének főhősnője, Korponay Jánosné Géczy Julianna.
Zichy-palota
E házban lakott győri joghallgató korában Batthyány Lajos és Deák Ferenc is
Az atlaszok a régi barokk erkély tartozékai voltak, csakúgy mint a háromszögű oromzatban látható Zichy-címer és a bőségszarus angyalok.
A barokk varázs folytatódik.....

2021. szeptember 4., szombat

Cégérek

Nagyon tetszett, hogy a győri belvárosban működnek a kis boltocskák, szolgáltatások, igazi békebeli hangulatot árasztva. Győr belvárosa a zárt sarokerkélyeken kívül híres a cégéreiről is, melyek a megelevenedő múltat idézik számomra.
Aranyhajó cégér
Eredetileg egy gyarmati és fűszerárú kereskedésé volt, ma az Aranyhajó Patikát népszerűsíti.
Mennyivel szebb, mint egy harsány reklám!
Széchenyi Patika cégére, Péri József alkotása
A gyógyszertár alapítója Széchenyi György püspök volt, címerének elemei láthatóak a cégéren (kettős kereszt, napba néző galamb, középen a gyógyszerészet jelképe, kígyó a kehellyel)
Kedvencem a "Cégérek utcája", ahol tündéri szép cégérek ékesítik az utcát, Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai, 2015-ben készültek, sárgarézből, festett felülettel.
Kékfestő
Virágos
Cukrász
Fazekas
Borászat
Ez csak egy töredéke Győr cégéreinek, de folyt. köv.............még mindig Győr!

2021. szeptember 3., péntek

Sarokerkélyek városa

Győrben a történelmi belváros egyik legjellemzőbb építészeti vonása az utcasarkokon elhelyezett zárt sarokerkély, amely a barokk korban jött létre.
Ezek az erkélyek nem csak az épület sarkán találhatóak, hanem a homlokzatot megtörve, a házak oldalán is.
Itt megőrizték a régi épületeket, szépen felújítva. Nagy szívfájdalmam, hogy Debrecenben nem ezt a tendenciát követik.
Szűk sikátorok, egyik utcából a másikba lerövidítik az utat
Az utcákat, tereket szobrok tarkítják. Itt Jedlik Ányos és Czuczor Gergely emlékműve, Rieger Tibor szobrászművész 2000-ben alkotta. A Bencés Gimnázium egykori tanárai, Jedlik, a feltaláló, fizikus és Czuczor az irodalmár, egykoron unokatestvérek és jó barátok voltak. Ma nevüket győri iskolák is viselik.
Kreszta-ház, egy középkori, különleges formájú épület. Ez ad otthont a Kovács Margit gyűjteménynek. Sajnos technikai okok miatt zárva volt. Kovács Margit Győrben született, itt és Szentendrén van állandó kiállítása. A szentendreihez már volt szerencsém, erre is nagyon fentem a fogam, de hiába.... :(
Előtte a Jedlik-csobogó, szobor, ivó- és szökőkút egyben. Jedlik Ányos, amellett, hogy a dinamó feltalálója, ő dolgozta ki a szikvízgyártás alapjait. Hefter László üvegművész alkotta meg a szifont, 2011-ben, több mint 300 kg.
Szent György-díszkkút (Rieger Tibor 1998)
Szent György szokatlan megformálása, hiszen általában lovon szokták őt ábrázolni, amint sárkányt öl.
Csónakos szobor (Paulikovics Iván 1997)
Nosztalgia egy letűnt élet után címet viseli
Rieger Tibor - Baross Gábor szobra (2016) 
A sétáló utcán, amit róla neveztek el.
Győr országgyűlési képviselője volt négy cikluson keresztül. Politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója
Kilátás a belvárosra a hotel ablakából
Folyt. köv..........

2021. szeptember 1., szerda

Győrben jártunk

Győr nagyon szép város. Idáig, csak átutaztunk rajta, már régóta terveztük, hogy megnézzük. Így eltöltöttünk itt pár napot. Közben egy kicsit a környéket is bejártuk. Városháza, az 59 méter magas tornyával, a város szimbóluma
 Neobarokk stílusban 1896-1900 között épült. 
Győr idén ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját.
Címere, a város védőszentjével, Szent Istvánnal, a várral és a három folyóval (Mosoni-Duna, Rába, Rábca)
Esti kivilágításban a Rába Hotel ablakából
A mostanában oly divatos város felirat is itt található
Rába Hotel, ahol megszálltunk. Szerettük, központi elhelyezkedése miatt, és az ára sem volt az egekben, ráadásul egy egész lakosztályt kaptunk, mivel több napra foglaltunk. :))

2020. október 6., kedd

Emlékezzünk!

Az aradi vértanúk

A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék. 
A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték.

Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek.

Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Az aradi várban pedig különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést. Ezerháromszáz katonát éles töltéssel láttak el, éjjel kettőzött őrcsapatok jártak fel és alá, hajnalban az egész őrség fegyvert ragadott.

A tábornokok vigasztalására lelkészeket küldtek, de inkább őket vigasztalták az elítéltek: a papok sírva léptek be hozzájuk.

Gyalogmenetben kísérték a tábornokokat a kivégzés helyére. Egyedül Damjanich és Sujánszky lelkész ült parasztszekéren, a tábornok szivarozott, éppen elszívott egy szivart, mikor az akasztófákhoz értek.

Útközben azt mondta Sujánszky tisztelendő úrnak:

- Csak legalább Kossuthot óvja meg az Isten a mi sorsunktól, így legalább marad némi remény, hogy hazánknak még egyszer fölvirrad!

Négy tábornokot főbelövésre ítéltek - kilenc akasztófa állt a vesztőhelyen.

Először Pöltenberg előtt állt meg a porkoláb.

- Kérem, kapitány úr! (mindenkit azon a rangon szólított, amelyet egykor a császári seregben viselt).

Pöltenberg egy percnyi halasztást kért, odalépett Damjanichhoz, és megszorította a kezét. Damjanich azt mondta neki:

- Isten veled, barátom! - S azzal megcsókolta.

Egymás után léptek a tábornokok Damjanichhoz, mindenki búcsút vett tőle.

Amikor Leiningenre került a sor, ő engedélyt kért a vezénylő őrnagytól, hogy a legénységhez szólhasson.

- No, hát szóljon, de röviden!

A harmincéves ifjú most is honvéd tábornoki egyenruhát viselt, csengő hangon megszólalt, és német nyelven ezt mondta:

- Felőlem azt a hírt terjesztik egyesek, hogy én Buda felszabadításakor osztrák tiszteket meggyilkoltattam volna. Nekem nem áll módomban más védekezés, ezért itt az utolsó percben, Isten szabad ege alatt a jelenlevők előtt kijelentem, hogy ez a rólam terjesztett hír aljas rágalom!

Ezután társaihoz fordult, és azt mondta nekik:

- Isten veletek, bajtársak! Nemsokára egy más, igazabb bíró előtt állunk, ő igazságosan ítél majd fölöttünk.

Damjanich már csak Vécsey Károly tábornoktól búcsúzhat el, akit utolsónak hagytak, mert a délvidéki hadsereg megtartásáért rá különösen haragudtak.

- Éljen a haza! - kiáltotta Damjanich. Ez volt az utolsó szava. 

Vécsey körülnézett, nem volt kitől elbúcsúznia. Ekkor odalépett Damjanich tábornokhoz, és megcsókolta a kezét.

Mihelyt a katonaság elvonult, és a közlekedést helyreállították, ezrével zarándokolt a nép a kivégzés helyére.

"Arad pedig a magyar Golgota" - írta Kossuth, mert a szabadságharc mártírjai is új hitet öntöttek a hazafiak szívébe.

Lengyel Dénes nyomán

2019. június 6., csütörtök

Csárdában

Az Emlékparktól nem messze van a Szeri Csárda, ahol estebédünket fogyasztottuk. Még éppen kiszolgáltak bennünket. Körben a híres betyárok képei a falon, rövid élettörténetükkel.
Halászlé
Csak itt tudatosodott bennem, hogy Savanyú Jóska élő személy volt, az egyik híres bakonyi betyár, aki több, mint húsz évig raboskodott, majd szabadulása után öngyilkos lett. Mindez azért érdekes, mert családunkban, a szomorú típusú emberekre szokás mondani, hogy Savanyú Jóska :))
 Igazi csárda hangulat
Indulás Gyulára, ahol a szállásunk volt, alig találtuk meg az utat, állandóan a komphoz akart vinni bennünket a GPS, ezzel még tartoztunk az ördögnek, de azért sikeresen megérkeztünk még aznap este....

2019. június 5., szerda

Ópusztaszer

Végre megérkeztünk Ópusztaszerre, miután barátunkat felvettük a szegedi vasútállomáson, három órát késett, mivel egy fiatal nő aláugrott a vonatnak, hogy életét ott helyben befejezze. :((

A másik barátnőmnek ezalatt szemerkélő esőben próbáltam valamit megmutatni Szegedből. Megnéztük a Dómot, rápillantottunk a Bicikliző Einsteinre, hallgattuk az órajátékot, megmutattam Melocco 56-os szobrát, Szent-Györgyi Albertet, amint éppen kilép az egyetem kapuján, Aba-Nováktól a Hősök kapuját, a Reök-Palotát, andalogtunk egy kicsit a sétáló utcán, majd beültünk egy hangulatos presszóba egy sütire és kávéra. (Szerencsére korábban már bejártam Szeged zegét-zugát)

Szegény barátnőm elég elcsigázottan érkezett meg, miután több órás várakozás után leszállították a vonatról, ahol kb. egy kilométert kellett gyalogolnia a hepehupás terepen. Majd egy másik vonatra felszállhatott. Így indult ez a kalandos kirándulásunk, amely még tartogatott számunkra pár meglepetést, de akkor annak örültünk, hogy megint együtt vagyunk és elállt az eső....
Árpád-emlékmű
A honfoglalás ezredik évfordulójára készült (1896) Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. Az eredeti Árpád-szobor a Rotundában látható.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda .“A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt.
Feszty Árpád 1891-ben határozta el, hogy panorámaképet fest, amikor Párizsban járva megnézte a Napóleon csatáját ábrázoló körképet. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg, hisz közeleg a millenniumi ünnepségsorozat. Feszty a hatalmas munkához segítőtársakat keresett, és két év alatt elkészítették a körképet. A Városligetben elhelyezett mű óriási siker lett. 1970-ben született az a kormányzati határozat, hogy Ópusztaszeren Emlékpark létesüljön.
Tóth Béla: Feszty Árpád (1995)
Fotózni nem lehetett, fél óra állt rendelkezésre, hogy megnézzük ezt a lenyűgöző alkotást, egy körbefutó festett kép, előtte műterep van kialakítva. A kettőt úgy hangolták össze, hogy azt érezzük, valóságos tájba csöppentünk. Jeleneteit ismertetőszöveg és fénynyaláb mutatta be, majd zenei aláfestéssel gyönyörködhettünk a műben. El voltunk ragadtatva!!
Ezt követően béreltünk egy kis elektromos járgányt, a párom vezetett, négyen belefértünk, ezzel jártuk körbe a parkot. Csudijó volt a buja zöld környezetben autókázni......
Csete-jurták
Skanzen
Monostor romjai
 Melocco Miklós: Földműves (1986)
 Szoborpark, királyainkkal, nagyjainkkal
 Ezek után éhesen tértünk be a  szomszédos Szeri Csárdába......